Kihunyt a brazil üstökös

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:33
Luiz Inácio Lula da Silva élete hátralévő részét börtönben töltheti Fotó: AFP/Mauro Pimente
Fotó: /

Luiz Inácio Lula da Silva valaha Brazília legnépszerűbb elnöke volt, a latin-amerikai ország hőse. Most azonban egy bő hete már a curitibai börtön lakója: a 72 éves politikus várhatóan 84 éves korában szabadul. Pedig Lula – ahogy a brazilok becézik – Ismét a csúcsra érhetett volna. A botrányok ellenére ő volt az októberi elnökválasztás legesélyesebb jelöltje. Ha nem ítélik el, történelmet írhatott volna.

Élete, munkássága azonban így is bekerül a történelemkönyvekbe. Lula 1945-ben született Pernambucóban, egy írástudatlan parasztcsalád nyolcadik gyermekeként. Édesanyjával és testvéreivel hamar Sao Puolóba költöztek, annak reményében, hogy sikerül megtalálni az alkoholista apját, akinek – az Efe beszámolója szerint – 22 gyereke volt. Hamar fel kellett nőnie, így kisfiúként már földimogyorót árult és cipőt pucolt, hogy segítse a családot. Írni-olvasni állítólag csak tízéves korában tanult meg, az iskolát azonban az ötödik osztály elvégzése után otthagyta.

Esztergályosnak tanult, majd egy fémgyárban helyezkedett el. A munka nem volt veszélytelen: egy baleset következtében elveszítette az egyik kisujját. A politika nem különösebben érdekelte egészen addig, míg első felesége el nem hunyt hepatitisben. Az asszony nyolc hónapos terhes volt, s halálában nagy szerepe volt annak, hogy az orvosok nem foglalkoztak vele. A társadalmi egyenlőtlenség elképesztő volt ekkoriban az országban, amelyet egy katonai junta irányított.

A tragédia után Lula egyre aktívabb lett a fémipari dolgozók több mint százezer tagot számláló szakszervezetében. Amint arra a BBC emlékeztet: 1974-ben ennek vezetőjévé választották. Innen nőtt ki a Munkáspárt (PT) is, amely az ország első nagy szocialista pártja volt. Lula összehozta a szakszervezeti tagokat a változást akaró értelmiségiekkel, trockistákkal és egyházi emberekkel. Háromszor indult az elnöki székért, míg 2002-ben ő lett Brazília első munkásosztálybeli vezetője. Rendkívül jó tárgyaló hírében állt, aki mindeközben az utca emberének nyelvét beszélte. A nép szeretetét azonban nem csupán ezzel, hanem híres szociális programjával, a Bolsa Famíliával vívta ki. Közel 30 millió embert emelt ki a mélyszegénységből a havi juttatásokkal, s elérhetővé tette a legelesettebbek számára az egészségügyi ellátást, valamint oktatásra ösztönözte őket. Dollármilliárdokat ölt a programba, amelyet volt miből finanszírozni, hiszen a gazdaság növekedési pályára állt. A korrupció árnya azonban mindig rávetült Lulára. A mensalao botrányba majdnem belebukott, kiderült ugyanis, hogy a PT havi „pluszt” – akkoriban 12 ezer dollárt – fizetett számos képviselőnek a párt törvényjavaslatainak támogatásáért cserébe. Lula bukása akkor hajszálon múlt. Tizenhárom évvel később már nem volt ilyen szerencséje.

Szerző
2018.04.16 07:33

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10