Innen nézve - Morcos hungarikum

A minap külföldi voltam Budapesten. Egy városnéző séta keretében a belvárosi cukrászdák, nevezetesen a Gerbeaud történetével ismerkedtem, sokadmagammal. Caplattunk az idegenvezető után, és igyekeztünk rácsodálkozni annak a városnak a titkaira, ahol már hosszú évtizedek óta élünk. Azt próbáltam megfejteni, miért szeretik annyira ezt a várost a külföldi barátaim. Ők csak azt látják, amit egy városnéző sétán vagy a buszokon megmutatnak nekik. Csak azokba az éttermekbe térnek be, amelyeket az útikönyvek favorizálnak, és azt mondják, a magyar fővárosra kitehetnénk a táblát: hungarikum.

Innen nézve alighanem igazuk van. Holland vejem is imádja ezt a várost. Ő már be-beül egy-egy kockás abroszos kisvendéglőbe, felül a metróra is, és attól sem fél, hogy esténként gyalog sétáljon a Belvárosban. Csak biciklizni nem hajlandó nálunk. Máig nem érti, mi az oka annak, hogy egy ilyen szép városban morcosak az emberek, szíre-szóra egymásnak esnek, és még véletlenül sem kérnek elnézést, ha a tömegben nekimennek valakinek. Nagyon nehéz ezt megérteniük még azoknak a magyaroknak is, akik csak vendégként járnak Budapesten. Miért volna könnyebb megérteni a budapesti „lelket” azoknak a politikusoknak, akik nem ebben a nagyvárosi dzsumbujban nőttek fel?

Rendszertől függetlenül Budapest mindig tyúkszem volt a hatalom talpán. Bár az 1800-as évek végén a város kialakítását még büszkén tekintette az egész ország a „nemzet projektjének”, a kommün miatt Horthy szemében már "bűnös város" lett. Aztán a proletár Magyarország jelképének szánták, a Váci út és Csepel „felelt” azoknak, akik inkább a főváros polgári értékeit ápolgatták volna. A rendszerváltás után is – színétől függetlenül – minden kormány szűkösen mérte a városfejlesztési, üzemeltetési forintokat.

Ma is két város Budapest. A proli Pest és a polgári Buda, amelyet nem csak jelképesen választ ketté a Duna. Az előbbi éppen most bizonyította rebellisségét, míg a keresztény polgárság a hegyvidéken jobbára megmutatta kormányhűségét. Az ellenzék a fővárosban pillanatnyi csatát nyert, de meglehet, elveszíti majd a háborút. Sokan attól tartanak, hogy már fenik a kést a helyi önkormányzatok kasztrálásához. Szerveződik Gulyás Gergely tárcájánál a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, Fürjes Balázs tiszte lesz mielőbb „újra egyesíteni” a városállamként funkcionáló kerületeket. Orbán Viktor központosított, nagy államról és egyesített, nagy Budapestről álmodik. Nincs kizárva, hogy Soros, a migránsok és Brüsszel után – vagy mellett – a renitens, megregulázandó főváros lesz a következő ellenség.

Attól tartok ez nem jó hír. Ettől nem lesz jobb a liberálisan gondolkodó pestiek közérzete, az emberek még ingerültebbek, veszekedősebbek lesznek. A külföldiek meg csak csóválják majd a fejüket, és nem értik, miért olyan morcosak az emberek egy ilyen szép városban. Ki tudja, lehet, hogy éppen ez a szexepilje. Ettől hungarikum.

Szerző
2018.05.17 08:02

Cáfolja a józsefvárosi önkormányzatot az Auróra

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:56

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A poszt törlését és helyreigazítást követelnek, szerintük több valótlan állítás is van a bejegyzésben.
A józsefvárosi önkormányzat honlapján hétfőn jelent meg egy közlemény arról, hogy a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását. Az Auróra most a Facebook-oldalán közölte, hogy a bejegyzésben több valótlan állítás is szerepel. Ezeket három pontban foglalták össze: 1. Az Aurórát nem zárták be és nem tájékoztatták. A bejegyzés szerint az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft.-t a hatóság július 16-án felszólította, hogy igazolja „az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét érvényes szerződéssel”. Az igazolásig a poszt szerint a hatóságok elrendelték az Auróra bezáratását. Ez nem igaz, a Marom Klub Kft. nem kapott ilyen felszólítást sem július 16-án, sem azóta. Ennek fényében az Auróra továbbra is rend szerint üzemel. Mi is értetlenül állunk előtte, hogy több mint 24 órával a bejegyzés megjelenése után sem tudtuk elérni az önkormányzatot, hivatalos értesítőt, határozatot pedig nem kézbesítettek. Ezért a bezáratás további részleteit nem tudjuk kommentálni” – szögezték le.
2. A tavalyi bezáratással szemben sikeres volt a fellebbezés. Az Auróra szerint valótlanul állítják, hogy „a kormányhivatal – a Marom Klub Kft. rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította” a fellebbezésüket a bezáratással kapcsolatban. „Valójában ez épp fordítva történt: a kormányhivatal pont a bezáratást találta jogszerűtlennek. Az Auróra Kioszk ősz óta zavartalanul nyitva tart. Az Auróra Kertben lévő építmények mérete miatt a Kertet valóban bezáratták építésügyi okokból, tavaly óta ott nem üzemel vendéglátó egység. A bíróság még nem kötelezett minket a bontásra, a tárgyalást az építmények ügyében októberre halasztották. Ezek ismeretében a közbiztonsági érdekre való hivatkozás nem értelmezhető” – kommentálták. 3. A Marom nem vezette meg a hatóságokat és nem tettek ellenük feljelentést. A bejegyzésben szerepel, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette. „Határozottan kijelentjük, hogy a Marom Klub Kft. a jozsefvaros.hu bejegyzésével ellentétben senkit nem tévesztett meg. A jozsefvaros.hu-n írottakkal ellentétben a Marom Klub Kft.-vel szemben feljelentés eddig nem történt” – közölte az Auróra.
Az Auróra arra szólította fel a jozsefvaros.hu szerkesztőit, hogy a posztot töröljék, és közöljenek helyreigazítást. Úgy tudják, a Corvin klub szintén nem kapott értesítést a bezáratásukról.
2018.07.18 13:56
Frissítve: 2018.07.18 14:04

Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Publikálás dátuma
2018.07.05 10:00

Fotó: Foster Partners/
A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.
Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól. A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül. A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot. Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is. Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.
Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem. A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.
Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott. Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát. A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított. Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.
2018.07.05 10:00
Frissítve: 2018.07.06 11:53