Tragikus az emberi jogok helyzete Törökországban

Publikálás dátuma
2018.04.17 07:30
Erdogan elnök saját állítása szerint az Unióhoz akar csatlakozni, de cselekedetei teljesen mást sugallnak Fotó: AFP/Dimitar Dilk
Fotó: /
Az Európai Bizottság az eddigi legkritikusabb dokumentumát teszi ma közzé a török demokrácia helyzetéről. Szankciókra azonban aligha számíthat Ankara.

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi országjelentését a csatlakozásra váró államokról. A Törökországról szóló dokumentum megállapítja, hogy az emberi jogok terén komoly visszaesés tapasztalható az országban, a véleménynyilvánítás szabadsága és az igazságszolgáltatás függetlensége nem biztosított. A ma nyilvánosságra hozandó dokumentum szerint Ankara nagy lépésekkel távolodik az Európai Uniótól, s a demokrácia tekintetében az ország rosszabbul teljesít, mint a csatlakozási kérelem benyújtása előtt. „A jelenlegi körülmények között nem lehet szó arról, hogy új csatlakozási fejezeteket nyissunk meg az országgal” – szerepel a jelentésben. A szerzők figyelmeztetnek arra, hogy Törökországnak változtatnia kell a jogállamiságot és az alapjogokat érintő hozzáállásán.

Az Európai Bizottság szerint Ankarának mindenekelőtt fel kellene függesztenie a rendkívüli állapotot. Ezt még a 2016 júliusában vezették be. Az országnak biztosítania kellene a hatalmi ágak szétválasztását, miközben ennek éppen az ellenkezője történik. A szerzők szerint Törökországnak szorosabban kellene együttműködnie az Európa Tanáccsal. Az Európai Bizottság az utóbbi években nyilvánosságra hozott jelentéseiben mind többször bírálta Ankarát amiatt, mert nem biztosítja a bíróságok függetlenségét. Ugyanakkor a mostani szöveg jelentős visszaesést állapít meg az emberi jogok terén.

Ankara formálisan 1987. április 14-én kérelmezte az uniós csatlakozást. 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak, amit akkor még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Az ország 1995-ben vámunióra lépett az EU-val. Az Unió Törökország csatlakozási kérelmét 1999. december 14-én, az Európai Tanács Helsinkiben tartott soros értekezletén „ismerte el” hivatalosan. A tárgyalások 2005. október 3-án kezdődtek el. Ankara korábban ugyan 2013-as évet jelölte meg a csatlakozási tárgyalások lezárásaként, az integrációs folyamat azonban teljesen lelassult. Az Európai Bizottság 2015 novemberében nyilvánosságra hozott jelentésében is bírálatok sorával illette az országot az emberi jogsértések miatt, később azonban e téren tovább romlott a helyzet, mígnem az Európai Parlament 2016. november 24-én – az állítólagos puccskísérletet követő brutális leszámolások miatt – a csatlakozási tárgyalások befagyasztása mellett foglalt állást.

Az EP határozata azonban nem kötelezi az Európai Bizottságot. S bár Ausztria szintén úgy vélte, be kellene fagyasztani a tárgyalásokat, a brüsszeli testület nem támogatta a radikális lépést. Az EU számára ugyanis Törökország fontos partner maradt, már csak azért is, mert a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás után érezhetően csökkent az EU területére áramló szíriai menekültek száma. A mai bizottsági jelentésben ezzel kapcsolatos az egyedüli dicséret: elismeréssel illették, hogy Ankara „kivételes erőfeszítéseket tesz” a mintegy 4 millió szíriai menekült ellátásáért.

Bár Törökország rendre a megállapodás felmondásával fenyegetőzik, s Recep Tayyip Erdogan török elnök kiváló kapcsolatokat alakított ki „illiberális barátjával”, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Ankara számára gazdasági szempontból továbbra is az Európai Unió, illetve Németország a legfontosabb partner. Az ország nem is tud egykönnyen lemondani az uniós fejlesztésekről. 2007-2013 között 4,13 milliárd euró áramlott az EU-ból az országba, 2014-2020 között pedig ez az összeg elérheti a 4,45 milliárd eurót. S ebben még nem szerepel az a 3 milliárd euró, amit az EU a menekültügyi megállapodásért cserében ígért.

Mélyponton a nemzeti valuta
Rekord alacsony szintre süllyedt a török nemzeti valuta, a líra értéke a dollárral szemben. Recep Tayyip Erdogan államfő tőle távolról sem szokatlan módon külföldi erőket vádolt a török gazdaság gyengítésével, s nem éppen kifejlett diplomáciai érzékre valló módon kijelentette, nagy árat fizetnek azok, akik a szíriai válságot kiaknázva „gazdasági terrorizmussal” akarják sújtani hazáját. Az utolsó három hónapban a világ valutái közül a török líra a második legrosszabbul teljesített a világon a rubel után. Az orosz valuta a Moszkvával szembeni újabb büntetőintézkedéseket érezte meg. A török nemzeti bank azt közölte, amennyiben szükséges, a héten intézkedéseket hoz a nemzeti valuta védelmében. Erdogan úgy véli, semmi sem indokolja a török líra ilyen rossz teljesítményét, ebből vonta le azt a következtetést, hogy kizárólag gonosz külföldi erők állhatnak annak gyengítése mögött.

Szakértők 2017 nyarán úgy vélték, nem lehet reális opció az uniós csatlakozás Törökország számára. Az Al Sharq Forum kutatóintézet szerint Törökország csak azért nem akarja felmondani hivatalosan a csatlakozási tárgyalásokat, mert ha a szakítana az EU-val, az pánikot keltene a külföldi befektetők körében. Ankara számára pedig azért annyira fontos a 2016-os menekültügyi megállapodás, mert az EU vízummentességet ígért Törökország számára. Ettől azonban egyelőre nagyon távol van az ország.

Törökország és az Európai Unió viszonya a tavaly szeptemberi német parlamenti választást megelőző kampányban is téma volt. A szeptember 3-án Angela Merkel kancellár és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Martin Schulz közötti televíziós vitában Merkel hitet tett a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett, Schulz viszont nem támogatta ebben. Néhány nappal később a brit, a litván, a finn, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösen foglaltak állást az integrációs folyamat folytatása mellett.

Az EU a januárban, a török csapatok által Észak-Szíriában indított, Olajág nevű beavatkozás után sem javasolta a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését. Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter is azt közölte, hazája számára továbbra is prioritást élvez az uniós integráció. Jean-Claude Juncker márciusban „felületesnek” nevezte Sebastian Kurz osztrák kancellár azon felvetését, amely szerint függesszék fel a csatlakozási tárgyalásokat.

A prófétáknak sem volt diplomája
Törökországban újra és újra felmerül a vita arról, hogy Erdogan elnöknek nincs egyetemi diplomája. A választási bizottság azt igazolta: a török elnök 1981-ben kapott diplomát, miközben az általa látogatott Marmara Egyetemet csak egy évvel később, 1982-ben alapították, s 1983-ban ismerték el felsőoktatási intézményként. A török elnök hivatalos életrajza szerint 1981-ben diplomázott az intézmény gazdasági karán. Az adatok szerint négy évig volt az egyetem hallgatója. Előzőleg az Imam-Hatip Iskola növendéke volt. Szinte beismeréssel ér fel a kormánypárt, az AKP alelnökének közleménye. Metin Külünk azt írta, a prófétáknak sem volt diplomája…



2018.04.17 07:30

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58