Kincsek a ládafiából

Eddig ismeretlen művek kerültek elő a magyar avantgarde művészek alkotásait kiállító két párizsi galériának köszönhetően.

Két francia galéria jóvoltából a magyar avantgarde egyik legfontosabb alkotója, Réth Alfréd eddig ismeretlen művei kerültek elő – többek között ezért is jelentős esemény a magyar képzőművészet nemzetközi megjelenése szempontjából a Berlini Der Sturm Galéria magyar művészeiből 1913-1932 kiállítás, amely a Galerie Le Minotaure és a Galerie Alain Le Gaillard szervezésében látható nem messze a Szajna-parttól. A tárlat rendezésében és a hozzá kapcsolódó kiadvány előszavának megírásában Passuth Krisztina művészettörténész működött közre.

- A korszak alkotásait a két francia galéria munkatársai szedték össze, a gyűjtőmunka során pedig előkerültek olyan Réth Alfréd-képek, amelyeket nem ismertünk – meséli Passuth Krisztina. És hogy miért érdekes Réth Alfréd Párizsban? - Réth Alfrédot francia festőként ismerik, ott élt, az egyik képe, a Restaurant Hubin a Centre Pompidou-ban látható jelenleg is. Így nem csoda, ha nevének, műveinek nagyon is van értéke. Arról azonban, hogy a Pompidou Központ falán látható képnek létezik másik változata is, eddig nem tudtunk – említi a művészettörténész.

Személyes ok

Csaknem harminc éve foglalkozom az 1910-es és 20-as évek avantgarde művészetével, azon belül is a közép-európai alkotókkal - válaszolta Benoit Sapiro a kérdésre, hogy miért döntött úgy, hogy a magyar avantgarde alkotásait állítja ki. - Párizsi galériámban, de Tel-Avivban és New Yorkban is rendeztem kiállításokat magyar és cseh avantgarde művészek munkáiból. A Közép-Európa iránti érdeklődésem és vonzalmam nem véletlen, személyes okokra is visszavezethető: felmenőim között akadnak romániai származásúak is.

Kádár Béla alkotása

Benoit Sapiro, a Galerie Le Minotaure tulajdonosa kitűnően ismeri a XX. századi nemzetközi és magyar művészetet, és már régóta érdeklődik különösen Közép-Kelet, és Kelet-Európa iránt. - Négy évvel ezelőtt kért fel arra, hogy a budapesti, Nemzeti Szalonban rendezett, úgynevezett Muzikalista francia csoport 1936-os kiállításáról szóló katalógus szövegét megírjam. Az a magyarországi tárlat leginkább a jobbra tolódás időszakában képviselt ellenáramlat miatt keltett feltűnést – beszél a Muzikalisták katalógusáról, valamint a galériával való kapcsolat kezdetéről Passuth Krisztina. - Benoit egy sor jó közép-európai kiállítást rendezett már kicsi, de nagyon jó helyen lévő galériáiban Párizs szívében, utcára nyíló vitrinjeivel vonzva a közönséget. Látta a 2013-as, Musée d’«Orsay-ben rendezett Allegro Barbaro című, a modern magyar képzőművészetet bemutató tárlatot, amelynek tendenciájával nem volt maradéktalanul elégedett. Ezért döntött úgy, hogy más szempontok szerint rendez hasonló témájú kiállítást. Tavaly októberben kért fel a Der Sturm tárlat kurátorának, és bár lehetetlennek tűnt, elvállaltam a rendkívül vonzó feladatot. Igyekeztem rengeteg szöveget, dokumentumot összeszedni, a munkatársa Párizsban is gyűjtött anyagokat – részletezi a művészettörténész.

Réth Alfréd

1884-ben született Budapesten, 1966-ban halt meg Párizsban. 1910 és 1912 között részt vett a Salon DES 'Indépendants és a Salon d'Automne tárlatain, később az absztrakt irányzatokhoz csatlakozott. 1953-ban a párizsi Musée d'Art Moderne "Le Cubisme" kiállításán szerepelt. A hatvanas években már elismert művész volt, 1963-ban és 1964-ben több retrospektív tárlata volt Párizsban.

Kassák Lajos: Képarchitektúra (1923)

- 1978-ban Párizsban a Centre Pompidou-ban dolgozhattam a Párizs - Berlin kiállítás rendezésén. Ennek része volt az 1910-ben Walden alapította Der STURM is. Később kutathattam a folyóirat és galéria történetét, akkor még élt Walden lánya is. Új adatok derültek ki az apa haláláról, Walden több német honfitársától eltérően, nem Amerikába ment, hanem miután beleszeretett a szovjet rendszerbe, odaköltözött. Majd éhen halt Szaratovban egy táborban – ad történeti áttekintést Passuth Krisztina. - A magyar művészek közül először Réth Alfréd kubista festő került kapcsolatba a Der Sturmmal. Walden Pablo Picasso műveit szerette volna bemutatni, de Picasso csoportos kiállításon nem akart részt venni. Őt mintegy helyettesítve állította ki nagyjából 50 művét és jelentette meg „Miképpen vagyok én elégedetlen a kubizmussal” című cikkét Réth Alfréd, aki az 1907-ben indult kubizmus alkotójaként jelentkezett már 1908-ban.

- Ha ez a párizsi tárlat sikeres, elő fognak még kerülni művek, előfordulhat, hogy valaki rájön, hogy rejtőzik még valami a ládafiában, beviszi a galériába és eladja – utal a két tárlat praktikus jelentőségére Passuth Krisztina.

Az újító szellem otthona

Az 1910-ben Herwarth Walden által alapított berlini Der Sturm (A vihar) folyóirat, majd a két évvel később indult és 1932-ig működő galéria az avantgarde újító szellemének volt otthona. Kezdetben expresszionista – pl. Kokoschka – műveket állított ki, majd a legfrissebb irányzatok, a futurizmus és a konstruktivizmus felé fordult. Megjelentek nála Kandinszkij, Franc Marc, Georg Schrimpf és Heinrich Campendonk művei, a magyar művészek közül az első Réth Alfréd után Mattis Teutsch János, Moholy-Nagy László, Péri László, Kádár Béla, Bortnyik Sándor és Scheiber Hugó alkotásait mutatta be.

Infó: Kiállítás a berlini Der Strum galéria magyar művészeiből 1913-1932

Galerie Le Minotaure és Galerie Alain Le Gaillard, Párizs

Nyitva: Május 12-ig