Trump szinte mindenki ellen

Világszerte elutasítást váltott ki az amerikai elnök bejelentése, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött megállapodásból, és hogy Washington visszaállítja a Teherán elleni büntető intézkedéseket.

Donald Trump kedden erősítette meg hivatalosan a korábban már több, egybehangzó forrásból kilátásba helyezett lépést, amire lényegében az egész világ aggodalommal készült.

Az Egyesült Államok abból a hosszas, keserves tárgyalások eredményeként létrejött megállapodásból hátrál ki, amelyet Irán kötött 2015-ben a nemzetközi közösség képviselőivel: az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamaival (vagyis az Egyesült Államok mellett Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal), továbbá a világgazdasági nagyhatalommá emelkedett Németországgal és az immár önálló nemzetközi szereplőként megjelenő Európai Unióval. A megállapodás tárgya az volt, hogy Irán legkevesebb tíz évre felhagy mindazokkal a nukleáris fejlesztési programokkal, amelyek a nemzetközi közösség gyanúja szerint nem kizárólag békés, hanem katonai célokat is szolgálnak. Cserébe feloldották az Iránt addig sújtó gazdasági szankciókat, a perzsa állam esély kapott arra, hogy kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből.

Donald Trump azzal indokolta az atomalku amerikai felrúgását, hogy a megállapodáshoz vezető tárgyalások annak idején rossz mederbe kerültek, és végeredményben Irán továbbra is fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve. Az elnök nem szolgált olyan új, kézzel fogható bizonyítékkal, ami hitelt érdemlően alátámasztaná, hogy a teheráni rezsim továbbra is atomfegyver előállításán dolgozik. Korábban különböző politikusok és szakértők gyakran emlegették azt: a megállapodás nagy hiányossága, hogy nem írja elő az iráni rakétafejlesztési projektek felfüggesztését, így valóban nem nevezhető megnyugtatónak a külvilág szemszögéből nézve az ajatollahok rendszerének a magatartása.

Nem áll rendelkezésre megfelelő mechanizmus annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat - érvelt Trump a döntés bejelentésekor.

Az Egyesült Államokkal ellentétben a legtöbben – így például a minap Washingtonba látogató Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is – azt hangoztatják, hogy az atommegállapodás kiegészítésére kellene törekedni, annak felrúgása helyett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy azok, akik ezt mondják, arra már nem tudnak meggyőző választ adni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha Teherán nem hajlandó újratárgyalni a megállapodást – márpedig, ez ténykérdés, eddig nem volt hajlandó.

Nyilvánvaló az is, hogy Irán az alku megkötése, 2015 óta lényegesen kiterjesztette szíriai – katonai és nem katonai jellegű - jelenlétét, és Bassár el-Aszad elnök rendszerét védelmezve a korábbinál erőteljesebben és látványosabban, vagyis a Nyugat szemével nézve irritálóbban törekszik regionális középhatalmi státusának az elismertetésére. Azt, hogy a szíriai polgárháborúban a jelek szerint nem sikerült megtörni Aszad hatalmát, az amerikaiak már „kezdték volna lenyelni”, de az, hogy Szíria a radikális síita Irán előretolt helyőrségévé váljon, végképp elfogadhatatlan lenne az Izrael biztonsága mellett teljes mellszélességgel kiálló Amerika számára. Trumpot tehát Irán szíriai magatartása is motiválta akkor, amikor bejelentette lépését.

A megállapodásból való kilépéssel együtt Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen – közölte az elnök. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter rögtön Trump szavainak elhangzása után megkezdte az egyeztetéseket a szankciókról az érintett vállalatokkal. Mnuchin közölte: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégnek, hogy polgári repülőgépeket, illetve alkatrészeket adjanak el Iránnak.

A szankciós gépezet azonban ténylegesen még nem indult be, Trump bejelentése csak a „visszaszámlálás kezdete” gombot nyomta meg. A washingtoni pénzügyi tárca közleménye szerint a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket 90, a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat pedig 180 nap múlva léptetik életbe. Bevezetik továbbá a fémkereskedelemre, az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden olyan engedélyt visszavon, ami amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.

Donald Trump bejelentésére Haszan Róháni iráni elnök tévébeszédben reagált, és szavaival igyekezett Teherán számára politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nem osztják Washington álláspontját. Róháni közölte, hogy Irán egyelőre tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. Megbízta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert azzal, hogy egyeztessen velük az atomalku további sorsáról. Az iráni elnök ugyanakkor belengette azt is: csak rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség „a korábbinál is eltökéltebben” indíthatja újra az urándúsítást, már a következő hetekben.

Nagyot drágult az olaj

A gazdaság szereplőit nem érte váratlanul Trump bejelentése. Mégis óvatosak a közeljövőt illetően, mert úgy vélik, hogy az amerikai elnök fenyegetésével jobb pozícíót szeretne elérni országa számára. Az Egyesült Államok ugyanis kénytelen azzal szembesülni, hogy számos - főleg ázsiai - ország korlátozni kívánja a dollár világvaluta szerepét, különösen a kőolaj-kereskedelemben, ahol szinte kizárólagos elszámoló egységként funkcionál. Azt ma még csak találgatni lehet egyébként, hogy a kőolaj világpiaci ára hogyan alakul, mert a kitermelő országok lehetőségei elég vegyesek. Most - Irántól függetlenül - a Brent kőolaj világpiaci ára a négy éves csúcs körül alakul, hordónként tegnap a 77 dollárt is elérte, vagyis egy nap alatt 3 százalékot drágult. Azonban Kína vagy Törökország aligha csatlakoznak az embergóhoz, vagyis mint nagy vevők támogatni fogják Iránt.

Az első körben az amerikai repülőgépgyártó cégeket érinti kedvezőtlenül az egyezmény felmondása. A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe ugyan keserűen jelentette be, hogy együttműködik a kormányzatával, bár pillanatnyilag nincs rendelésállományuk Iránnal. Az igazság inkább az, hogy teljesített megrendeléseik nincsenek. Az Airbus minden esetre "lesben áll", bár korántsem biztos, hogy ujjat húznának Amerikával. - Bonta Miklós

Felhördült a világ

Nem maradt el az amerikai bejelentésre adott nemzetközi negatív visszhangcunami sem. A fejleményt sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár. A három ország alig burkolt utalást tett arra, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal követelte, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben. Macron ezen felül közölte, hogy Párizs olyan, az iráni atomprogramról szóló szélesebb megállapodáson fog dolgozni, amely lefedi majd az iszlám köztársaság regionális tevékenységét, illetve ballisztikusrakéta-programját is. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt hangoztatta, hogy az EU továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Az orosz külügyminisztérium szerint aggasztó, hogy az Egyesült Államok az országok többségével szemben, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az egyezményt. Oroszország mélyen csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt – hangoztatták Moszkvában.

A kínai külügy sajnálkozásának adott hangot az amerikai döntés miatt, és úgy vélekedett, hogy az növeli a közel-keleti konfliktusveszélyt. Peking kitart az atomalku mellett, és az összes érintettet felelősségteljes magatartásra szólítja fel.

Bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni az amerikai döntés - írta Twitter-bejegyzésében Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője. A NATO-tag, vagyis Washington szövetségesének számító Törökország a közel-keleti térségben meglehetősen öntörvényűen viselkedik, és miként Teheránról, úgy Ankaráról is elmondható, hogy regionális középhatalmi státusra tart igényt. Ezt jól tükrözi, hogy a török gazdasági miniszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban jelezte: Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és erről senkinek sem fog számot adni.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor azt mondta, hogy Donald Trump „bátor, helyes döntést hozott” az iráni nukleáris alku felmondásával.