Külügy: "bonyolult" a CEU helyzete

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:06
Fotó: Vajda József
Fotó: /
A kormány még mindig csak vizsgálgatja a CEU budapesti maradásához szükséges dokumentumokat, holott delegáltjai áprilisban mindent rendben találtak.

A határidőt meghosszabbítottuk, a CEU által beadott dokumentumokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakemberei vizsgálják. A CEU esetében a vizsgálat bonyolultabb, mert eredetileg nem volt amerikai anyaintézménye – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium azok után, hogy a Soros György által alapított egyetem elnök-rektora, Michael Ignatieff felszólította a magyar kormányt, végre írja alá a New York állammal tavaly szeptemberben közösen véglegesített megállapodás-tervezetet, ami garantálná a CEU további budapesti működését.

"Nincs más okuk, csak a kellemetlenkedés"
A 2018/2019-es tanévet még semmi nem veszélyezteti, de augusztusra már tudni kell, Bécsben vagy Budapesten indulnak jövő szeptemberben az új évfolyamok – mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Márciusban, áprilisban arról beszéltek, Budapest marad a CEU otthona. Most bejelentették, már 2019-től Bécsbe vihetik képzéseik nagy részét. Mi változott?
- Azt reméltük, végre pont kerülhet az ügy végére. A magyar kormány küldöttsége egy hónapja járt az amerikai kampuszunkon, mindennel meg voltak elégedve. Kijelentették: elhárult egy fontos akadály, már csak az maradt hátra, hogy a magyar kormány aláírja New Yorkkal a megállapodást. Erre még mindig nem került sor, egy hónapja semmi hírt nem kaptunk. Nem tudunk úgy elkezdeni egy tanévet, hogy továbbra sem ismerjük, mi következik.
- Nem gondolja, hogy ezzel leendő hallgatóikban is bizonytalanságot keltettek?
- A 2018/2019-es tanévet még semmi nem veszélyezteti, azok a hallgatók, akik Budapesten kezdenek, ott is fejezik be a tanulmányaikat, erre a magyar törvények is lehetőséget biztosítanak. Ugyanez vonatkozik azokra a hallgatókra is, akik már nálunk tanulnak. A bizonytalanság a következő tanév körül alakult ki, amire idén augusztusban kell majd elkezdenünk toborozni az új diákokat. Nekik már biztosan meg kell mondanunk, hogy Budapesten vagy Bécsben indulnak az új évfolyamok.
- Úgy tudjuk, idén csökkent a jelentkezők száma.
- Érdemben nem csökkent, nagyjából ugyanannyian jelentkeztek idén is, mint a korábbi években. Egyes képzéseinken változott a hallgatók aránya: vannak olyan programok, ahova most kevesebb hallgató került be, máshova viszont többen. Összességében tehát nem csökkent a számuk, sőt a toborzás jobban sikerült, mint vártuk. Abban már nem vagyok biztos, hogy ilyen körülmények között jövőre is ugyanez lenne a helyzet.
- A Nyílt Társadalom Alapítvány biztos, hogy Berlinbe átköltözni. Ön mennyire bizakodó?
- Nem túl jó üzenet, de ránk nézve nem sokat jelent, mi teljesen más jogi státuszban vagyunk. Továbbá miért ment volna New Yorkba a kormányküldöttség, ha nem akarnának megállapodni? A kellemetlenkedésen kívül tényleg nincs más okuk arra, hogy ne írják alá a megállapodást. Mi minden eshetőségre felkészítettük magunkat.

Erre azért van szükség, mert a kormány tavaly – a Sorosellenes kampány részeként – úgy módosított a felsőoktatási törvényen, hogy az előírja, Magyarországon csak akkor működhet külföldi egyetem, ha székhelyállamában indít képzéseket. Ennek a feltételnek akkor egyedül a CEU nem felelt meg, de azóta már létrehoztak egy kampuszt a New York-i Bard College-ban. A magyar kormány delegáltjai április 13-án vizsgálták meg a helyszínt, és mindent rendben találtak. Már csak arra van szükség, hogy New York és a magyar állam képviselői aláírják a magyarországi oktatásról szóló megállapodást.

Ezért lenne baj a CEU elüldözése
- Az egyetemet azért alapították, hogy az európai, és elsősorban magyar diákok számára "hozza helybe" az amerikai felsőoktatási szellemiséget, környezetet, képzéseket. A Budapesten tanuló diákok a magyar mellett amerikai diplomát is szerezhetnek.
- Idén a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság is elismerte az egyetem magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét.
- A brit Quacquarelli Symonds kutatócég idei rangsorában a CEU képzései öt tudományterületen is a világ 100 legjobb programja közé kerültek.
- Kutatási pályázatokon jelentős külföldi forrásokat sikerült szerezniük, amikkel a magyar felsőoktatást gazdagították.
- A CEU könyvtára az egyik legjobban felszerelt egyetemi könyvtár, kutatói műhely az országban, igazgatója, Diane Geraci korábban a Harvard Egyetem könyvtárosa is volt.
- Az egyetem oktatói között számos világhírű professzor, tudós van. A magyar kormány CEU-ellenes lépései a nemzetközi akadémiai közösséget is felháborították.

Rejtély, hogy az Orbán-kormány számára mi olyan bonyolult. "A CEU teljesítette kötelezettségeit. Itt az ideje, hogy Magyarország kormánya is megtegye ugyanezt" – monda Ignatieff. A tegnapi Washington Postnak úgy nyilatkozott: ha nyárig nem születik megegyezés, Bécsbe költöznek. (Itt érdemes felidézni: a CEU tavasszal bejelentette, hogy Bécsben nyit kampuszt, ám jelezték rögtön azt is: nem költöznek, az osztrák intézmény csak kiegészíti majd a budapesti egyetemet.)

A rektor minderről annak tudatában jelentette ki, hogy az egyetem maga mögött tudhatja az amerikai kormány egyértelmű támogatását. Az Egyesült Államok leendő budapesti nagykövete múlt heti szenátusi meghallgatásán – nyilván hivatalos jóváhagyással – kijelentette: a CEU az Egyesült Államok és Magyarország számára is fontos intézmény, ezért kérni fogja a magyar kormányt, lépjen egyet hátra és tekintse át, mit adott a Közép-európai Egyetem Magyarországnak. David Cornstein álláspontja szerint a magyar néppel szembeni bűn lenne elüldözni Budapestről a CEU-t, és egyáltalán, bármely egyetemet.

Timmermans: szenved a demokrácia
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke Twitter üzenetében sajnálatosnak nevezte az alapítvány budapesti irodájának bezárását. Kifejtette, szenved a demokrácia ott, ahol egy olyan civil társadalmi szervezet, amely dinamikus és toleráns demokráciák kiépítését segíti, fenyegetve érzi magát, és úgy ítéli meg, hogy már nem képes munkájának elvégzésére.
Ausztriában koalíciós feszültséghez is vezethet, ha a CEU Bécsbe teszi át székhelyét. Johann Gudenus, a kormánykoalíció kisebbik tömörülése, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője a Die Pressében áprilisban megjelent interjújában ugyanis megalapozottnak tartotta azokat a „szóbeszédeket”, amelyek szerint Soros György is szerepet játszhatott abban, hogy érkeztek bevándorlók Európába. Sebastian Kurz kancellár azonban visszautasította ezt. A fejlemények nyomán ismét fellángolhat a vita az ÖVP és az FPÖ között.
Gudenus tegnap nem kommentálta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája beszünteti budapesti működését. „Ez az alapítvány döntése, nem ismerem a hátterét” - közölte tegnapi sajtóértekezletén. A liberális NEOS párt nyílt állásfoglalást követelt az osztrák kormánytól. A párt elnöke, Beate Meinl-Reisinger szerint Kurz kancellárnak „állást kell foglalnia európai parlamenti frakciótársa, Orbán Viktor vállalhatatlan politikája ellen”. Hozzátette, a célzott antiszemita kampánynak nem lehet többé helye Európában, s a Soros alapítvány ügye fel kell hogy ébressze Európa demokratikus erőit.



Szerző
2018.05.16 07:06

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00