Inog Netanjahu kormánykoalíciója

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:31
Netanjahu mindenáron elkerülné egy előre hozott parlamenti választás kiírását Fotó: AFP/Menahem Kahana
Fotó: /
Az izraeli liberális demokrácia bástyájának tartott Legfelsőbb Bíróság jogkörét korlátozná a Benjamin Netanjahu miniszterelnök mögött álló koalíció.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság (LB) jogkörének megnyirbálását ellenzi a Mose Kahlon pénzügyminiszter vezette Kulanu párt, amely nélkül nincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége Benjamin Natanjahunak. A kabinet már többször bírálta a LB-t, amely szerintük túl széles jogkörökkel rendelkezik, holott az Izraeli Demokrácia Intézet szerint 1992 és 2017 között a testület összesen 18 törvényt nyilvánított érvénytelennek – ami más demokráciákhoz képest valójában alacsony közbelépési arányt jelent, hangsúlyozza az izraeli média.

A Jogalkotási Miniszteri Bizottság 11 tagja rábólintott a tervezetre, amely lehetővé tenné a 120 tagú knesszet számára, hogy a LB által már elutasított törvényeket is egyszerű, 61-es többséggel megszavazzák.

A helyzet kényességét jelzi, hogy maga Netanjahu is a szavazás elhalasztását kérte, a tanács ennek ellenére döntött így. A jobbközép Kulanu párt, - amelynek 10 képviselője nélkül nincs koalíciós többség, - a jogállamiság aláaknázását, egyben a koalíciós szerződés megsértését látja a tervezetben. A vasárnapi döntés is Mose Kahlon pártelnök, pénzügyminiszter távollétében született. A knesszet tervek szerint szerdán már napirendre tűzi a kérdést. Az indítványt prioritásként kezelik a nacionalista pártok az illegális afrikai bevándorlók sorsa miatt. Ahhoz azonban, hogy ki tudják toloncolni a menedékkérőket, először a knesszetnek el kell fogadnia egy, az alkotmánybíróságként is működő LB döntését felülíró jogszabályt. A testület ugyanis felfüggesztette a kitoloncolás végrehajtását, tavaly augusztusban pedig úgy döntött, hogy Izrael nem állíthatja elő 60 napnál hosszabb időre azokat az illegális bevándorlókat és a menedékkérőket, akik megtagadják a külföldre távozást. Ezzel a kormányzati menekültpolitika megváltoztatására kényszerítették a Netanjahu-kabinetet.

A 15 tagú Legfelsőbb Bíróságot a liberális demokrácia bástyájának tekintik, és épp ezt kifogásolja Ajelet Saked igazságügyi miniszter, aki a testület összetételét is megváltoztatná, arra hivatkozva, hogy a konzervatív izraelieknek reprezentatívabb képviseletre van szükségük.

Az izraeli koalíció enélkül sem igazán stabil. Márciusban épp hogy túléltek egy válságot. Akkor is Kahlon adott ultimátumot a kabinetnek, hogy ha két héten belül nem szavazzák meg a 2019-es költségvetést, pártja kilép a koalícióból. A viszályt az okozta, hogy közben a Jahadut Hatora ortodox párt a büdzsé megszavazását a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvényjavaslatuk elfogadásához kötötte. Az ortodoxok mentességet akarnak a katonai szolgálat alól tagjaik számára. Csakhogy mindkét formációra szükség van a kormány életben tartásához. Ez esetben is a Legfelsőbb Bíróság a „ludas”, mert 2017-ben eltörölte a vallásos tanuló ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, arra hivatkozva, hogy az sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Ebben a kérdésben viszont elsősorban a volt külügy-, jelenleg védelmi miniszter Avigdor Liberman és világi radikális pártja, a Jiszráel Beitenu a szószóló évek óta. Amennyiben az ultraortodoxok kérése teljesülne, nemcsak a Kahlon, hanem Lieberman pártja is kilépne a koalícióból.

Egyes vélemények szerint Netanjahunak nem lenne kedve ellenére egy előrehozott választás, márcsak azért sem, mert az ügyészség több, őt és családját is érintő ügyben vizsgálódik. Előrehozott választáson most még nyerhetne pártja, a Likud, mégha nem is tudna önmagában kormányt alakítani, ami már nem lehetséges, ha benyújtják ellene a vádiratot.

Már szerelik a jelzőtáblákat
Angol, héber és arab nyelvű, az amerikai nagykövetséget jelző táblákat kezdtek szerelni tegnap Dél-Jeruzsálemben. A külképviseletet május 14-én nyitják meg hivatalosan a vitatott státusú városban, közölte tegnap az ynetnews.

2018.05.08 07:31

Elutasította a vámuniós megállapodást a londoni alsóház

Publikálás dátuma
2018.07.17 22:15
Theresa May brit kormányfő beszédet mond a londoni alsóházban, 2018. július 9-én
Fotó: AFP/HO / PRU //
Az EU-párti konzervatívok dobták be a vámuniós paktumról szóló indítványt. Ha a javaslat átmegy az alsóházon, az a brit kormány bukásához is vezethetett volna.
Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház kedd este azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.  A módosítást a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz, emlékeztet összefoglalójában a távirati iroda.
 BBC értesülései szerint a kormány olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.
Az indítványt végül a kedd esti végszavazásban 307-301 arányban elutasították a képviselők. A vita hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont - mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból. 
London ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Az erről a minap közzétett 104 oldalas javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú áruforgalom. Ennek érdekében a felek a brit indítvány szerint - amelyet még az EU-nak is véleményeznie kell - fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna. A Konzervatív Párt frakciójának EU-párti "lázadói" a vámuniós tárgyalások megkezdését célzó, kedd este elvetett módosító indítványukat arra az esetre terjesztették elő, ha minderről Londonnak nem sikerül megállapodnia az EU-val. 
A brit kormány javaslatcsomagja ugyanakkor jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint amilyet a megosztott alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca vezetője, David Davis is.
2018.07.17 22:15

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48