Irak;parlamenti választás;

2018-05-12 07:30:00

Voksolás a terror árnyékában

Parlamenti választást tartanak szombaton Irakban. A közel-keleti ország egyben tartása is sokban függ attól, milyen kormányzat áll össze Bagdadban.

Eddig viszonylagos nyugalomban zajlott az iraki választási kampány, ez az első, nagyobb merényleteket, véres összecsapásokat nélkülöző voksolás előtti időszak Szaddám Huszein hatalmának 2003-as megdöntése óta Irakban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem történt merénylet iraki területen ezekben a hetekben, két képviselőjelöltet is megöltek már, ám az az igazság, hogy az elmúlt 15 évben teljes nyugalomra nem is volt példa ebben az országban. Szaddám Huszein bukása óta elhatalmasodtak a szektariánus ellentétek, a síita-szunnita szembenállás a széthullás szélére sodorta az országot. A hatalomból kiszorult szunnita kisebbség köreiben számos terrorszervezet jött létre az utóbbi másfél évtizedben, köztük a többszöri átalakuláson és névváltozáson átesett Iszlám Állam, amelynek első számú célpontja megalakulása óta a síita közösség volt.

A történelem talán legkegyetlenebb és legszörnyűségesebb rémtetteit végrehajtó, saját kalifátust létrehozó terrorcsoportja a parlamenti választások megrendezőit és az azokon résztvevőket egyaránt megfenyegette, és felszólította a szunnitákat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson, tartsák távol magukat a szavazófülkéktől, amelyekre le fognak csapni a kalifa harcosai. A terrorcsoport szóvivője, Abulhasszán al-Muhadzser rádión keresztül, valamint az arrafelé igen népszerű Telegram üzenetküldő közösségi szolgáltatás révén nyilvánosságra hozott üzenetben helyezett kilátásba megtorlást minden résztvevőnek. A csak a szunnitákhoz intézett felhívás úgy fogalmaz: „Tudjuk, hogy a rafida kormány választást írt ki. Ítéletünk azonban utoléri majd azokat is, akik megszervezik azt, de azokat is, akik részt vesznek rajta. Minden szavazófülke harcosaink célpontja lesz. Kerüljétek el azokat”. A szunnita terrorcsoportok a síita közösséget hitehagyott szakadároknak tekintik, és ezt jelenti a "rafida" pejoratív megnevezés: a bagdadi, síita többségű kormányt rafida, azaz hittagadó, hitehagyott kormánynak nevezik.

Nem ez az első iraki választás, amely ellen bojkottra szólítanak az iraki szélsőséges szunnita szervezetek, 2003 óta minden alkalommal így történt, a kampányokat pedig merényletek sokasága tarkította. A bagdadi síita többségű kormányok pedig nem tudják kezelni a helyzetet, sem visszafogni a síita milíciákat, amelyektől igencsak tart - joggal - a szunnita kisebbség. Változatlanul érvényesül az egykor hatalmi helyzetben lévő szunniták diszkriminációja, kiszorítása a politikai és közéletből. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a szunnita lakosság 2014-ben felszabadítóként fogadta és ünnepelte a bevonuló Iszlám Állam terroristáit, és bár a többség kiábrándult rémuralmuk idején, mégis sokan inkább együttműködtek az Iszlám Állammal, mint a kormányerőkkel, vagy az őket támogató síita milíciákkal. 2014-ben amerikai nyomásra azért mondatták le Nuri al-Maliki miniszterelnököt, mert nem tudta kezelni a szunnita kérdést, ami az Iszlám Állam térhódításával létfontosságúvá vált. A volt kormányfő módszeresen szorította ki a szunnitákat a közélet minden szintjéről. Utóda, Haider al-Abadi együttműködőbbnek bizonyult, de különösebb eredményt ő sem tud felmutatni e téren sem. Ennek ellenére jó eséllyel indult a voksoláson, hiszen kormánya hivatkozhat az Iszlám Állam katonai megsemmisítésére iraki területen. Al-Abadi tavaly december 9-én jelentette be az Iszlám Állam fölötti győzelmet. Mután a kurd elszakadási törekvést is megfékezte, az ország egybentartójaként állhat választói elé.

Ám hogy valójában mennyire tartható egyben Irak, az a jövő kérdése, és sokban függ a mostani parlamenti választások kimenetelétől is. A 2014 óta tartó háború után az infrastruktúra romokban hever, a kurd szeparatista törekvés tovább él, mint ahogy a síita-szunnita szembenállás is. A kampánnyal párhuzamosan "dübörög" az igazságszolgáltatás: nemzetközi jogvédő szervezetek által kifogásolt módon, nemcsak az Iszlám Állam terroristáit, hanem sokszor az ő családtagjaikat is sokéves börtönbüntetésre, időnként halálra ítélik. Miközben folynak a perek, az országban található menekülttáborok továbbra is zsúfolásig megteltek, és máig nem egyértelmű, mi a hatóságok szándéka az Iszlám Államnak a táborokba menekült családtagjait illetően. Bagdad szerint ők egyszerre jelentenek potenciális veszélyt, illetve szorulnak támogatásra. A helyszíni riportok tanúsága szerint az Iszlám Állam harcosainak a családjai - a magukra maradt nők és gyerekek - mégis inkább választják a menekülttábort, mert ott az ellátás mellett biztonságban érzik magukat. A menekülttáborban nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és - bár nem szeretik a kormányerőket, nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, mint tették azt a felszabadító síita milíciák.