Kiutat keres az EU Trump csapdájából

Publikálás dátuma
2018.05.18 07:30
Varga Mihály gazdasági miniszter decemberben szívélyes fogadtatásban részesült Teheránban, de a szankciók elronthatják a viszon
Fotó: /
Igencsak megnehezíti az amerikai elnök az Iránnal üzletelő uniós cégek dolgát. Az Európai Bizottság azonban nem adja fel a harcot Washingtonnal.

2015 júliusában az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország írta alá Iránnal a nukleáris megállapodást, amelyet múlt kedden mondott fel Donald Trump amerikai elnök. A dokumentum jelentős lehetőségeket jelentett az európai cégek számára, számos politikus és üzletember fordult meg a perzsa államban az eltelt szűk három évben. Két nagy autógyár, a Daimler és a PSA Peugeot Citroën iráni partnerekkel szövetkezett, hogy minél több gépkocsit adhassanak el. A francia Total megkezdte az iráni gázmezők feltérképezését, további nyersanyagforrások után kutatva. Bár a 82 milliós Irán az Egyesült Államok számára is komoly piacot jelentene, miután a nukleáris megállapodást követően is számos washingtoni szankció érvényben maradt, így a Chevron és az Exxon Mobil csak messziről figyelhette az európaiak versengését.

Németország számára különösen fontos volt az iráni kapcsolat. Jellemző, mindössze egy héttel a nukleáris megállapodás megkötése után fontos német gazdasági delegáció érkezett Iránba, hogy üzleti lehetőségekről tárgyaljon. A Sigmar Gabriel akkori gazdasági miniszter által vezetett küldöttségben a Linde vezetője, Wolfgang Büchele, illetve a BASF elnökségének elnöke, Kurt Bock is szerepet kapott. Berlinben ekkoriban valósággal euforikus hangulat uralkodott Irán kapcsán, a német vállalatok 2018-tól legalább 10 milliárd eurót akartak befektetni az országban. A német alagútépítőket a teheráni metróépítés érdekelte, más cégek a gépgyártásban, az infrastruktúra fejlesztésében és más szektorokban voltak érdekeltek.

A kezdeti lelkesedés azonban később alábbhagyott, mert az Egyesült Államok több büntetőintézkedést nem semmisített meg, ráadásul Donald Trump már az amerikai elnökválasztási kampányban is a nukleáris megállapodás felmondásával fenyegetett. 2017-ben 3 milliárd euró értékben exportáltak árut Teheránba, ami messze elmaradt a várakozásoktól. A német pénzintézetek attól tartanak, ha iráni beruházásokat finanszíroznak, akkor az Egyesült Államokkal gyűlik meg a bajuk. Németország a perzsa állam mindössze 33. legfontosabb kereskedelmi partnere, egyebek mellett olyan államok előzik meg, mint Kazahsztán, vagy Szerbia. Más európai cégekkel is ugyanez a helyzet. Az EU exportja 10,8 milliárd euróra emelkedett (12,8 milliárd dollár) az elmúlt évben, aminél szintén sokkal többre számítottak.

Miután az Egyesült Államok döntése értelmében szankciókkal sújtják azokat a vállalatokat, amelyek továbbra is üzletelnek a perzsa állammal, ezért a nukleáris megállapodás mellett kitartó Európai Unió harapófogóba került. Jellemző, hogy Richard Grenell, az Egyesült Államok új berlini nagykövete nem túl diplomatikus módon felszólította a német vállalatokat arra, azonnal hagyjanak fel iráni üzleteikkel. Mindezektől függetlenül teljesen valószínűtlen, hogy az uniós vállalatok teljesen befagyasztják iráni érdekeltségeiket, ám az is biztos, hogy az érdeklődés lankad. Az Európai Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy megvédje az Iránban aktív európai vállalatokat. Erre azonban korlátozottak a lehetőségek. Az EU a kilencvenes években az amerikaiak Kubával szembeni, az Uniót is hátrányosan érintő intézkedései miatt már egy ízben panaszt emelt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Washington ellen. Akkor Brüsszel visszakozásra is késztette az Egyesült Államokat, most azonban erre igen csekély az esély. Az Európai Unóban most más keményebb ellenlépések megtételét sem zárják ki abban az esetben, ha az amerikaiak valóban megbüntetik az európai cégeket . Elsősorban azok a vállalatok kerülhetnek veszélybe, amelyek mind az Egyesült Államokban, mind Iránban aktív üzleti tevékenységet folytatnak. A német gazdasági minisztérium közlése szerint azonban ezek száma korlátozott.

Az első vesztes az olaj- és gázipar lehet Fotó: AFP/Atta Kenare

Az első vesztes az olaj- és gázipar lehet Fotó: AFP/Atta Kenare

Sok vállalat kénytelen kivárni. A Siemens a perzsa állam infrastruktúrájának újjáépítésében akart szerepet vállalni, közben azonban az Egyesült Államokban is jelen van. A konszernt irányító Joe Kaeser ezért egyelőre nem vág bele az iráni kalandba, mert az eletrotechnikai konszern teljes bevételéhez viszonyítva nem lenne jelentős az ebből származó bevétel. Több vállalat olyan szerződést köt az irániakkal, amely lehetővé teszi számukra a visszalépést az adott üzletből abban az esetben, ha megváltozik a jogi környezet. A tranzakciókat igyekeznek euróban lebonyolítani, s nem dollárban. Az Airbusnak azonban nincs lehetősége az ilyen trükközésre, a repülőgépgyár elszámolása dollárban történik. A vállalat jelentős megrendeléseket kapott Irántól: 100 Airbust igényelt Teherán, köztük egy tucatnyi A380-ast, amely jelenleg a legnagyobb utasszállító gép a világon. Csakhogy a gépek megépítéséhez amerikai importból származó összetevőkre is szükség van. Így a repülőgépek iráni exportjához az Egyesült Államok különengedélye is szükséges, a washingtoni kormány azonban nem járul hozzá ehhez. Az Airbus azért nem került nagyobb bajba, mert a teljes megrendelés Iránnak való teljesítése több évet vehet igénybe, s a repülőgépgyártó azt reméli: idővel csak sikerül másik nukleáris megállapodást kötni a perzsa állammal, olyat, amelyet már a Trump-adminisztráció is jóváhagy.

Irán az eredetileg tervezettnél kevesebb gépkocsit rendelt a Daimlertől, mivel a perzsa állam gazdasága mindmáig nem tért magához. A nyersanyag frontján sem történt nagyobb előrelépés. Irán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával, a gázkészlet tekintetében pedig második helyen áll. Teherán az országot sújtó nemzetközi szankciók feloldása után gyorsan vissza kívánt térni az olajpiacra. A kitermelés jelentős növeléséhez 2021-ig becslések szerint 100 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség. Ehhez képest eddig a nyugati cégek közül eddig csak a Totallal tudott megállapodásra jutni, ám az amerikai lépés után a franciák maradása sem biztos.

Irán exportja napi 2,4 milliárd hordóra nőtt az elmúlt hónapokban, míg a nukleáris megállapodás előtt ez 1 milliárd hordó volt. Teherán számára reményt jelenthet, hogy Kína és India az amerikai elnök bejelentése után sem kívánja csökkenteni iráni olajexportját.

Rónay Tamás

Csúcsra járnak a gazdasági kapcsolatok a perzsa állammal

Egy olyan 80 milliós, ráadásul jelentős olajkinccsel rendelkező ország, mint amilyen Irán, jogosan váltja ki egy olyan, nyersanyagban szegény, legfeljebb közepes minősíthető népességű ország érdeklődését, mint amilyen hazánk. Az Irán elleni szankciók utáni időszakot igyekszik Magyarország kihasználni, bár kölcsönös forgalmunk még csekély. A kapcsolatok éledeznek.

Az ugyan illúzió, amit a magyar kormányzati tényezők gyakran hangoztatnak, hogy a tőlünk keletebbre lévő államok számára Magyarország Európa kapuja lehet, az azonban tény, hogy az elmúlt hónapokban hónapokban csúcsra járnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. Orbán Viktor kormányfő, Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában decemberben Teheránban tárgyalt, s februárban már Budapesten ratifikálták is a Gazdasági Együttműködési Megállapodást, és megalakult a Magyar-Iráni Gazdasági Vegyes Bizottság. S egyúttal ugyancsak aláírtak egy megállapodást az ipari parkok együttműködésének fejlesztéséről, a turisztikai, valamint a vállalatok közötti együttműködésről. Látnak lehetőséget az egészségipar területén is. Szívesen szállítanánk autóbuszt Iránba, a szállításokról már szerződések is születtek az Evopro, az Enexio és az Ikarus cégekkel. Korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nukleáris együttműködésről tárgyalt, azonban ennek háttere nem világos. Szóba került a Budapest-Teherán közvetlen légijárat beindítása is. Minden esetre az Eximbank 162 millió dollárt különített el a gazdasági kapcsolatok előmozdítására.

A két ország között idén januárban alkalmazhatóvá vált kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ami komoly gátakat szabadíthat fel a befektetések megvalósulása előtt, de kihathat a kereskedelmi forgalomra is. Küszöbön áll egy beruházás-védelmi egyezmény megkötése is. Úgy hírlik, hogy az irániak szívesen bevezetnék az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER), a magyar tapasztalatok felhasználásával.

Bonta Miklós

Szerző
2018.05.18 07:30

Kísért a rezsicsökkentés - a tarifák meg elszálltak

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:00

Fotó: / Kállai Márton
Az Európai Bizottság az öt évvel ezelőtti rezsivágás kapcsán bíróság elé idézi hazánkat, ám a jelek szerint ez ma már se a Fideszt, se az akkor kárvallott multikat nem hozza lázba.
Az energiaárak kapcsán is pert indít a magyar kormány ellen az Európai Bizottság – derül ki a tegnapi brüsszeli közleményből. Az eljárás a 2013-as rezsicsökkentésre tekint vissza. Az akkori energiatőzsdei csúcsok idején az állam csak úgy tudta csökkenteni a hazai lakossági díjakat, hogy a módosítás „előkészítését” végző energiahivatal a közműcégek egyes költségeinek elismerését szabálysértően megtagadta. Ilyen kötelezvénynek számított az ágazatra kivetett különadók – így például a vezetékek méterére szabott közműadó -, a tranzakciós illeték, vagy épp a csövekből elszivárgó gáz árának a tarifába „építése”. Ennek elmaradása miatt a külföldi tulajdonú közművek zöme perelt, amit 2013 közepére értelemszerűen meg is nyertek. Orbán Viktor ehhez kapcsolódó, egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalásában a szokásos energiamultizás mellett kemény szavakkal illette a „családok ellen”, illetve a „rezsicsökkentés eltörlése érdekében” döntő magyar bíróságot is, amit a Kúria visszautasított.

De nem volt megállás: a Fidesz politikai kampányt épített a „támadásra”, aminek csúcspontjaként több millióan aláírásukkal álltak ki a „rezsicsökkentés politikájának megvédése” mellett. Különösebben nem zavartatták magukat azáltal, hogy szakértők szerint a törvényes állapotot rezsiemelés nélkül is helyre lehetett volna állítani. A kormányfő haragjából fogant akkori törvénymódosítások szerint viszont a közműhivatal vesztett per esetén se köteles a szolgáltatók jussát megtéríteni, az addig szabályoktól eltérően díjmódosítási javaslatát indokolnia se kell, az perrel nem támadható. 
Németh Szilárd lefokozott "rezsitábornok" emlékezetes támadásokat indított az energiacégek ellen
Bár Brüsszel és az energiabefektetők tagadják az egymás közti háttéregyeztetéseket, sőt a bizottság szerint nem is a rezsicsökkentést vizsgálják, a három éve indított kötelezettségszegési eljárás jelentős részben a multik tarifavágással kapcsolatos, amúgy jogos panaszait rótta fel a magyar kormánynak. Ezt ugyanakkor további pontokkal egészítették ki. Szintén a hazai rezsicsökkentést szolgálta, hogy a lakosságnak szánt energiára a magyar kormány a többinél alacsonyabb szállítási tarifát engedélyezett, ami sérti az egyenrangú hozzáférés elvét. Emellett Orbánék baráti gázkereskedőiknek mindennemű verseny nélkül biztosították egyes kedvező gázvezetékek használatát. (Ennek nyomán kerülhetett különböző áttételekkel több tízmilliárd közpénz a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőhöz.) Emellett az Európai Bizottság tényleges függetlenséget és tarifamegállapítási jogot követelt a közműhatóság számára. Erre a magyar kormány, ha nem is pávatánccal, de verbunkossal válaszolt. A követeléseknek hol érdemben, hol látszólag, hol ideiglenesen, hol suba alatt, hol részben, leginkább azonban egyáltalán nem tett eleget, alapvetően az időhúzásra játszva. Az olcsó gázbeszállítást lehetővő tevő osztrák vezeték használati jogát például azonnal elvették a baráti vállalkozóktól. A kormánynak alárendelt energiahivatal helyett megalapították a „csak az országgyűlésnek jelentő” Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH). Ennek vezetőjét, a kormányfő drukkertársát, Dorkota Lajost viszont egyenesen a Fidesz-frakcióból igazolták le. 
25 százalékkal csökkentették körülbelül a lakossági energiadíjakat
A MEKH valóban maga állapíthatja meg a tarifa egy kisebb részét, ám a nagyobbik hányadra továbbra is a szakminiszter – a politika – mondja rá az áment. A hatóság szakmai érvekkel élesen szembehelyezkedő rezsidöntései azóta is szinte kizárólag a parlament kormánypárti oldalának elvárásait tükrözik. Az alkalmazott harceszközökbe belefért, hogy a Fidesz politikai kampányaiban Brüsszelt is felvette a „rezsicsökkentés-ellenes” bűnösök listájára – sőt az EU számos más rezsiügyi kérésének is nyíltan ellenáll -, közben pedig az igazságügyi miniszter egy kiszivárgott levelében látszólag minden kívánság teljesítését ígérte be. Habár utóbbi értelmezés ellen a Fidesz kikelt, mégis behódolásként hatott, hogy 2017 elején csendben visszaállították a MEKH ármódosítás-indoklási kötelezettségét és annak perelhetőségét. Ám néhány hónapra rá ezt egyszerűen újra eltörölték. Eközben halkan javítottak a hálózatok költségtérítésén. Az adók beépítésére és a szállítási tarifák egységesítésére viszont a jelek szerint semmi szín alatt nem hajlandóak. Az eltelt idő ugyanakkor valóban nagyon sokat változtatott a helyzeten. Miközben a világpiaci tarifák azóta tartósan a töredékükre estek, az Orbán-kormány ezt – egy 12 ezer forintos, a választások napjára időzített egyszeri árkedvezményt leszámítva - egyáltalán nem érvényesítette a lakossági tarifákban, ami jelentős profitemelkedést eredményezett az energiaszektorban. A csökkentés elmaradását többek között épp az EU-eljárással indokolták, amely százmilliárdosra becsült költségeire úgymond tartalékolniuk kell. Ráadásul eközben az egész iparág egyre inkább állami kézbe került. Ebből ugyanakkor a megmaradó multik – a német E.ON és RWE – is hasznot húz, hisz az állami energiacégek belső tarifáit már csak a multikéval együtt növelhetik. Így köreikből a per kapcsán azt a véleményt hallhattuk, hogy mivel a 2013-2014-es mélypontot kisebb-nagyobb áldozatok árán túlélték, azóta dühük a kétharmados politikai többséggel kötött baráti háttérmegállapodások nyomán elpárolgott, így a támadások helyébe immáron egymás lehetőség szerinti támogatása lépett. Ráadásul a kabinet bármiféle érdemi válasszal bőven ráér a per több év múlva várható jogerős lezárultáig. Ha pedig akkor is Orbán Viktor dönt az ország politikájáról, biztosak lehetünk abban, hogy annak tényleges teljesítéséből is kifarol. Csütörtökön ennek megfelelően se a Fidesz, se a multik nem reagáltak a per hírére.

Felszólítás-sorozat

Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Ez utóbbit azért, mert a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még ha nálunk szerezték is a diplomájukat -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

2018.07.20 11:00
Frissítve: 2018.07.20 12:21

Nincs pardon: tényleg eljárást indított Brüsszel a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.19 12:25

Fotó: / Tóth Gergő
Hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak. A hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kifogásokra.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.   Az MTI tudósítása szerint Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.
A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást. A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, és ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben. Lapunk már szerdán megírta, hogy csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta.
2018.07.19 12:25
Frissítve: 2018.07.19 13:21