Nem jó jel: megjelentek a homokkalózok

Publikálás dátuma
2018.05.02 14:12
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Homokot vinni a sivatagba olyan, mint vizet önteni az óceánba: értelmetlen – gondolhatnánk. A világ egyik legfontosabb homokimpőrtőre, az Egyesült Arab Emirátusok azonban éppen ezt teszi. Hiába van tele ugyanis a sivatag homokkal, az nem alkalmas építkezésre. A megfelelő homok viszont lassan globális hiánycikké válik, a csökkenő kínálat és a növekvő kereslet pedig fenntarthatatlan és ökológiai katasztrófával fenyegető, önsorsrontó praktikákra sarkallja a világ több országát - olvasható a MTA honlapján.

A homokot sokan a kőolajhoz hasonlítják. Teljes joggal, ugyanis a két nyersanyag sokban hasonlít. Ezek a tulajdonságok azonban kedvezőtlenek ránk, illetve bolygónkra nézve. Például mindkettő létrejöttéhez geológiai léptékben is rengeteg idő szükséges, és egyiket sem lehet mesterséges eszközökkel megújítani, használat után visszaalakítani eredeti formájába, újrahasznosítás azonban lehetséges) – olvasható a New Scientistben. Mindkét anyag kitermelése súlyos környezeti ártalmakkal jár, és mindkettő készletei kifogyóban vannak, pedig a homok és a kőolaj is elengedhetetlenül szükséges számos iparág fennmaradásához. Főleg az építőipar a nagy fogyasztójuk; a világ homokkitermelésének hetven százaléka a beton előállítására megy el. 

Sok vagy kevés?

Első hallásra az elfogyó homokról szóló hírek ellentétben állnak azzal, hogy mások évtizedek óta az elsivatagosodás veszélyeire figyelmeztetnek. A sivatagok terjedésével pedig gyarapodik a világ homokállománya. A baj a minőséggel van. „A betonkészítés szempontjából elsőrendű fontosságú a homok felületi érdessége és szemcsemérete. A sivatagi homok ehhez túl apró szemű, sima felületű, és sok esetben nemkívánatos ásványi szennyeződéseket tartalmaz. Emellett az agyagtartalmú homokok ugyancsak alkalmatlanok a betongyártásra, mert a szemcsék felületén lévő agyag rontja a cementkötés minőségét. A sivatagi homok vas-oxidos bevonata ugyancsak hátrányos a betonkészítés szempontjából, hiszen hajlamossá teszi a korrózióra” – mondta az mta.hu-nak Török Ákos egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Tudományos Bizottságának elnöke. 

Építkezési szempontból a legjobb homokot a tengerpartokon, folyómedrekben, illetve homokbányák mélyén lehet találni. A mennyiségük azonban nem olyan határtalan mennyiségű, ahogy a sivatagok végeláthatatlan dűnéi. Az emberiség évente 47–59 milliárd tonnányi kőzetet használ fel ipari célra - olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) számára a homokkrízisről készített jelentésben. Ebből, a 2010-ben a Journal of Industrial Ecology szaklapban publikált tanulmány szerint 11 milliárd tonnányi homokot és ugyanennyi kavicsot betongyártásra fordítottunk.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Csak a Dubaj partjai mentén épített mesterséges Pálmasziget létrehozásához 94 millió köbméter homokot szórtak a tengerbe (egy köbméter tömege nagyjából másfél tonna). Török Ákos és munkatársai a Londoni Geológiai Társaság kiadásában megjelent kötetben közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a világszerte kitermelt kőzetek összértéke mintegy 886 milliárd dollárra tehető. Ez még viszonylag csekélynek tekinthető (tonnánként nagyjából 17 dollárnak felel meg), ugyanakkor a jövőben egészen biztosan drágulni fog a kőolajhoz hasonlóan. „Teljes mértékben igaz, hogy az építésre alkalmas homok világszerte fogyatkozóban van. De ennél kiterjedtebb a probléma, hiszen az egész globális építőipar nyersanyaghiánnyal küzd. A betongyártáshoz szükséges, 2 milliméternél nagyobb szemcséjű kavicsokból is hatalmas hiány alakult ki. Például a szilárd kőzetekben viszonylag szegény Hollandia és Belgium már Norvégiából importál zúzott követ beton-adalékanyagnak, holott tudjuk, hogy Norvégia nem a világ legolcsóbb országa" - mondta Török Ákos.

Az egyetemi tanár szerint az nem képzelhető el a közeljövőben, hogy a nyersanyaghiány hátráltassa az építőipar működését, ugyanakkor a zavartalan ellátás egyre nehezebb lesz. Az Európai Unióban folyamatosan szigorodnak a bányákra vonatkozó környezetvédelmi előírások. Emiatt a homok (és kavics) kinyerésére alkalmas és engedélyezett bányaterületek beszűkülnek, a fogyatkozó kínálat következtében pedig az egekbe emelkedhet ennek az alapvetően olcsónak számító nyersanyagnak is az ára.

Ökológiai katasztrófa fenyeget

A kőzetekben valóban szegény országok növekvő kereslete fel fogja pörgetni a homokimportot, amelynek kiindulópontjai jellemzően azok a harmadik világbeli országok lehetnek, amelyek természeti kincsekben gazdagok ugyan, de a laza környezetvédelmi előírások miatt, illetve megélhetési kényszerből erőforrásaikat fenntarthatatlan módon, a környezet pusztítása árán aknázzák ki. „A homokbányászat szélsőségesen negatív hatású a környezetre. Az első vészes jelek Dél-Koreában mutatkoztak nem sokkal az ország gyors ipari fejlődésének kezdete után. Az építkezésekhez kellett a homok, amelyet a parti sekély tengeri homokleplek és a homokdűnék kikotrásából fedeztek. Emiatt teljesen megbomlott a tenger áramlási rendszere és a térség ökoszisztémája is. Nemcsak a biodiverzitás csökkent, de a megnövekedett hullámerózió miatt az értékes építési területnek számító partszakaszok is pusztulni kezdtek. Ezért Dél-Koreában már betiltották a parti homokleplek kitermelését” - mondta Török Ákos.

Ugyanez a folyamat figyelhető meg több, mésztartalmú, fehérhomokos trópusi szigeten is. A kotrás erózióhoz vezet, emellett a zavarossá váló víz alkalmatlanná válik a korallpolipok számára, ami a korallzátonyok pusztulásához vezet. Ezáltal a strandok és a búvárkodásra alkalmas zátonyterületek leromlásával elmaradnak a turisták, pedig rengeteg szigetállam számára az idegenforgalom a legfontosabb bevételi forrás. Hiába ismerték fel e veszélyt a kormányzatok, mára a homokigény akkorára nőtt, hogy bűnszervezetek, „homokkalózok” foglalkoznak egész szigetek lerablásával. A homokválság valós súlyossága azért sem ismert pontosan, mert a homokkitermelés jelentős része illegálisan, könyvelés nélkül zajlik.

Van megoldás

A természetes homoknak jelenleg pedig nem létezik valóban működőképes alternatívája. Mindez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy ne lenne megoldás. „Már Magyarországon is általánossá vált a beton újrahasznosítása. Bontásoknál az elbontott betont egy törőgép felaprítja, és a szemcséi másodlagosan bekerülhetnek az új betonba. Természetesen ezzel óvatosan kell bánni, hiszen a minősége nem egyezik az eredeti kavicsos homokéval. Léteznek azonban már kísérleti, 3D-s nyomtatóval létrehozott épületek" – mondta Török Ákos. Hozzátette: ezeknek az épületnyomtató robotoknak is van nyersanyagigényük, de a modern tervezési eljárásoknak köszönhetően jóval csekélyebb.”

Szerző
2018.05.02 14:12

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21