Alakuló ülés zár alatt

Áder János köztársasági elnök felkérte Orbán Viktort a kormányalakításra, akinek a Kossuth téri tüntetések és események tehetik kellemetlenné első munkanapját az új országgyűlésben.

Fotó: Molnár Ádám

Felkérte új, negyedik kormányának megalakítására Orbán Viktort Áder János köztársasági elnök, amit a miniszterelnök el is fogadott.

A találkozó után, Orbán Viktor társaságában, Áder emlékeztetett, hogy az április 8-i országgyűlési választást a Fidesz-KDNP nyerte meg, az pedig a szavazás másnapjától szerinte mindenkinek világos és egyértelmű, kinek lesz elegendő támogatása az új kabinet megalakításához. Ezért már az országgyűlés alakuló ülésének összehívásával, április 17-én felkérte Orbánt a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. A köztársasági elnök ma hivatalosan is a T. Ház elé terjeszti, hogy válasszák ismét kormányfővé a Fidesz elnökét.

Az új kabinet legfontosabb feladatául Magyarország biztonságának és keresztény kultúrájának megőrzését jelölte meg Orbán, aki megígérte: minden eszközzel érvényt fog szerezni a magyarok április 8-án kinyilvánított akaratának. Tájékoztatta továbbá a köztársasági elnököt az ország gazdasági, biztonsági és külpolitikai helyzetéről, majd a kormányalakítás állásáról, a megbeszélést a sajtótájékoztató után is folytatták.

– A kétharmadot arra fogom használni, hogy a háromharmadot, vagyis Magyarország minden polgárát szolgáljuk és szolgáljam – ígérte a kormányfő. Orbán Viktor négy éve még Lázár Jánossal érkezett Áder János köztársasági elnökhöz, idén viszont már egyedül bonyolította le a találkozót. Ahogy korábban bejelentette, 14 tagú kabinet felállítását tervezi, hét miniszter a politikán belülről, heten pedig azon kívülről érkeznek.

Az alakuló ülés előtt reggel fél 9-kor az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség képviselői esküt tesznek a "szabad, demokratikus magyar köztársaságra". A "Magyar Köztársaság Kövénél" (Budapest, XIII.ker., az újpesti rakpart sétáló része, a Hotel Hélia mögött) tartott eseményen Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője és Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke mond beszédet. - Zoltai Ákos

PROGRAM

Az alakuló ülés Áder János köszöntőjével kezdődik, ezt követően a köztársasági elnök bejelenti a megbízólevelek átvételét. A Demokratikus Koalíció képviselői a hivatalos pénteki ünnepségen nem vették át a mandátumaikat, mert szerintük a „választás nem volt szabad és tisztességes”. Gréczy Zsolt szóvivő lapunknak hozzátette: külön vették át a megbízóleveleiket, és a nyitó ülésen is záradékkal látják el az eskü szövegét, de ennek a szövege még nem ismert.

A T.Ház meghallgatja Patyi Andrásnak, a Nemzeti Választási Bizottság elnökének és Pálffy Ilonának, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az országgyűlési választásról.

Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és a Miniszterelnökség leendő vezetője korábban közölte, hogy ismét Kövér Lászlót javasolják a házelnöki tisztségre.

Megválasztják a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki egyúttal a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé is válik. A Fidesz már jelezte, hogy Hende Csabának szánják a feladatot.

Az alakuló ülés utolsó döntéseként létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság jön létre, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 29 törvényjavaslat, 1 határozati javaslat és 5 beszámoló maradt az előző ciklusról.

Egymást érik a tüntetések

A parlamenti szezont felvezető Kossuth téri tüntetések sora hétfő délután öt órakor, a József Attila szobornál kezdődött. A demonstrációt Vajnai Attila, az Európai Baloldal vezetője jelentette be az Országgyűlés alakuló ülését megelőző napra.

- A résztvevők beszédeket hallgatnak meg, majd a tiltakozás az önkéntes polgári engedetlenség formáját veszi fel. Minden jelenlévő egyenként és önként dönti el, hogy meddig marad a helyszínen – írta Vajnai a rendőrség által tudomásul vett beadványában. A cél az – hangsúlyozta –, hogy a május 8-án, 10 órakor kezdődő demonstráció megkezdéséig a helyszínen maradjon a tömeg, amely békésen és demokratikusan fejezi ki tiltakozását a Kossuth tér lezárása ellen, a választási csalások kivizsgálását követelve.

A Jogállamot nevű csoport hétfőn délután hat órától hirdetett ma reggelig tartó élőláncot a Parlament köré.

A Civil Ellenzéki Kerekasztal (CEKA) hétfőn petícióban szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy a „NER 2018-as választásán mandátumot szerzett” képviselőik ne tegyék le a képviselői esküt, és ne vegyék fel a munkát a „diktatúra parlamentjében”. A CEKA kedden délelőtt tíz órától, a két nagy budapesti és több vidéki kormányellenes tüntetést szervező Mi vagyunk a többség! délután hat órától hirdetett demonstrációt a Kossuth térre. A Jobbik bejelentette, hogy a nap folyamán elbontja azokat a kordonokat, amelyek akadályozzák a Kossuth térre való bejutást. - Czene Gábor