Egy őrült hobbivadász

Publikálás dátuma
2018.04.17 07:40
A régiségboltokban számos olyan porcelánra bukkant a gyűjtő, amelyeknél a Geiger–Müller-számláló sugárzást mutatott ki Forrás: A
Fotó: /
Andrew Walker különös hobbit űz: sugárzó, de az egészségre nem veszélyes tárgyakat gyűjt. Szerinte a sugárzástól való félelmek nagy része irracionális.

A montanai Andrew Walker az interneten talált valakit, aki olyan tárgyakat gyűjtött, amelyek radioaktívan sugároznak. A hobbi megtetszett, vett egy mérőműszert, és először a természetben kezdte keresni a sugárzás nyomait. Egy alkalommal egy idahói mexikói étterem parkolójában jelzett a Geiger-számlálója, és bár nem tudta kideríteni, mire indult be a műszer, hamar rájött arra, amit egyébként tudósok is hangoztatnak, hogy a láthatatlan sugárzás mindenhol fellelhető – számolt be róla a BBC. Walker szerint valószínűleg radioaktív salakot kevertek az aszfaltba, az okozhatta a sugárzást. Ezután kezdett tudatosan kutatni, és bár csak hobbiként űzi, eredményeit közzéteszi a világhálón.

Az átlagosnál magasabb természetes radioaktivitás szerte a világon megtalálható, a malajziai tengerparti homok éppúgy sugározhat, mint Tanzániában egy bizonyos helyen a talaj, uránium lerakódás közelében. Bár különböző szinten, a legtöbb beton is sugároz, sőt a testünkben lassan bomló Kálium40 izotóp sugárzása is mérhető.

Walker sok elhagyott urániumbányát is felkeresett az államokban, és dokumentálta, ha érdekes anyagokkal találkozott. De régiségboltokat is meglátogatott, és eddig mindenhol talált valamit, ami sugárzott. Ezek közé tartoznak a vazelinüvegből készült tárgyak. (Az érdekessége az, hogy UV fényben szinte izzani kezd, mintha belső fénye lenne.) A vazelinüveg sárgászöld színét az urániumoxidtól kapta, amelyet még olvasztás előtt adnak hozzá. Az uránium ezekben lehet, hogy csak nyomokban fellelhető, átlagban 2 százalék. Ilyen üvegből készült tárgyak, mozaikdarabok az ókortól a múlt század húszas évekig készültek, azután a hidegháború alatt az uránium nemigen volt hozzáférhető. Manapság kis tárgyakat, üveggolyókat, gyöngyöket készítenek belőle. De Walker talált narancssárga tálakat, edényeket, amelyeknek a festéke tartalmazott akár erősebben is sugárzó urániumot.

Az USA kormánya tájékoztatást adott ki azokról a régiségfélékről, amelyekből nem tanácsos enni, inni. Dísztárgyként azonban nem jár semmiféle egészségügyi kockázattal, ha nincsenek megsérülve. Ugyancsak tartalmazhatnak radioaktív anyagokat az órák világító számlapjai, mutatói. Ezek - amíg nem rongálódnak meg - nem jelentenek veszélyt. Modern épületekben, pályaudvarokon is találni olyan színezett üveget, festett csempét, amelyek esetében valamivel magasabb értéket mutatott a Geiger-számláló a normálisnál.

Nick Evans a Nottingham Trent Egyetem radiokémikusa szerint az, hogy ilyen sok helyen találkozhatunk sugárzással annak köszönhető, hogy a 19. század végén történt felfedezése utáni évtizedekben az ipar jó marketing eszköznek kezdte tekinteni a radioaktivitást, hamar felfedezték a különleges tárgyakban a pénzszerzési lehetőséget. „Nagyon mások voltak, mint a többi dolog, misztikusak, és az emberek ki akarták próbálni, ha úgy tetszik” – mondja. Használták a radioaktivitást - minden alap nélkül – kúp formájában a férfierő fokozására, de voltak sugárzó fogkrémek is. Az az elképzelés, hogy a radioaktivitás gyógyerejű, ma is él, az ausztriai Bad Gastein fürdőhelyen egy elhagyott aranybányában kiizzadhatjuk betegségeinket, miközben radon gázt lélegzünk be. Sok tudósnak nem tetszik, hogy elmúlt az emberek ösztönös félelme a sugárzástól, ugyanakkor mások a túlzott félelmet tartják inkább károsnak. Sugárfertőzés következtében 1980 és 2013 között 190 ember halt meg összesen, miközben a milliók halálát okozó levegőszennyezés nem kelt rettegést. Walker szerint a félelmek nagy része irracionális, másrészt kutatásai, gyűjteménye bizonyítják, mennyire mindennapjaink része a radioaktivitás. „Gyakran kérdik, miért csinálom ezt. Azért mert érdekelnek, egyszerűen elbűvölők ezek a tárgyak” – mondja.

2018.04.17 07:40

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08