Varga Péter;

környezetvédelem;Goldman Környezetvédelmi Díj;

2018-04-30 07:16:00

Legyőzték Putyint az atomerőmű ellenzői

Kiosztották a nemzetközi Goldman Környezetvédelmi Díjakat, a 2018-as kitüntetettek között csupán egy férfi található.

A zöld Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést a világ hat különböző régiójában élő olyan aktivisták kaphatják meg, akik a legsürgetőbb környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, arra motiválva ezzel a helyi közösségeket, hogy vegyenek részt a természetvédelmi tevékenységekben és álljanak ki jogaikért. A nemzetközi zsűri az alulról jövő, a helyi közösségeket megmozgató kezdeményezésekre figyel leginkább, bizalmas információk alapján választja ki a hat kitüntetettet, akik támogatást és pénzt is kapnak működésük folytatásához.

Francia Márquez, Latin-Amerika

Márquez egy afro-kolumbiai közösség vezetője, aki 80 nő tíz napos, 560 kilométeres menetét szervezte meg az Amazonastól fővárosig, Bogotáig. Céljuk az volt, hogy rávegyék a kormányt, küldjön csapatokat az illegális bányászat megállítására, ami cianidokkal és higannyal szennyezi a folyókat. A régióban nem veszélytelen vállalkozás az ilyen tiltakozás, az utóbbi években két Goldman-díjast is meggyilkoltak, egyiküket Hondurasban, a másikat Mexikóban.

Makoma Lekalakala, Liz McDaid, Afrika

Ők azért kaptak díjat, mert bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő módon kötött nukleáris megállapodása megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Ötéves bíróságon folytatott harcukat követően a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

Claire Nouvian, Európa

A francia volt újságíró a mélytengeri húzóhálós halászat ellen vezetett kampányt, mondván, az a legkárosabb halászati forma, amely a legtörékenyebb ökoszisztémát károsítja. Nouvian a vámpírtintahalat kutatta, amely 4000 méterrel a tenger szint alatt él a kaliforniai Monterey –öbölben. A felfedezésből fakadó öröme hamar elszállt, amikor rájött, hogy a halászat milyen gyors tempóban változtatja sivataggá a tengerfeneket. 2005-ben megalakította a Bloom Associationt, ezzel a társasággal kampányba kezdett, és komoly fordulatot ért el: 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak.

LeeAnne Walters, Egyesült Államok

A Michigan államban, Flint városában élő Walters négy gyermekén tapasztalt egészségügyi problémákat a csapból folyó barnás víznek tulajdonította. Kiderítette, hogy a város vízvezetékrendszerében a megengedettnél jóval magasabb az ólomszint. A hatóságok azonban nehezen akarták elismerni igazát, a városi tanács egyszerűen hazugságnak minősítette állításait. Végül azonban a százezer lakosú város visszakapcsolódott arra a hálózatra, ahonnan a szennyezés előtt kapta a vizet.

Khanh Nguy Thi, Ázsia

A vietnámi kitüntetett tudományos kutatásokat felhasználva azért indított harcot országában, hogy kormánya szüntesse meg a függést a környezetszennyező szénalapú villamosenergia termeléstől, és támogassa fenntartható energiatermelési módok bevezetését. A gyorsan fejlődő Vietnámban évente 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet, amelyet szénerőművekben állítanak elő, és a jövőben is ezt tervezték. Nguy Thi egy központot alapított, amely a zöldenergia bevezetését segíti elő, és szakértőkkel kidolgozott egy tanulmányt, amely a szénfelhasználás csökkentésének módjait mutatja be. 2016-ban a kormány új tervvel állt elő, amelyben átértékelték a szénalapú energiatermelés szerepét.

Manny Calonzo, Izland

Az egyetlen férfi díjazott a Fülöp szigeteken azért küzdött, hogy az ólomtartalmú festékek előállítását, árusítását, használatát az egész országban betiltsák. Közreműködésének eredményeként 2017-ben a boltokba került festékek 85 százaléka rendelkezett független szervezet által kiállított ólommentességi bizonyítvánnyal. A fejlett országokban a festékek ólomtartalmát már negyven éve szabályozzák, a fejlődő országokban azonban a festékek a környezetből származó egészségi problémák elsődleges okozóinak számítanak, noha az ólom, amelynek hatására jobban fednek, gyorsabban, simábban száradnak, pótolható más anyagokkal. A kisgyerekkori ólomfertőzés későbbre is kihathat, az agyi funkciók sok területen károsodnak.