Az EU-nak is nagyon gyanús az útlevélbotrány

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:00
Christian Wigand - Forrás: Youtube
Fotó: /
Az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, hogy komoly biztonsági hiányosságai vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az Unió ezért információkat kér a magyarországi hatóságoktól az állítólagos útlevélcsalásokkal kapcsolatban.

Elvárjuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alaposan kivizsgálják az állampolgárság megszerzéséhez fűződő állítólagos csalásokat vagy bűncselekményeket. A tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő biztonsági vizsgálatokat is — nyilatkozta a Népszavának Christian Wigand, a testület jogérvényesítésért is felelős biztosának, Vera Jourovának a szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek szerint a magyar határőrizeti rendszernek komoly biztonsági hiányosságai lehetnek.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy aggasztják-e az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet az amerikai hatóságok által feltárt és szóvá tett magyarországi útlevélcsalások, mivel az okmány birtokában lévő személyek nem csak az Egyesült Államok területére léphetnek be vízum nélkül, hanem a schengeni övezetben is szabadon mozoghatnak.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének feltételeit a nemzeti jog szabályozza. Mivel az EU-országok polgárai egyben uniós polgárok is, és élvezik az ezzel járó jogokat, az állampolgárság odaítélésekor a nemzeti hatóságoknak tekintettel kell lenniük a nemzetközi és a közösségi előírásokra. Emellett a többi tagállammal fenntartott őszinte együttműködés szellemében kell eljárniuk.

Az ügyet az indította el, hogy a Direkt 36 a Washington Posttal közös nyomozása feltárta: az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) arra jutott, hogy közel 700 külföldihez került  - nem részletezett - csalás útján magyar útlevél, amivel be tudtak jutni az Egyesült Államok területére. Közülük harmincat továbbra is keresnek az amerikai hatóságok. A Washington Post értesülése szerint emiatt az amerikai hatóságok fontolgatják, hogy megvonják Magyarországtól a 2008 óta meglévő vízummentességet. Az amerikai féltől szóvá tették: félő, hogy bűnözők, terroristák között szokássá válik, hogy Ukrajnába utaznak, ahol csalással magyar útlevélhez jutnak, majd ennek birtokában bejutnak az Egyesült Államok területére.

Pintér Sándor belügyminiszter a kinevezése előtti meghallgatásán hétfőn elismerte, hogy valóban érkezett kritika az amerikaiak részéről a Magyarországon kiadott útlevelek kapcsán. Szerinte viszont „nincs botrány”, ő ugyanis úgy tudja, hogy a magyar vízummentességet kétévente felülvizsgálja az amerikai fél és ez a rutinvizsgálat zajlik most is. Pintér ugyanakkor annyit megpendített: tényleg vannak visszaélések a magyar útlevelekkel. - A magyar fél mondott erről számokat és az amerikai fél is és ezek a számok nem találkoztak – fogalmazott.

A meglehetősen radikális amerikai lépésnek az lehet az oka, hogy a biztonságot mindenek elé helyező Trump-kabinetet aggasztja: kétes figurák használják ugródeszkának Magyarországot.

Az első jelzés még 2014-ben érkezett: ekkor írta meg az index.hu, hogy az ukrán szervezett bűnözés gyakorlatilag ezresével osztogatja a magyar állampolgárságot az fizetőképes érdeklődőknek a 2010-ben bevezetett egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően. A magyar biztonsági szervek szerint ugyanakkor alaptalan volt a félelem, és a visszaélések száma igen alacsony maradt. Később kiderült, hogy a hatóságok más területen is igencsak nagyvonalúak voltak a Magyarországra látogatni készülőkel szemben. Tavaly például Szél Bernadett (LMP) derítette ki, hogy éveken át egy "vízumgyár" üzemelt Magyarország moszkvai magyar nagykövetségének konzuli osztályán. Mint azt az index.hu feltárta: csak 2013 első felében négyezer schengeni vízumot adott ki a magyar nagykövetség az orosz igénylőknek mindenfajta érdemi biztonsági átvilágítás nélkül néhány órás papírmunka nyomán.

Tavaly az is kiderült, hogy 2014-ben minden különösebb probléma nélkül jutott be az országba Gaith Pharaon, időközben elhunyt szaúdi milliárdos, akit az FBI 1991 óta körözött, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolásért. Az "üzletember" neve mint a terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése kapcsán is felmerült. (A magyar hatóságok valami rejtélyes oknál fogva "Musztafa" néven keresték a teljes nevén  Ghaith Rashad Mahmoud Pharaon-ként ismert személyt, legalábbis az MNO-t erről tájékoztatta Demeter Márta LMP-s biztonságpolitikus.) Orbán már 2014-ban díszvacsorán  fogadta "Pharaon professzort" aki idővel alatt közös ügyletekbe is bonyolódott a miniszterelnök vőjével, Tiborcz Istvánnal, de feltűnt Mészáros Lőrinc környezetében is. Pharaon itt tartózkodását Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul segítette, aki 2016-ban megbukott a Terrorelhárítási Központ (TEK) átvilágításán. Azonban, mint azt megírtuk: a TEK ugyan az állampolgárok köréből kitiltotta Naffát, ám a Parlamentből nem. Így a kockázatosnak minősített üzletember ott volt a parlament alakuló ülésén és Orbán Viktor eskütételén is.

Új lehetőség gazdag bevándorlóknak

Hiába függesztette fel az Orbán-kormány tavaly a letelepedési kötvények rendszerét, egy kötvényes üzletben főszerepet játszó kínai cég és tulajdonosa mégis új bevándorlási lehetőséggel csalogatja a tehetős kínaiakat. A Direkt 36 információi szerint a gazdag külföldiek ezúttal nem egy adott összegért, hanem 25 millió forintnyi budapesti ingatlanvásárlásért és ügyintézési díjért cserébe juthatnak letelepedési kötvényhez. Bár az Orbán-kormány tagadta a kapcsolatot a hongkongi céggel, a vállalat honlapján az szerepel, hogy együttműködnek a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH). A kockázatok az új ajánlat esetében is ugyanazok, mint korábban: számos alkalommal kiderült ugyanis, hogy a kabinet nincs mindig tekintettel a biztonsági megfontolásokra, ezáltal pedig igazi nehézfiúk is hozzájutottak a letelepedési kötvényhez. Korábban például egy olyan férfi is sikeresen vásárolt kötvényt, aki egy fegyver- kábítószer és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozó bűnszervezet tagja. Sőt, olyan arab üzletember is élt a lehetőséggel, akit az amerikai State Department is háborús bűntetteket elkövető szíriai Aszad-rezsim egyik pénzügyi háttérembereként tartja nyilván.

2018.05.17 07:00

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33