Izrael;Benjamin Netanjahu;

2018-05-08 07:31:00

Inog Netanjahu kormánykoalíciója

Az izraeli liberális demokrácia bástyájának tartott Legfelsőbb Bíróság jogkörét korlátozná a Benjamin Netanjahu miniszterelnök mögött álló koalíció.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság (LB) jogkörének megnyirbálását ellenzi a Mose Kahlon pénzügyminiszter vezette Kulanu párt, amely nélkül nincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége Benjamin Natanjahunak. A kabinet már többször bírálta a LB-t, amely szerintük túl széles jogkörökkel rendelkezik, holott az Izraeli Demokrácia Intézet szerint 1992 és 2017 között a testület összesen 18 törvényt nyilvánított érvénytelennek – ami más demokráciákhoz képest valójában alacsony közbelépési arányt jelent, hangsúlyozza az izraeli média.

A Jogalkotási Miniszteri Bizottság 11 tagja rábólintott a tervezetre, amely lehetővé tenné a 120 tagú knesszet számára, hogy a LB által már elutasított törvényeket is egyszerű, 61-es többséggel megszavazzák.

A helyzet kényességét jelzi, hogy maga Netanjahu is a szavazás elhalasztását kérte, a tanács ennek ellenére döntött így. A jobbközép Kulanu párt, - amelynek 10 képviselője nélkül nincs koalíciós többség, - a jogállamiság aláaknázását, egyben a koalíciós szerződés megsértését látja a tervezetben. A vasárnapi döntés is Mose Kahlon pártelnök, pénzügyminiszter távollétében született. A knesszet tervek szerint szerdán már napirendre tűzi a kérdést. Az indítványt prioritásként kezelik a nacionalista pártok az illegális afrikai bevándorlók sorsa miatt. Ahhoz azonban, hogy ki tudják toloncolni a menedékkérőket, először a knesszetnek el kell fogadnia egy, az alkotmánybíróságként is működő LB döntését felülíró jogszabályt. A testület ugyanis felfüggesztette a kitoloncolás végrehajtását, tavaly augusztusban pedig úgy döntött, hogy Izrael nem állíthatja elő 60 napnál hosszabb időre azokat az illegális bevándorlókat és a menedékkérőket, akik megtagadják a külföldre távozást. Ezzel a kormányzati menekültpolitika megváltoztatására kényszerítették a Netanjahu-kabinetet.

A 15 tagú Legfelsőbb Bíróságot a liberális demokrácia bástyájának tekintik, és épp ezt kifogásolja Ajelet Saked igazságügyi miniszter, aki a testület összetételét is megváltoztatná, arra hivatkozva, hogy a konzervatív izraelieknek reprezentatívabb képviseletre van szükségük.

Az izraeli koalíció enélkül sem igazán stabil. Márciusban épp hogy túléltek egy válságot. Akkor is Kahlon adott ultimátumot a kabinetnek, hogy ha két héten belül nem szavazzák meg a 2019-es költségvetést, pártja kilép a koalícióból. A viszályt az okozta, hogy közben a Jahadut Hatora ortodox párt a büdzsé megszavazását a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvényjavaslatuk elfogadásához kötötte. Az ortodoxok mentességet akarnak a katonai szolgálat alól tagjaik számára. Csakhogy mindkét formációra szükség van a kormány életben tartásához. Ez esetben is a Legfelsőbb Bíróság a „ludas”, mert 2017-ben eltörölte a vallásos tanuló ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, arra hivatkozva, hogy az sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Ebben a kérdésben viszont elsősorban a volt külügy-, jelenleg védelmi miniszter Avigdor Liberman és világi radikális pártja, a Jiszráel Beitenu a szószóló évek óta. Amennyiben az ultraortodoxok kérése teljesülne, nemcsak a Kahlon, hanem Lieberman pártja is kilépne a koalícióból.

Egyes vélemények szerint Netanjahunak nem lenne kedve ellenére egy előrehozott választás, márcsak azért sem, mert az ügyészség több, őt és családját is érintő ügyben vizsgálódik. Előrehozott választáson most még nyerhetne pártja, a Likud, mégha nem is tudna önmagában kormányt alakítani, ami már nem lehetséges, ha benyújtják ellene a vádiratot.

Már szerelik a jelzőtáblákat
Angol, héber és arab nyelvű, az amerikai nagykövetséget jelző táblákat kezdtek szerelni tegnap Dél-Jeruzsálemben. A külképviseletet május 14-én nyitják meg hivatalosan a vitatott státusú városban, közölte tegnap az ynetnews.