Balpártok: a túlfélés és vidéki bénázás

Publikálás dátuma
2018.04.16 13:38
Több tízezres tüntetés a Kossuth téren április 14-én Fotó: Szergej Markoszov
Fotó: /
Azért feküdt be a látszatnak a baloldal, mert nem hihetett saját magának vidéken – pedig a balpártok négy éve pontosan tudják, hogyha nem erősödnek meg a falvakban és a kisvárosokban, akkor elvesztik a választás. Most az állampolgároknak sikerült megtenniük, amit a pártok elmulasztottak, és egyesítették magukat – a kérdés az, miképp sikerül ezt az egységet a politikai mezőbe átplántálni.

Odaadtuk mindenünket a semmiért, és amikor valamiért kellett volna adnunk valamit, már nem volt semmink – kesereg egy szocialista politikus. Pár nappal a választások után már egyértelműen látszik, hogy az alaphiba a DK-val kötött szövetség volt. Ugyanis így az MSZP két dolgot vesztett: rengeteg listás- és töredékszavazatot, illetve látszatot. Utóbbiról annyit, hogy a DK-ra szignált 46 választókerületnek csak a töredékéért zajlott érdemi kampány, a többiben a Fideszt és a Jobbikot észlelhették az emberek. Következésképpen a szövetségi stratégia az MSZP-t reszelte le. Hogy ki ezért a felelős, azt majd eldönti a szocialisták tisztújító kongresszusa (tervezett időpontja június).

A látszat diadala

Azt viszont érdemes visszaidézni, milyen körülmények között köttetett a választókerületi megállapodás. A szocialisták decemberben kongresszusra készültek, miközben médiaprezentációjuk szerint 5 százalék körül billegtek és a DK-nak legfeljebb a hátát nézhet a választáson. És ezt a sajtóképet erősítette Budapest, ahol mindenki arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc pártja 10 százalék fölött van. A választási eredmények viszont világosan megmutatták, hogy a Demokratikus Koalíció épp csak átbukott a parlamenti küszöbön, jelöltjei csak a fővárosban tudtak nyerni (szám szerint hárman) – azaz amennyiben a DK csak három-négy választókerülettel kevesebbet kap az MSZP-től, akkor listán nincs benn a Tisztelt Házban. Hogy mégis egy ilyen megállapodást tudott kötni, az igenis komoly politika teljesítmény – a látszat előállítása és a budapesti mozgósítás egyaránt. Ráadásul félreértés ne essék: egyetlen párt azon jogát sem lehet elvitatni, hogy életben akar maradni. (Ez a mondás igaz az LMP esetében is, amelyik nem lépett vissza a fővárosban sem, így öt képviselőt és egy újabb kétharmadot ajándékozott a rezsimnek – de garantálta túlélését. Ha a budapesti körzetekből kihátrál, esélyesen nem jutott volna be listán a parlamentbe, magyarán: nincs frakciója. Ráadásul az is igaz, hogyha teljesen feláldozza magát, a Fidesz-többséget akkor sem sikerült volna megakadályoznia, következésképpen fölöslegesen múlt volna ki.)

Vidéken kihaltak

Úgyhogy a kérdés az, miért dőlt be a médialátszatnak, illetve miért hagyta figyelmen kívül a vidékről érkező DK-val kapcsolatos jelzéseket az MSZP vezérkara. A válasz többrétű. Az első a személyi réteg – fennállt a veszély, hogy a legitimitását/túlélését veszélyben érző elnököt (és az elnökség egy részét) lelökik a párttábláról. Másrészt a hitetlenség azt bizonyítja, hogy az MSZP párt- és informátori hálózata gyakorlatilag elsorvadt, illetve – részben ezért – a szocialista párt lemondott a vidékről (de legalábbis erősen hanyagolja). Pedig 2014-es vereség után világossá vált, hogy ilyesmit nem tehetne. Miközben a baloldali összefogás listán 26 százalékot tudott (azaz körülbelül 7 százalékkal többet, mint most), az kisvárosokban és a falvakban – praktikusan az ötezer fő alatti településeken az MSZP listája 9,8 százalékon állt, míg a DK-é 7,5 százalékon. Azaz egyértelmű volt, hogyha vidéken nem gyúrja ki magát az MSZP, akkor nemhogy váltópárttá nem izmosodik, de szolid középpárttá sem növi ki magát. (És innen egyértelmű, hogy Gyurcsány miért játszott arra, hogy a nagyvárosokban lerabolja a többi balos párt bázisát.) A szocialisták azonban nem tudtak megerősödni vidéken. Ez magyarázza, miért a látszat alapján manőverezett a szocialista vezérkar – beágyazottság híján ugyanis nehéz eldönteni mit gondol a vidék. Arról nem beszélve, hogy ez kommunikációs csapdát is jelent: a balpártok a nagyvárosi bázisoknak kommunikáltak – ezek az üzenetek azonban nem működtek vidéken.

Vissza a falvakba!

Bármerre is fordul a baloldal – és ez pártfüggetlen –, amennyiben érdemi politikai aktorként akar túlélni akkor vissza kell jutnia a falvak/kisvárosok több milliós választójához. Arról nem beszélve, hogy egységesítenie kell a nagyvárosok elégedetlenjeit. A kérdés az, ezt miképp teheti meg.

Népszerű és kézenfekvőnek tűnő válasz, hogy egy néppárt foglalhatná el a baloldali vákumot – amely a közbeszéd a jelenlegi formációkból állhatna össze. Az esély erre vajmi kevés – hiszen a balos gyűjtőpárt születését éppen az a szemlélet akadályozza, amelyik keresztbe verte a választáson a közös listát. Hiszen – lásd: a fent említett túlélési logikát – a DK és az LMP miután megvalósította elsődleges célját (nagyobb frakció és médiajelenlét) igyekszik imázst építeni, következésképp nem érdeke csatlakozni. Az MSZP pedig fogyott, azaz önmagában nehezen lehetne néppárt. Egyedül külső nyomás kényszerítheti egybe ezeket a formációkat – és az is csak akkor, ha a tömegesség és a bázisépítés ígéretét hordozza. Értsd: egy külső, több százezer fős mozgalom egységbe szoríthatja a pártokat.

Kifáradás

Egy ilyen mozgalom alapja/nyitánya lehetne a most hétvégi – mintegy 50-60 ezer főt utcára szólító – tüntetés. Hogy meddig tart ki a svungja, arról csak találgatni lehet – de ha az állampolgári elkeseredés nem csatornázható be a politikai formációkhoz, akkor marad a megosztás.

Szerző
2018.04.16 13:38

Horvátországot csinálna Magyarországból az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.20 09:50
A devizahitelesek folyamatos tiltakozása ellenére az állami akarat győzött az elszámolások menetét illetően
Fotó: Népszava/
Rendkívüli parlamenti ülésen nyitná ki újra a devizahitelek rendezésének ügyét az MSZP, a Fidesz hallani sem akar róla.
A zágrábi kereskedelmi bíróság múlt heti döntésében kimondta: a horvátországi devizahitel-adósokkal a bankok a szerződéskori árfolyamon kell elszámolniuk, azaz az árfolyamkülönbözet visszajár. A pénzintézetek pedig elmarasztalhatóak abban a tekintetben is, hogy rossz tájékoztatásuk révén tisztességtelenül szedték be a pénzt - szólt az ítélet. Erre hivatkozva az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében - jelentette be a párt elnökhelyettese csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Szakács László azt mondta:
azt kérik a Fidesztől, hogy legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és szintén a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat.
A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben. Lapunk érdeklődésére Szakács László azt mondta: míg Zágrábban bíróság mondta ki a jogerős ítéletet, addig nálunk törvényt kellene erről alkotni. Hivatkozott arra is, hogy Horvátország mellett Szlovéniában és Romániában is született hasonló következtetéseket tartalmazó ítélet. Az ellenzéki politikus  úgy vélte, hogy a hazai bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Kérdésünkre, hogy ez mekkora összeget jelenthet az anyabankok számára, Szakács László szerint 2000-2200 milliárd forint lehet az, ami összességében visszajár a devizahitel-adósoknak. Addig is míg kedvező döntés születik kilakoltatási moratóriumot javasolnak a szocialisták, ez már csak azért is sürgető lenne, mert jelenleg 120 ezer családot fenyeget a kilakoltatás réme. Egy friss adat szerint mintegy 285 ezer nyugdíjas ellen folyik végrehajtási eljárás adósságuk miatt. Szakács László szerint az az általános tapasztalat, hogy az időskorúak nagyrészt, mint kezesek viselik gyermekeik családjának bebukott hitelét. A Fidesz a szocialisták rendkívüli ülésszakot kezdeményező indítványára úgy reagált, hogy az MSZP  kormányzásuk idején eltörölték az első Orbán-kormány otthonteremtési programját, helyette kockázatos devizahitelekbe kényszerítették azokat, akik otthont szerettek volna családjuknak. Szakács László a kormánypárt kijelentésére lapunknak elmondta, hogy ha a Fidesz támogatja a parlament rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványukat, akkor bocsánatot kérnek a valóban nem végiggondolt  intézkedésükért. Az kimaradt a Fidesz-közleményből, hogy a 2000-2005 között futó otthonteremtési program is inkább a jómódúaknak kedvezett, és visszaélésekre is lehetőséget adott a második, harmadik otthon felhúzására, illetve a kedvező kondíciójú támogatott hitelekből vállalkozók is tömegesen építettek eladásra lakásokat. Az állami kamattámogatás pedig olyannyira megterhelte a költségvetést, hogy a kivezetés után három évvel, 2010-ben is mintegy 150 milliárd forintot kellett kifizetni ilyen címen. Az tény, hogy a lakástámogatások feltételeinek folyamatos rángatása és a magasan tartott kamatok mellett a bankok és az ügyfelek felismerték a svájci frank alacsony kamatában és még kedvező árfolyamában "rejlő" lehetőséget, és megindultak a később katasztrófához vezető devizahitelezés felé.  Az Országgyűlés 40 képviselő javaslatára ül össze.
Szerző
2018.07.20 09:50
Frissítve: 2018.07.20 10:16

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22