Kényes helyzetben az Európai Unió

Tervet dolgot ki az Európai Unió és Irán, miként lehetne megmenteni a perzsa állammal 2015 júliusában megkötött nukleáris megállapodást, amelyet múlt héten mondott fel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, egy sor lépéssel kívánják ellensúlyozni azon büntetőintézkedések hatását, amelyekkel Washington sújtja Teheránt. Az ezzel kapcsolatos terveket jövő héten jelentik majd be. Elégedetten nyilatkozott a megbeszéléseket követően Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, aki a jó irányba tett lépésekről tett említést. „Sok függ majd attól, mi mindent tudunk majd tenni az elkövetkező napokban” – fejtette ki.

A megbeszéléseken Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia és Boris Johnson brit külügyminiszter is részt vett. Elsősorban arról folytak az egyeztetések, hogy Irán továbbra is exportálhasson olajat, az európai bankok számára pedig tegyék lehetővé a perzsa államban való befektetéseket – jelentette ki Mogherini. Teherán ugyan már a napokban jogi és gazdasági garanciákat követelt az EU-tól a nukleáris megállapodás érvényben maradására vonatkozóan, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azonban kijelentette, erre nincs mód. Előzőleg az iráni külügyminiszter azt közölte, az EU-nak nincs sok ideje arra, hogy bizonyítja elkötelezettségét. Mogherini mindenesetre bejelentette, hogy jövő héten Bécsben találkozik az érintett országok külügyminisztereivel.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az Egyesült Államok által bevezetendő szankciók azokat az európai cégeket is érintik, amelyek tovább üzletelnek Iránnal. Teherán azért követel garanciákat, mert attól tart, hogy e cégek a Washingtontól való félelmükben kivonulnak a perzsa államból. Az EU-nak elvi lehetősége van fellépni az amerikai szankciók ellen, például fordulhat a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ám ezzel még aligha képes megálljt parancsolni Washingtonnak.

Teherán nyomást próbál gyakorolni az EU-ra, azzal fenyegetett, ha nem lesz megoldás, akkor a lehető legnagyobb mértékben kezd uránt dúsítani. Ali Hamenei vallási vezető egyik tanácsadója pedig egyértelműen elutasította a nukleáris megállapodás esetleges újratárgyalását. A 2015-ös dokumentumot az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország írta alá. Washington kivételével az összes többi ország kitartana a megállapodás mellett.