Összeül a Biztonsági Tanács Szíria miatt

Publikálás dátuma
2018.04.14 18:22
Egyike a szombat hajnalban lebombázott épületeknek: egy szíriai kutatóközpont, melyet a vegyifegyverek előállításával és használ
Fotó: /
Damaszkusz dacos, de a nyugati szövetségesek szerint sikeres volt a szombat hajnali légitámadás.

„Tökéletesen kivitelezett támadás tegnap este. Köszönjük Franciaország és az Egyesült Királyság bölcsességét, remek hadseregeik erejét... Teljesítettük a feladatot" – tweetelte szombaton reggel felébredve Donald Trump. Az amerikaiak néhány órával korábban repülőgépekről és hajókról kilőtt manőverező robotrepülőgépekkel, illetve rakétákkal támadtak három szíriai vegyi üzemet és raktárt. Az akcióban brit és francia repülőgépek is részt vettek.

Damaszkusz dacos közleményben tudatta a világgal, hogy légvédelme megsemmisített 72 ellenséges robbanófejet. A Pentagon ezzel szemben azt állítja, hogy a szíriai légvédelem nem is próbálkozott a támadó gépek befogásával. A szövetségesek összesen 105 manőverező robotrepülőgépet és rakétát lőttek ki, és mindegyik célt eltalálták. „Oroszország nem reagált" – utaltak a Szíriában állomásozó orosz repülőgépekre, illetve általában igen korszerűnek tartott légvédelmi rendszerekre.

Moszkva azonban, ahogyan előre megígérte, azonnal válaszolt - ha nem is katonai eszközökkel. Oroszország kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, s a testület már szombaton megvitatja a kialakult helyzetet. A szíriai televízió bemutatta az egyik eltalált létesítmény – nyugati adatok szerint vegyifegyver-központ – lángoló romjait. A hivatalos jelentések polgári sérültekről is szólnak. Damaszkuszban már reggel Amerikai-ellenes demonstrációra került sor. Basár al-Asszad elnök azt nyilatkozta, hogy a légitámadás után még eltökéltebben harcolnak majd a rezsim ellenségeivel.

A nyugati szövetségesek támadására azért került sor, mert Asszad elnök hadserege sorozatosan vegyi fegyvert vet be a lázadók kezén lévő körzetek ellen. Damaszkusz mellett néhány napja legkevesebb negyven ember, köztük sok gyerek halt meg, amikor helikopterekről vegyi anyagot (valószínűleg klórgázt) tartalmazó bombákat dobtak az ellenállókra. A rezsim által terroristának minősített fegyveresek gyakran polgári épületekből harcolnak, így szinte lehetetlen civil veszteségek nélkül csapást mérni rájuk. A jelenség magyarázata azonban viszonylag egyszerű: az ellenállók legtöbbször saját városaikat, családjaikat védik. A kormányerők pedig nem nagyon igyekeznek megkímélni az ártatlanokat. Sőt, több körzetben olyan körülményeket hoztak létre, hogy a tömeges éhhalál fenyegetett védők feladták állásaikat.

Ez már a második légitámadás, amelyet Trump elnök rendelt el Szíria ellen. Az első alkalommal, majdnem pontosan egy éve, tavaly áprilisban 57 robotrepülővel és rakétával lőttek egy repteret, ahonnan a szíriai gépek vegyifegyver-támadásokra indultak. Korábban az előző amerikai elnök, Barack Obama is katonai akciókat helyezett kilátásba az Asszad-rezsim ellen a vegyifegyverek bevetése miatt. Akkor azonban elfogadta Putyin orosz elnök közbenjárását, és a szíriai rezsim vegyifegyver-készleteit Oroszországba szállították. A jelek szerint azonban vagy nem mindet, vagy újra sikerült nagyobb mennyiséget előállítani.

A Fehér Ház kilátásba helyezte a támadások folytatását – ugyanakkor James Mattis amerikai védelmi miniszter szerint ezúttal egyszeri akcióról volt szó. Trump politikája amúgy is kiszámíthatatlan. A múlt héten még a Szíria északkeleti részén az Iszlám Állam ellen harcoló kurdokat támogató kétezer amerikai katona gyors kivonásáról beszélt. Az amerikai ellenzék azonnal bírálta Trump döntését, és felvetette, egyáltalán volt-e joga parancsot adni a hadműveletre.

Szerző
2018.04.14 18:22

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10