„A nép nem betiltható!”- Tízezrek tüntettek a kormány ellen

Publikálás dátuma
2018.04.14 20:21
Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
Fotó: /
A tízezreket megmozgató ellenzéki tüntetés hivatalosan véget ért. Sokan elindultak haza, de még mindig rengetegen vannak a Kossuth téren. Jövő szombatra újabb tüntetést hirdettek meg a szervezők.

Már a tüntetés hivatalos kezdete előtt hatalmas volt a tömeg az Andrássy úton, nagyon sokan tartottak az Oktogon felől az Operához. A tüntetők zöme fiatal, huszonéves, harmincéves. Sokan magyar vagy uniós zászlóval érkeznek. A hangulat mindazonáltal cseppet sem volt feszült, inkább mintha egy fesztiválon járna az ember. A fiatalok - néhány elkapott beszélgetésből ítélve - nem indulatosak, felháborodottak: inkább kinevetik Orbánt meg a rendszerét, de az ellenzéknek is kijut a gúnyos megjegyzésekből.

Mint arról már többször írtunk, a demonstrációra azzal toborozták az embereket: „A Fidesz választási rendszere, a kormány gyűlöletkampánya a többséget egyharmados kisebbsége szorította. Ezért követeljük: A szavazatok újraszámlálását! Gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát! Tisztességes választást! Új választási törvényt! Az ellenzék ne magával harcoljon, hanem álljon ki a többségért!”

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

A tüntetők közvetlen közelében rendőrt nem sokat lehetett látni, de a készültség nagy: amikor például a Liszt Ferenc téren megjelent a Ligetvédők néhány tagja, rögtön kiszúrták őket, és igazoltatták az aktivistákat. „Ti is Soros emberei vagytok!” üvöltött a ligetvédőkre valami arra vetődő jóember, de a hangulatra jellemző, hogy a közönség kinevette a feltehetően kormánypárti buzgólkodót.

Negyed hétkor a tüntetők szinte megtöltötték az Andrássy utat az Oktogon és a Deák tér között. A tömeg - amelyben felbukkant egy „A nép nem betiltható!”- feliratú molinó - az Operától a Kossuth térre vonul.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

A tömeg méretére jellemző, hogy fél óra alatt alig kétszáz méter lehetett csak haladni – és közben egyre többen csatlakoztak a tüntetéshez. Miközben sokan még az Andrássy úton voltak, a Kossuth tér is lassan megtelt. A hangulatról tudósítónk azt jelentette: „A tömeg vidám, dübörög a zene, a hangulat euforikus.”

A menet végén haladók még csak akkor értek el az Arany János utcához, miközben a sor közepén gyaloglók már az Alkotmány utcáig jutottak - a Kossuth tér ekkorra teljesen megtelt. Ez azonban cseppet sem zavarta a tömeget: miközben a kivetítőn Orbán-beszédeket, kormánytagokról szóló videókat vetítettek, zúgott a „Diktátor! Diktátor!”

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Lányi Örs vagyok, egy senki” – kezdte beszédét a tüntetés egy szervezője. Mint mondta, mindenki csak addig fontos a hatalomnak, amíg behúzza az ikszet választáskor. Szerinte Orbán Viktor elfelejtette, hogy honnan jött, de az ellenzéke ezt nem engedheti meg magának: ha nem egységként küzdünk, elveszítjük a harcot - tette hozzá.

Azért tüntetünk most, mert szeretjük ezt az országot - fogalmazott Lukácsi Katalin, volt KDNP-tag. Mint mondta beszédében, "Orbán Viktor a mi szolgálatunkra is fel fog esküdni, hiszen a nemzet mi mindannyian vagyunk". Dobó István örökösei nem a Fideszben ülnek, hanem az ország egységéért és az európaiság eszméjéért küzdenek.

“Aki a demokráciában alszik, diktatúrában ébred” - mondta Dr. Szendrő Németh Tamás ügyvéd és blogger. Szerinte az igazi kérdés most az, hogy mit tenne egy szabad ember.

"Új választást" - skandálta a tömeg, mikor Gulyás Balás beszédében a választási eredmények Fidesz általi megtrükközésére, az erről szóló hírekre utalt. Gulyás bejelentette, jövő szombaton, 18:00-kor újabb tüntetés lesz a Kossuth téren.

Márki-Zay Péter levelében üzent a tüntetőknek: szerinte senki nem számított a hódmezővásárhelyi győzelemre, csak úgy, mint arra, hogy az ellenzék megsemmisül a választáson. Kitartásra kérte a tüntetőket, és hogy építsenek együtt egy új hazát.

Miután Felolvasták Márki-Zay Péter levelét, Homonnay Gergely lépett a színpadra – miközben a tömeg azt skandálta: „Nem félünk!” Noha még van ereje a tüntetők „hangjának”, érzékelhetően sokan indulnak haza. Mintha mindössze azért jöttek volna, hogy megmutassák: sokan vannak azok, akik szerint elég volt a NER-ből. Mintha csak erre reagálna a színpadon szónokló Gyetvai Viktor: „Azért jöttünk el, hogy reményt mutassunk. Hogy nem kell innen elmenni!” Szerinte a legfőbb probléma, hogy a médiát megszállta a kormánypárt. Már most sürgette az ellenzéki együttműködést, hogy a következő választáson mindenütt csak egy jelölt legyen a Fidesszel szemben.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Két szónok között volt idő megkérdezni néhány tüntetőt arról: Mit remélnek a megmozdulástól nem sokkal az újabb kétharmadot hozó választás után? István, a harmincas fővárosi fiatal úgy vélekedik: - Ahogy a rendszerváltozás után a taxisblokád úgy ez a tüntetés is eredményt érhet el. Ha mást nem akkor talán annyit, hogy a kormány ráébred, még nem minden és nem mindenki az övé.

Fél kilenc körül a tömeg elénekli a Himnuszt, majd az Örömódát, a szervezők pedig bejelentik, hogy hivatalosan véget ért a rendezvény – legalábbis mára. A rendezők ugyanis jövő szombaton újabb demonstrációt tartanak. Miközben sokan hazaindultak, még ezrek skandálták: Mi vagyunk a többség.

Késő estére a legtöbb tüntető hazament, de százak sokáig kitartottak, sőt, a város több pontján folytatták a demonstrációt. Száz-kétszázan a Parlamentnél maradtak, ahol leültek a földre a velük szemben felsorakozó rendőrsorfalnál, mások a Fidesz-székházhoz mentek, és sokan az Oktogonnál táboroztak le.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Szerző
Témák
tüntetés
2018.04.14 20:21
Frissítve: 2018.04.16 00:38

Gyanús dolog miatt ürítették ki a ferihegyi 2/A terminált

Publikálás dátuma
2018.07.16 10:27

Fotó: AFP/ GEORG HOCHMUTH
A Népszava információi szerint egy utasnál talált "rendhagyó poggyász" miatt kiürítették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2/A terminálját.
A pontos okokról nem tudok nyilatkozni, az azonban igaz, elrendelték a terminál kiürítését – mondta lapunk megkeresésére Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) szóvivője, aki hozzátette, maga a kiürítés nem szokatlan, ugyanis bombariadók miatt többször is elrendelik. Hardy Mihály megjegyezte, ha súlyos esetről van szó, az ügyben a rendőrség ad majd ki tájékoztatást.
Úgy tudjuk, a lengyel légitársaság, a LOT Varsóba induló járatára akart felszállni egy utas, akinél gyanús csomagot találtak, s a biztonságiak emiatt rendelték el a 2/A terminál kiürítését. A BA honlapján a járattal kapcsolatban annyit írtak, hogy késik az indulása.
2018.07.16 10:27
Frissítve: 2018.07.16 10:27

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59