Kína nem ereszti Tajvant

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:36
ELSZIGETELŐDÉS - Caj dollárdiplomáciával vádolja Kínát FOTÓ: AFP/SAM YEH
Fotó: /

Újabb ország roppant meg a kínai nyomás alatt: ebben a hónapban Burkina Faso a második állam, amely bejelentette, megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal. Bár a nyugat-afrikai ország külügyminisztériuma a kiadott közleményben – mely szerint „a világ fejlődésének iránya és a társadalmi-gazdasági kihívások” sarkallták a döntés meghozatalára a Burkina Faso-i vezetést –, nem utalt Kínára, a Reuters hírügynökség beszámolója szerint nyilvánvaló, hogy az ázsiai ország állhatott a háttérben.

Ha „csupán” szimbolikus is, de komoly csapás ez a tajpeji vezetésnek, hiszen egyre kevesebb állam mer önálló országként hivatkozni Tajvanra, amelyre Kína a mai napig saját területeként tekint.

Afrikában csupán egy ország – Szváziföld – maradt, amely független államnak ismeri el Tajvant, világszerte pedig 18 ilyen – főleg kicsi és szegényebb – ország akad, köztük Belize és Nauru.

A tajvani elnök, Caj Jing-ven elítélte a történteket, és azt állította, „Kína dollárdiplomáciát folytat, s nagy összegeket ígér az érintett országoknak.” Az államfő továbbá azzal vádolta meg Pekinget, hogy bőkezű segélycsomagokkal támogatja azokat az országokat, amelyek hátat fordítanak Tajvannak. Kína mindig is tagadta ezt, s hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína része.

A diplomáciai csatánál azonban súlyosabb következményekkel járhat, hogy Kínának sikerült kiszorítania Tajvant az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntéshozó szervének (WHA) éves – ma véget érő – közgyűléséről is. Ez a második alkalom, hogy Tajvan nincs jelen. Hivatalosan ugyanis csak WHO-tagországok vehetnek részt rajta, s a szervezetben a Kínai Népköztársaság (Peking) képviseli Kínát. Korábban Tajvan megfigyelőként részt vehetett a Közgyűlésen – amelyen fontos, az egész világot érintő egészségügyi döntések születnek –, ám a pekingi nyomás hatására 2017 óta ez a kiskapu is bezárult. Ennek következtében Tajvan nem csupán sokkal védtelenebb, de a kutatás és a fejlesztés során elért eredményeit is nehezebben tudja a világ elé tárni.

Most már lenne mivel hozzájárulni a globális erőfeszítésekhez, ám ez nem mindig volt így. A második világháborút követő években Tajvan igen szegény ország volt, az egészségügy romokban hevert, s különböző járványok fenyegették a lakosságot. Az évek során azonban, egészségügyi szakemberek, és a WHO segítségével sikerült visszaszorítani a különböző fertőző megbetegedéseket, és beindultak az egészségügyi fejlesztések: itt történt egyebek között Ázsia első szív- és vese transzplantációja, s Tajvan hozta létre az első koponya és arccsont sebészeti központot Délkelet-Ázsiában.

Szerző
2018.05.26 07:36

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15