Varga, a hűséges

A negyedik Orbán-kormány régi-új miniszterjelöltjei a hét elején úgy jelenhettek meg szakmai programjukkal az illetékes országgyűlési bizottságok előtt, hogy ha félvállról vették volna a meghallgatást, akkor sem lett volna félnivalójuk, hogy esetleg alkalmatlan minősítik őket. És láss csodát, a külgazdasággal is foglalkozó külügyminisztert még az ellenzéki képviselők is megdicsérték a szakmailag alapos beszámolójáért, majd ahogy illik, nem támogatták kinevezését, és hasonlóképpen történt ez a pénzügyminiszter-jelölt esetében is. A színjáték valamennyi szereplője tudta, hogy az egész procedúrának semmi tétje nincsen.

Annak viszont van, hogy Varga Mihály, aki korábban nem rajongott a Matolcsy-féle unortodoxia-vonal követéséért, most már teljes mellszélességgel a gondtalanul repesztő gazdaság hívévé szegődött. Nem is tehetett mást, hiszen miniszterelnöke a választási kampány során kimondta: "... ha nem engedünk be migránst, megvédjük a kerítést, és kitiltunk mindenkit, aki bevándorlásszervezéssel foglalkozik, akkor meg tudjuk csinálni (...) Magyarországon minden évben legyen 4 százalékos gazdasági növekedés. Azt szeretném világossá tenni, hogy ha van kellő bizalom az emberek részéről, akkor csak olyan gazdasági miniszterrel tudok együtt dolgozni a jövőben, aki nemcsak két évre, hanem a következő 4 év egészére vállalja az évi 4 százalékos gazdasági növekedést."

Varga Mihály, aki a ciklus utolsó két évére decemberben még 3,6-3,7 százalékos növekedést látott reálisnak, öt hónap alatt megtáltosodott, már a 4 százalékra voksolt. Mi történt azóta? Az égvilágon semmi, ha csak az nem, hogy a választási költségvetést tekintették minden növekedés alapjának, bár azzal "öreg rókaként" tisztában vannak, hogy az uniós pénzek elapadásával már csak külföldi hitelektől megtámogatva élhetünk majd. A gazdaság szerkezete nem változott, a munkára foghatók száma csökkent. A forint gyengülni kezdett, és az olaj is megdrágult. Minden a növekedés fékeződésének irányába hat. Egy dolog viszont nem változott: Varga a kormányfővel akar dolgozni.

Szerző
2018.05.17 08:09

Matolcsy újra miniszteri székre vágyik

Publikálás dátuma
2018.07.12 07:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A jegybank elnöke leplezetlen ambícióval alakítaná a kormány gazdaságpolitikáját, Varga Mihályt már "idegessé tette" ezt a helyzet.
Két hónappal a választások előtt vezető bankároknak, közgazdászoknak már bemutatta Matolcsy György azt a 180 Lépés A Magyar Gazdaság Fenntartható Fejlődéséért című intézkedési tervet, amit a Magyar Nemzeti Bank kedden a Versenyképességi Tanács ülésére időzítve hozott nyilvánosságra. Az akkori találkozó egyik résztvevője szerint Matolcsy határozottan úgy mutatta be az anyagot nekik, mint azt a gazdasági stratégiát, amelyet majd várhatóan a kormány is elfogad a választásokat követően. A kedden közzétett anyag a két hónappal ezelőttihez képest tartalmaz változtatásokat, vagyis látszik, Matolcsy György az elmúlt hónapokban is dolgozott rajta, hogy minél aktuálisabb legyen az anyag. – Határozottan úgy tűnt mind a választások előtt, mind azt követően, hogy gazdasági miniszteri ambíciói vannak. Szerintem így beszélt a Versenyképességi Tanács ülésén is – mondta egy pénzügyi vezető a Népszavának. Tény, hogy miközben Matolcsy György a gyenge forint kapcsán a lehető legakkurátusabb módon ragaszkodott ahhoz, hogy csak a törvényben meghatározott hatásköreit gyakorolja – legalábbis erre hivatkozva nem akart válaszolni érdemben a neki intézett ellenzéki kérdésekre a gyenge forint miatt és ezért nem ment el a Parlament Költségvetési Bizottságának ülésére sem –, a Versenyképességi Tanácson már nem volt ilyen visszafogott és a nyugdíjrendszertől a versenyképességen át az új technológiákig sok mindenről beszélt, ami nem a jegybank hatáskörébe tartozik. A már idézett pénzügyi vezető szerint „ez Varga Mihály stábját határozottan idegessé tette”, és állítólag a miniszter maga sem nézi jó szemmel Matolcsy túlterjeszkedő ambícióit. Magán a tanács ülésén egyébként Varga Mihály csak annyit mondott a 180 ponttal kapcsolatban, hogy azt a nyár végéig „szintetizálják az Innovációs Minisztériumban szintén elkészített stratégiával”. Ez egyébként már nem az első eset lenne, korábban is beszéltek arról gazdasági minisztériumi forrásaink, hogy Varga Mihályt határozottan zavarja, hogy Matolcsy György rendszeresen igyekszik befolyásolni a gazdaságpolitikát. Az tudható, hogy az egész „unortodoxia” kitalálója ő volt, amivel nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra, mind nemzetgazdasági miniszterként, mint az MNB elnökeként. Vagyis sosem tett le arról, hogy tevékeny alakítója legyen a magyar gazdaságpolitikának, erre viszont nyilvánvalóan kormánytagként van a legtöbb lehetősége. Ráadásul – ezt több az MNB elnökét ismerő forrásunk megemlítette korábban – az egyik nagy célját, azt, hogy úgy kerüljön be a hazai gazdaságtörténetbe, mint „a jegybankelnök, aki 1 százalék alá vitte az alapkamatot”, már elérte. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok révén az MNB könnyen olyan kamatpolitikára kényszerülhet hamarosan, ami nem Matolcsy szája íze szerint való. Az eddig említett tényezők eredőjeként terjed ismét a hír több forrásunk szerint, hogy „Matolcsy a kormányba tart”, vagyis gazdasági miniszter szeretne lenni. Ez ugyanakkor többször felmerült már, és eddig kacsának bizonyult, ráadásul a kormányalakítás után pár hónappal egy minisztercsere nem mutatna jól. Főleg, hogy a hírek szerint, ha Matolcsy mégis elérné, amit szeretne, Rogán Antal válthatná őt az MNB élén – ettől viszont a már említett pénzügyi vezető szerint MNB-s kollégái „a fejüket fogják a Szabadság téren”. (Itt van az MNB épülete.) Igaz, olyan információ is eljutott lapunkhoz, hogy a szakma által elutasított Rogán Antal helyett Bártfai-Mager Andrea lehetne a jegybank új elnöke. Ő jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, de 2001-2007 között az MNB igazgatóhelyettese, majd 2011-2016 között a Monetáris Tanács tagja volt, szakmai elismertsége magas, Rogán Antaléval össze sem hasonlítható.
2018.07.12 07:00
Frissítve: 2018.07.12 07:00

Drágábbak lesznek a lakások, a kormány nem is bánja

Publikálás dátuma
2018.07.05 09:09

Fotó: Népszava/
Egy átlagos budapesti lakás 7 millió forinttal lehet drágább 2020-tól, miután kivezetik az adókedvezményt. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy úgyis főleg befektetők veszik az új építésű lakásokat.
Nagyot ugorhatnak az új- és a használt lakás árak 2020 januárjától. Megszűnik ugyanis a 2016-tól az új lakásokra ideiglenesen bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd a lakóingatlanokat. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan az Inforádió műsorában elismerte, hogy a kedvezményes áfa eltörlése drágító hatással lesz az újlakás piacra, de azzal érvelt, hogy ezeket a lakásokat jelentős részben külföldiek és ingatlanbefektetők vásárolják, és ezt nem kívánják támogatni. A tárcavezető azonban sem az adatok forrását, sem pontos számokat nem közölte. A befektetési szándékok mérésénél együtt figyelik a használt és az új lakásokat, de arról nincs adat, hogy mennyi a vásárlók között a külföldi, illetve az ingatlanbefektető – nyilatkozta a Népszavának Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) vannak bizonyos adatai a külföldi vásárlókról, de egyelőre még a tavalyi végleges számok sincsenek meg. Ráadásul az uniós állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük az ingatlanvásárláshoz, így eleve csak torzított adatokkal dolgozhatnak a szakemberek. Ám a statisztikákban az engedélyköteles harmadik országbeli vásárlók esetében sem bontják szét az új, illetve a használt lakásvásárlásokat. Ágazati szakemberek ezért arra gyanakodnak, hogy a kedvezmény eltörlésével a költségvetés bevételeit szeretné a kormány növelni.  A befektetési szándékból vásárolt lakások aránya a Duna House mérése szerint Budapesten 40 százalék körüli. Ezek az ingatlanok viszont többnyire a bérlakás piacon jelennek meg. Ám ebben az esetben is együtt nézik a használt és az új lakásokat.  Az áfa belátható időn belüli 22 százalékpontos emelése növelni fogja az új és a használt lakások árát – jegyezte meg Benedikt Károly. A hirtelen megugró árak miatt az új lakások iránti kereslet egy része  átmehet a használt lakás piacra, ahol pedig a növekvő igények drágítják meg a lakóingatlanokat.  A növekedésnek indult hitelkamatok hatása még nem érzékelhető az új ingatlant vásárlók körében, de ha ez találkozik a lakások árának jelentős emelkedésével, az alaposan visszafoghatja a forgalmat. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a fővárosban egyre kevesebben veszik igénybe, mert már most sem jelent érdemi segítséget az új lakás vásárlásához. Egy budapesti, átlagos lakás ára 35 millió forint. Ez 7 millióval drágulhat 2020-tól – említette a szakember.  Tovább nehezíti a lakásépítéseket az is hogy a kormányzati infrastrukturális és presztízs beruházások már jelenleg is jelentős kapacitásokat vonnak el az ágazat más területeiről. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülése előtt egy rövid sajtótájékoztatón György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2017-2022 között 15 ezermilliárd forint értékben rendel meg a kormány infrastrukturális és más közösségi beruházásokat. Igaz, 4 ezer milliárd forint értékre nincs meg a kellő építőipari kapacitás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ágazat kapacitásának nagy részét lefoglalja a kormány, így még kevesebb energia jut a lakásépítésre. A kormány mindössze 20 milliárd forintot szán az építőipari cégek korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének támogatására. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 4-6 embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat legalább 10, de még inkább 20 munkavállalót foglalkoztató cégekké kellene fejleszteni.  
2018.07.05 09:09