Izraelben is dúl a sorosozás

Tizennégy napon belül el kell hagynia a zsidó államot a Human Right Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet igazgatójának, Omar Shakirnak, akit az Izrael ellenes bojkott támogatásával vádolnak. A HRW ugyan cáfolta a vádakat és jelezte, hogy bírósághoz fordul, a belügyminisztérium szerdai közleménye szerint azonban Shakir évek óta az Izrael elleni, antiszemita felhangokkal tele nemzetközi bojkottmozgalom, a BDS ((Bojkott, tőkekivonás és szankciók) aktivistája, ezért visszavonja tőle a tartózkodási engedélyt. A BDS civil mozgalomként indult a palesztin területeken zajló izraeli telepépítések ellen és kiterjed a gazdaságon túl a kultúrára, tudományra is, ezért szakította meg több neves külföldi egyetem is a tudományos együttműködést izraeli kutatóműhelyekkel. A mozgalom erősen emlékeztet a 20. századi antiszemita kampányokra, főképp a náci „Zsidótól ne vásárolj!” jelszóra emlékeztet.”

Nem Shakirról van szó, hanem arról, hogy szájkosarat próbálnak tenni a HRW-re, elhallgattatni az emberi jogok izraeli sérelméért következetesen szót emelő szervezetet, szögezte le közleményében a Human Right Watch. Nem véletlenül, a Netanjahu kormányok idején ugyanis sorozatban születtek a civil szervezeteket orosz mintára korlátozó törvények. 2016 júliusában a knesszet szűk többséggel ugyan (57-48) megszavazta a civilszervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló, “átláthatósági” törvénytervezetet. A jogszabályt ugyan a Bájt Hájehudi telepespárt politikusa, Ajeled Saked igazságügyi miniszter kezdeményezte, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök támogatta. E törvény szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civilszervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Eredeti formájában megkülönböztető jelvényt is kellett volna hordaniuk a parlamentben és a kormányzati intézményekben e szervezetek képviselőinek. A knesszet végül egy szelídebb változatot fogadott el, e kitétel nélkül, mert a szavazáskor iszonyú botrány keletkezett, több ellenzéki tiltakozót kivezettek a teremből. Noha az Európai Unió is figyelmeztette Izraelt, hogy a törvény fenyegeti az ország demokratikus berendezkedését, egy évvel később további szigorítás következett, amikor immár a Likudhoz (Netanjahu pártja, a kormánykoalíció vezető ereje) tartozó képviselő, Miki Zohar benyújtotta a Lex Sorost, tovább szigorítva a civil szervezetek külföldi finanszírozását. Az indoklás szerint azért, mert ezek a civilszervezetek Izrael lejáratásán dolgoznak külföldi pénzből, a legaktívabb e téren pedig a Soros György Nyílt Társadalom alapítványa.

Az izraeli kormány nem vett célba minden civil szervezetet, csakis azokat, amelyek a palesztinok emberi jogaiért emelnek szót a megszállt területeken, és azokat, amelyek ellenzik a megszállást.

Történelmi beismerés

A szíriai háború során Izrael több alkalommal bombázott szír területen olyan célpontokat, amelyek az iráni hadsereghez vagy a libanoni Hezbollahoz kötődnek, de Tel-Aviv sohasem szólalt meg ezek kapcsán. Szerdán Izrael első alkalommal ismerte el, hogy hadserege légicsapást mért egy szíriai légi támaszpontra. Ezt maga a védelmi miniszter, Jiszráel Kac jelentette be. "Az irániak támadással fenyegettek, és mi ezt meghiúsítottuk"- közölte Kac néhány órával a Damaszkusztól délre történt támadás után. Izrael azt már korábban egyértelműen jelezte, nem tűri el az iráni katonai térhódítást határai közelében.