Vb 2018 - A régmúlt magyar dicsősége

Noha 1986 óta rendre a selejtezőben elbukó Magyarország nélkül rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságot, napjainkban is több rekord fűződik a nemzeti tizenegyhez.

Velünk is hangolt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség.

A szervezet hivatalos Twitter-csatornája napról napra feleleveníti a korábbi tornák érdekességeit, a ráhangolódás jegyében pedig sok más mellett szerdán például egy Pölöskei Gábort és Kiss Lászlót ábrázoló 1982-es felvételt osztottak meg. A magyar futballszurkolóknak több szempontból is kedves emlék lehet az abban az évben rendezett spanyolországi tornáról az El Salvador elleni mérkőzés, amely a nemzeti tizenegy 10-1-es sikerével zárult. A tízes már csak azért is nagy szám, mert máig az a diadal a vb-k történetének legnagyobb gólkülönbségű sikere (az 1954-es, 9-0-ra végződő magyar–koreai és az 1974-ben hasonló eredménnyel befejeződő jugoszláv–zairei összecsapás mellett).

Az említett felvétel kiválasztása nem véletlen volt, hiszen a közép-amerikai együttes ellen Elchében lejátszott csoportmérkőzés 56. minutumában csereként beálló Kiss László olyan tettet hajtott végre, amely mostanáig felülmúlhatatlannak bizonyult: a Vasas színeiben Közép-európai kupát is nyerő egykori támadó a 69., a 72. és 76. percben volt eredményes, ezzel máig ő az egyedüli, aki csereként beállva percek alatt három gólt szerzett. Más játékos ilyen rövid idő alatt se előtte, sem utána nem jutott el mesterhármasig. Fel van adva a lecke a jelen két kimagasló zsenijének, az oroszországi szereplésre készülő Lionel Messinek és Cristiano Ronaldónak...

A kétszeres ezüstérmes (1938, 1954) magyar válogatott aranykora természetesen leginkább az Aranycsapathoz kapcsolódik, így aligha meglepő, hogy a legtöbb magyar vonatkozású rekord Puskás Ferencék korszakában született.

A német sikerrel végződő '54-es, svájci világversenyen öt találkozón 27-szer volt eredményes a gárda. Összehasonlításképpen: a 2014-ben győztes németek úgy jutottak el hétszer játszva 18 gólig, hogy az elődöntőben hetet vágtak a braziloknak. Ez a csúcs aligha kerül veszélybe mostanában. A magyar labdarúgás legutóbbi vb-érme óta sem fordult elő, hogy bármelyik válogatott két egymást követő vb-meccsen nyolc vagy annál több gólt szerezzen: Puskásék Svájcban előbb a dél-koreaiakat verték 9-0-ra, majd a németeket ütötték ki 8-3-ra. Az már más kérdés, hogy Németország aztán a 3-2-re megnyert döntőben bosszút állt.

Akárhogy is alakult a máig vitatott berni finálé, az akkor történteknek köszönhető, hogy az összes részvétel alapján kalkulált adat szerint Magyarország csúcstartó, hiszen a magyarok mind a 32 eddigi világbajnoki mérkőzésüket tekintve 87, tehát átlagosan 2,72 gólt szereztek. Ehhez hozzájárult az 1954-es torna gólkirálya, Kocsis Sándor is, aki négy egymást követő mérkőzésen duplázott '54-ben, ez szintén unikumnak számít.

Még ha az Andorra, Luxemburg vagy akár Kazahsztán elleni fiaskók fémjelezte jelen nem is ad okot örömre a múlt tagadhatatlanul dicső és emlékezetes. Nagy kár, hogy ezért napjainkban nem jár vb-kvóta...

Nemzetközi kitekintés: rekordbeállítás jöhet

Az ötszörös világelső Brazília az eddigi 21 vb mindegyikén részt vett, így a futballvilág jelenlegi erőviszonyai közepette szinte képtelenség belátható időn belül elképzelni, hogy a 19 részvétellel e vonatkozásban másodikként rangsorolt németek előzzenek. A négyszeres vb-győztes Németország ugyanakkor a győzelmek számában akár már az idén, Oroszországban egyenlíthet: mi sem egyszerűbb, Joachim Löw együttesének ehhez „csak” meg kéne védenie a 2014-ben, éppen Brazíliában elhódított címét.