Ellenfelei segítik Erdogant

Ma mutatja be elnökjelöltjét két török ellenzéki párt, a szociáldemokrata CHP, valamint a kurdbarát HDP. A közvélemény-kutatások szerint jön föl az ellenzék.

A CHP esetében egyelőre nem tudni, kit indít a június 24-én esedékes előrehozott parlamenti- és elnökválasztáson, a HDP ugyanakkor várhatóan meglepetésre készül, mert hírek szerint az edirnei börtönben fogva tartott társelnökét, Selahattin Demirtast nevezik meg államfő-jelöltnek. A politikust még 2016 novemberében, a júliusi állítólagos puccskísérletet követő tisztogatás idején tartóztatták le a másik társelnökkel, Figen Yüksedaggal, valamint a HDP egy sor politikusával együtt. „Terrorpropagandával” vádolták őket, valamint azzal, hogy a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai. Ezzel egy időben 15 kurdbarát médiumot is bezárattak. 2017-ben Demirtas száz bebörtönzöttel való szolidaritásaként éhségsztrájkba lépett, ez azonban hamar véget ért.

Bár négy ellenzéki politikai erő, a CHP, az IYI (magyarul jó), a Boldogság Párt, valamint a Demokrata Párt úgy döntöttek, közösen indulnak a júniusi, egy évvel előrehozott választáson, az együttműködés a parlamenti választásra vonatkozik, ám mindegyik politikai erőnek saját elnökjelöltje lesz. Ha erős jelölteket indítanak – márpedig minden jel szerint így döntenek – akkor azzal javíthatják Recep Tayyip Erdogan esélyeit. Az elnökválasztás ugyan kétfordulós, s a második kört július 8-án rendezik meg, amennyiben az ellenzék elaprózná az erejét, úgy Erdogan az első menetben megszerezhetné a voksok több mint 50 százalékát szerezhet, így már akkor újraválasztanák.

A Boldogság Párt kedden jelentette be, hogy elnökét, Temep Karamolaoglut indítja. A tömörülés eredetileg igazi nagyágyút, Abdullah Gül volt államfőt akarta megnyerni elnökjelöltnek, ő azonban – bár egy sor kérdésben nem ért egyet egykori szövetségesével, Erdogannal – elutasította a felkérést. Egyes török médiabeszámolók szerint Erdogan minden követ megmozgatott azért, hogy megakadályozza Gül indulását.

Rendkívül erős jelöltet indít az IYI párt is elnöke, Meral Aksener személyében. Az 1956-ban született hölgy sokáig a nacionalista MHP politikusa volt. 1996-tól nem egészen egy évig belügyminiszterként szolgált, 2007-2015 között pedig az ankarai parlament elnöke volt. Az addig ellenzékben működő MHP tagságát rendkívüli módon megosztotta, hogy a pártelnök, Devlet Bahceli kiegyezett Erdogannal és a kormány szekértolója lett. Az elégedetlenek élére Aksener állt, s tavaly év végén megalapította az új politikai erőt. Kivételes személyes népszerűségének köszönhető, hogy több felmérés szerint is pártja már a második legnépszerűbb Törökországban 24,6 százalékkal, megelőzve a 20 százalékon álló CHP-t. Az AKP kormánypártra 41,1 százalék voksolna, s 11,4 százalékot szerezne, azaz átlépné a 10 százalékos parlamenti küszöböt a kurdbarát HDP is. Mivel azonban az ellenzék együtt indul, a voksolás akár kellemetlen következményekkel járhat Erdogan számára.

A történész végzettségű Aksener konzervatív ugyan, de nem támogatja Erdogan politikáját, s jelezte, amennyiben elnökké választanák, újra bevezetné a parlamentáris demokráciát. Aksener az AKP, illetve a CHP szavazóitól is csenhet el voksokat. A PIAR ügynökség május 1-jén közzétett felmérése szerint amennyiben Erdogan és Aksener kerülne az elnökválasztás második fordulójába, utóbbi egy százalékkal megelőzné a jelenlegi államfőt.

Öt évre ítélnék Demirtast

Az isztambuli ügyészség ötéves börtönbüntetéssel sújtaná a kurdbarát HDP társelnökét, Selahattin Demirtast, valamint a korábbi társelnököt, Sirri Süreyya Öndert. Az ügyész szerint mindketten terrorpropagandát folytattak. Egy 2013 márciusi, a kurd újév alkalmából mondott „gyűlöletbeszédükben” terrorcselekményekre szólítottak fel – hangzik az indoklás. Demirtast legközelebb június 8-án hallgatja meg a bíróság.