Komoly érvágásra készül Brüsszel

A fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások gyökeres reformját javasolhatja az Európai Bizottság. Ez is szerepel az új költségvetés tervezetében.

A sajtónak megszellőztetett változtatások komoly érvágást jelentenének Magyarország, valamint a többi közép- és kelet-európai tagállam számára, amelyek mostanáig a közösségi források legnagyobb nettó haszonélvezői voltak.

A jogszabályokat kezdeményező brüsszeli testület május 2-án fogadja el az unió 2021-2027 közötti költségvetésére vonatkozó előterjesztését. A tervezet egyebek között tartalmazni fogja a kohéziós politika radikális átalakítását célzó elképzeléseket. Ha ezeket változatlan formában hagyja jóvá a 28 európai biztos, akkor 2020 után a régiónkbéli országoknak jóval kevesebb fejlesztési pénz jutna, mint a jelenlegi költségvetési időszakban. Úgy tudjuk azonban, hogy jövő szerdáig még változhatnak a javaslatok, amelyeket — megfigyelők szerint — épp azért szivárogtattak ki újságíróknak, hogy felmérjék az érintett kormányok reakcióit.

Günther Oettinger költségvetési biztos már korábban világossá tette, hogy a kohézióra fordítható támogatásokat legalább 5-10 százalékkal csökkenteni kell a Brexit miatt keletkező bevételi lyuk miatt. Ugyanakkor új és meglepő elem lehet a bizottsági előterjesztésben, hogy a felzárkóztatási forrásokból több tízmilliárd eurót átirányítanának a válság által sújtott déli térségek fejlesztésére. Így Magyarország, Lengyelország és a többi régiós tagállam rovására Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország egyes elmaradott területei az eddiginél nagyobb arányban részesülhetnek a közösségi juttatásokból.

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Hírek szerint megszűnne a támogatásoknak az egy főre jutó GDP alapján történő elosztása. Bizottsági vélemény szerint a jövőben egyéb fejlettségi mutatókat is figyelembe vennének a jogosultság meghatározásánál. Ezek közé tartoznának például az oktatás vagy a környezetvédelem szükségletei, továbbá a fiatalok munkanélküliségi rátája. Úgy tűnik, hogy az uniós testület magávé tette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötletét is, amely szerint a menekültek nagy számának otthont adó városokat és térségeket a jövőben kiemelt költségvetési támogatásban kell részesíteni.

A bizottsági javaslat állítólag politikai feltételektől is függővé tenné a pénzosztást. Régóta vita tárgya Brüsszelben, hogy az EU-források folyósítását kell-e vagy lehet-e a jogállamiság tiszteletben tartásához kötni. Jean-Claude Juncker elnök többször elutasította a felvetést, és első alelnöke, Frans Timmermans is a megvalósítás nehézségeit ecsetelte nyilvános megszólalásaiban. Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság végül milyen javaslatot tesz le az asztalra. Az biztos, hogy Vera Jourová igazságügyekért felelős biztos néhány hónapja azt a feladatot kapta kollégáitól, hogy még a költségvetési javaslat megszületése előtt dolgozza ki az igazságszolgáltatás függetlenségének a definícióját. Lapunk érdeklődésére a politikus munkatársai nem kívántak részletekkel szolgálni.

A költségvetési javaslat megszületését várhatóan minden eddiginél élesebb viták kísérik majd. A hosszútávú büdzséről — és benne a kohéziós politika jövőjéről — a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk az Európai Parlament jóváhagyásával. Ez a leghamarabb jövő tavasszal történhet meg, de bennfentesek inkább az év második felét valószínűsítik, amikor már - az európai parlamenti választások után - megalakul az új uniós képviselőtestület.