Kiskorúakat kényszerített prostitúcióra egy bolgár bűnbanda

Publikálás dátuma
2018.05.16 18:14
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Szüleiktől megvásárolt kiskorú lányokat kényszerített prostitúcióra és lopásra Spanyolországban egy bolgár bűnbanda, amelynek 41 tagját vették őrizetbe a hatóságok - közölte a spanyol rendőrség.

A tájékoztatás szerint a lányokat hamis ígéretekkel hozták a dél-európai országba Bulgáriából, gyakran a szülők - pénz ellenében adott - írásos beleegyezését megszerezve. A spanyol fővárosban található lakásokban zsúfolták össze őket, amelyek banki tulajdonúak, és üresen álltak, mielőtt a bűnözők illegálisan elfoglalták volna azokat. A rendőrségi akció során 14 lányt szabadítottak ki ezekből az ingatlanokból, közülük 12 volt kiskorú. 

Az őrizetbe vett bandatagokat, akik bolgár állampolgárok, egyebek mellett emberkereskedelemmel, és kiskorúak szexuális kizsákmányolásával gyanúsítják.

Szerző
2018.05.16 18:14

Elfogadták a keményvonalas Brexit-tábor indítványait

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:09

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A Downing Street szerint ez nem változtat a nemrégiben kidolgozott javaslatcsomag lényegén.
Elfogadta a brit kormány hétfőn azokat a módosításokat, amelyeket a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora terjesztett elő a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz – írja az MTI. A Downing Street hétfő esti indoklása szerint a módosítások elfogadása nem változtat az EU-val fenntartandó majdani kereskedelmi kapcsolatokról nemrégiben kidolgozott, a minap 104 oldalas fehér könyv formájában részletesen is közzétett javaslatcsomag lényegén. E javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyet az alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket. A javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom, és ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak. London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna. A European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport tagjai azonban a Brexit utáni brit kereskedelempolitika vámszabályozási fejezetének törvényjavaslatához több módosítást nyújtottak be. Ezek közül az egyik legsarkalatosabb törvényben rögzítené, hogy Észak-Írország nem válhat az Egyesült Királyság többi részétől különálló vámszabályozási térséggé. Ennek jelentőségét az a mindmáig megválaszolatlan kérdés adja, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Az Európai Bizottság javaslata értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás, London azonban ezt eddig is többször és határozottan elvetette. A brit értelmezés szerint ugyanis ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt. A keményvonalas tory Brexit-frakciócsoport hétfőn elfogadott indítványai között szerepel annak törvénybe iktatása is, hogy az EU-val fenntartandó bármilyen jövőbeni vámpartneri kapcsolatrendszer kialakításához a brit parlamentnek külön törvényt kell alkotnia. Az ERG-pártcsoport vezetői az elmúlt időszakokban alig burkolt fenyegetéseket fogalmaztak meg Theresa May miniszterelnök politikai jövőjével kapcsolatban arra az esetre, ha kormány nem hajtja végre a fehér könyvben foglalt indítványcsomaghoz általuk előterjesztett módosításokat.  
2018.07.16 19:09
Frissítve: 2018.07.16 19:52

Trump szerint máris megjavult a rossz orosz viszony

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:07

Fotó: AFP/
Washington és Moszkva viszonya még soha nem volt ilyen rossz – írta a Trump a helsinki csúcs előtt. Néhány órával később már azt mondta: gyakrabban fog találkozni orosz kollégájával. Putyin a fontos kérdésekre is kitért, például a nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés meghosszabbítására.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a néhány korábbi nemzetközi konferencián megszervezett, rövid beszélgetésük után most Helsinkiben tartott első ízben hivatalos kétoldalú megbeszélést egymással. Ez után, az újságíróknak mindkét vezető az együttműködésének a szükségességét hangoztatta, és a közös sajtótájékoztatón igyekeztek szőnyeg alá söpörni azokat az aggályokat, amelyek a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozással kapcsolatban merültek fel.  Trump úgy fogalmazott: meg kell találni az együttes tevékenység lehetőségeit a közös érdekek mentén, és hogy a termékeny párbeszéd nem csupán az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jó, hanem az egész világnak. Az amerikai elnök azt mondta, biztos abban, hogy ezután gyakran fog találkozni orosz hivatali partnerével.  Putyin a sajtótájékoztatón „nyíltnak és tárgyszerűnek” nevezte a találkozó légkörét, annak kimenetelére pedig a „sikeres és hasznos” kifejezést használta. Az orosz elnök azt is elmondta: Trump felvetette neki a választási kampányba való állítólagos orosz beavatkozás kérdését, amire ő újra csak azt tudta válaszolni: az orosz állam soha nem avatkozott be, és nem is szándékozik beavatkozni amerikai választási folyamatokba. 

Putyin elkésett

A finn elnöki palotában tartott csúcstalálkozó csúszással indult, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett. Az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében lefolytatott – megbeszélés aztán a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott a két elnök között. Utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje, majd Trump és Putyin közös sajtótájékoztatója zárta az eseménysort.  
Trump már a négyszemközti megbeszélés után is nagyon jónak értékelte a most megkezdett párbeszédet. Előtte az amerikai elnök azt mondta, hogy a világ azt várja tőlük, végre jöjjenek ki egymással, ami eddig sehogyan sem ment. Trump szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin is azt hangoztatta, eljött az ideje, hogy alaposan megvitassák a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdéseket. Putyin a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a két hatalomnak meg kellene vitatnia a 2010-es START nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés meghosszabbítását, illetve a közepes hatórtávolságú nukleáris erőkről 1987-ben kötött szerződésnek a végrehajtását.     

Boszorkányüldözés a nyomozás

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt. Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.      A záró sajtótájékoztatón megkérdezték Trumptól, kinek hisz, Putyinnak, vagy az amerikai hírszerzésnek, valamint arra is rákérdeztek, valóban csak Amerika ostobasága volt-e a viszony megromlásának az oka. Trump az előbbi kérdésre adott válaszában egyfelől azt mondta, nem érti, mi értelme lett volna az orosz félnek beavatkoznia az amerikai választási folyamatba, másfelől demokrata párti ellenfeleinek a bírálatára terelte át a szót. Az utóbbi kérdésre pedig azt mondta, hogy a viszony eddigi megromlásáért mindkét fél visel felelősséget.

Közjáték

A sajtótájékoztató kezdete előtt nem sokkal egy férfit vezettek ki a biztonsági őrök a teremből, aki feltehetően újságíróként jutott be, de egy papírt tartott fel, amelyen a nukleáris fegyverek betiltását követelte. Alapot nem akarta átadni és nem is akart önként távozni, így erővel cipelték ki.
2018.07.16 19:07
Frissítve: 2018.07.16 19:17