Pulitzer-díjat ért a Weinstein-sztori

Publikálás dátuma
2018.04.17 10:25
Ronan Farrow Illusztráció: AFP
Fotó: /
Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times és a The New Yorker lapok újságírói a Weinstein-sztoriért, amelyben leleplezték Harvey Weinstein, hollywoodi producer szexuális visszaéléseit, és ezzel mozgalmat indítottak el - írta az MTI.

A The New York Times című napilap két munkatársa, Jodi Kantor és Megan Twohey a The New Yorker magazin munkatársával, Ronan Farrow-val megosztva kapta a díjat az indoklás szerint a közjó szolgálatáért. Oknyomozó riportjaikban feltárták a Hollywood egyik legbefolyásosabb producerét érintő vádakat, amelyeket Weinstein eleinte tagadott, később azonban részben elismert. A riportsorozat nyomán egymás után derült fény korábban elhallgatott szexuális zaklatási botrányokra, és nemcsak Hollywoodban, hanem például a Szilícium-völgyben, az amerikai gazdasági és művészeti élet sok területén, és politikusok körében. A riportoknak köszönhetően MeToo néven mozgalom is indult a szexuális zaklatások ellen, először az Egyesült Államokban, majd más országokban.

A The New York Times munkáját másik Pulitzer-díjjal is elismerték, ezt a díjat vetélytársával, a The Washington Posttal közösen nyerte el a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság és annak vezetője, Robert Mueller munkájáról szóló riportokért.

Az újságírás összesen 14 kategóriájában osztottak ki díjat, köztük például az alabamai John Archibaldot a déli szövetségi állam korrupt politikusairól írt kommentárjáért, Andie Dominickot, a The Des Moines Register című lap munkatársát a vezércikkéért, amelyben arról írt, hogyan érinti az iowai szegényeket az éppen őket segíteni hivatott Medicaid egészségügyi program privatizálása. A sajtófotó kategóriában díjat kapott a The Dail Progress című, Charlottesville-i lap fotósa, Ryan Kelly, aki a tavaly nyáron kirobbant zavargásokat örökítette meg drámai fotókon.

Pulitzer-díjat kaptak az irodalmi és a zenei élet alkotói is, a zenei Pulitzert az idén Kendrick Lamar rappernek ítélték.

A Pulitzer-díjat az 1847-ben Makón született, majd Missouriban letelepedett újságíró és lapkiadó Pulitzer József emlékére a New York-i Columbia Egyetem alapította. Pulitzer az egyetemre kétmillió dollárt hagyott. Máig a legrangosabb amerikai újságíródíj.

Szerző
2018.04.17 10:25

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58