Drágán adná Orbán a céges áramot

Publikálás dátuma
2018.04.17 07:21
Szolgáltatóválasztás - A vállalkozónak nem mindegy kitől vásárol áramot, a versenyképességét is befolyásolhatja a néhány forin
Fotó: /
Ma már szinte egy cég se vásárol a piacinál közel 50 százalékkal drágább állami tarifán áramot.

A rezsiharcban az Orbán-kormány mintha teljesen elfeledkezett a lakosságon kívüli vevőkörről, azaz a cégekről – deríthető ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített árampiaci adatbázis elemzésével. Lapunk számításai szerint, míg szabad piaci alapon a cégektől kilowattóránként 14,4 forintot kérnek az áramkereskedők, addig az ugyanerre vonatkozó állami - „egyetemes szolgáltatási” - tarifa 21,2 forint. (Ez csak az áram mint termék ára, rendszerhasználati és egyéb díjtételek, illetve áfa nélkül.) Tekintve, hogy ma már minden – a legkisebb, jellegében akár a lakosságéhoz hasonló - cég is áttérhet az egyetemes szolgáltatásiról a szabad piaci tarifára, a vállalkozások közül elvétve – a legkevésbé aktívak – fizetnek egyetemes szolgáltatási árszinten. Tavaly a lakosságon kívüli fogyasztók áramforgalmának mindössze 0,4 százalékára rúgott az állami tarifán elkelt mennyiség.

A háztartások frontján egész más a helyzet. Ott tavaly átlag 14,3 forintos ár jött ki. Miután a Magyar Telekom kivonult a lakossági energiaszolgáltatásból, a lakossági fogyasztók közül szinte senki se maradt a szabad piacon, ráadásul tőlük az állami szintnél többet – 15 forintot – kértek a termékért. A lakosság 10,7 TWh-s fogyasztása a cégek 26,2 TWh-jának csak valamivel több mint harmadára rúg. A lakossági forgalom 2,4, a céges pedig 2,9 százalékkal nőtt.

Az adatokból az is leszűrhető, hogy a cégek piaci alapú áramtariáfája – a hagyományos versenyalapú árszint – 2016 elejéig jóval magasabbra, körülbelül 16,5 forintra rúgott a háztartások 14,5 forintos tarifájához képest. A céges díj 2016 végére ugyanakkor a lakossági árszint alá esett. A tavalyi év augusztusáig a két érték körülbelül együtt haladt. Azt követően viszont a szabad piaci ár – a nemzetközi fejlemények mentén – ismét emelkedésnek, míg a lakossági csökkenésnek indult. (Utóbbi mérséklődést a lakosság nem érzi, mivel a többi tétel növelése révén a fizetendő díj 2014 óta változatlan.) A két ár egyszerű összevetése némiképp megtévesztő lehet: míg ugyanis a piaci tarifán a versengő kereskedők elvben tetszőleges hasznot számolhatnak el, addig az állami díj elvben „haszonmentesített”. A piaci áremelkedés ugyanakkor némiképp kétségkívül csökkenti a lakossági díjcsökkentési nyomást. Igaz, az Orbán-kormány az elmúlt évek során egyetlen rezsitétel esetében se kívánt érvényesíteni.

Tavaly 2,3 százalékkal, 44-ről 45 terawattórára nőtt a hazai áramforgalom – derül ki az adatokból. A behozatal aránya egy százalékkal, 28,9 százalékról 28,6 százalékra mérséklődött. Szlovákiából érkezik a legtöbb áram – 9,5 TWh -, de jelentős az osztrák és az ukrán import is. A legtöbb, közel 5 TWh-nyi áramot Horvátország felé értékesítettük.

A nukleáris hátterű áramtermelés 1 százalékkal bővült, az annak körülbelül harmadára rúgó szénalapú 11 százalékkal visszaesett, a földgázzal előállított áram mennyisége 21 százalékkal bővülve megközelítette a szenet. A teljes termelés mindössze 2,5 százalékára rúgó megújulós termelés tavaly 6 százalékkal visszaesett, míg a hasonló nagyságrendű „egyéb” kategória 23 százalékos bővülést mutat.

Nem lakossági áramár* (forint/kilowattóra)
Év                                                      Piaci                                         Állami
2013                                                   19,2                                         22,4
2014                                                   17,7                                         21,8
2015                                                   7,1                                           21,6
2016                                                 14,8                                           21,5
2017                                                 14,4                                          21,2
* rendszerhasználati és egyéb díjak nélkül, nettó
Forrás: mekh.hu, Népszava-számítás



2018.04.17 07:21

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41