Egyre fogynak a civilek

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:00
2017. MÁJUS 17., KOSSUTH TÉR - Civilek demonstrációja Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
A hazai civil szektor pénzeinek tizede sem jön külföldről, a szektor alig 1,6 százaléka foglalkozik politikával, de ezeket össztűz alatt tartja a kormány.

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.

A rendszerváltás előtt egyébként szintén nem kedveztek az állami ellensúly szerepét is betöltő civileknek, hiszen míg 1932-ben több mint 14 ezer egyesület végzett valamilyen tevékenységet, addig az 1970-es és 1980-as években már csak 6-8 ezer.

A 2011 óta tapasztalható megszűnési hullám mindenesetre tovább folytatódhat, a kormány tervei szerint ugyanis az új parlament elsőként a "Stop, Soros!" néven ismertté vált törvénycsomagot fogadja el. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy kedden már benyújtják a parlamentnek a javaslatokat, a csomag alaptörvénymódosítást igénylő részeit pedig egy héttel később tárgyalják.

A korábban közzétett változathoz képest azonban jelentősen módosul majd a törvényjavaslat. Gulyás Gergely elmondása szerint például kiveszik belőle azokat a passzusokat, amelyek a bevándorlásszervezési illetéket írták volna elő, amit a „migrációt támogató szervezeteknek” kellett volna fizetniük külföldről származó juttatásaik után. Mértéke 25 százalékos lett volna, ám Gulyás Gergely szerint ez indokolatlanná vált, mert az új változat szerint bűncselekménynek számít majd az „illegális migráció szervezése”. Ennek megfelelően azt is megpróbálják majd meghatározni, hogy mely egyesületek minősülnek „illegális migrációt támogató szervezetnek”, azonban – mint ahogyan arról lapunk több alkalommal is beszámolt – ez várhatóan számos jogvitát eredményez majd. Ennek egyik oka, hogy – mint ahogyan a neve is mutatja – ez a tevékenység eddig is büntetendő volt. Gulyás Gergely szerint olyan csomagot hoznak létre, amely öt törvényt módosít: a Btk.-t, a rendőrségi törvényt, a menedékjogról szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, és a szabálysértési törvényt.

A kormány célkeresztjében lévő szervezetek - így például a Helsinki Bizottság, a TASZ, valamint az Amnesty International -, lapunk megkeresésére azt közölték, hogy kommentárjukkal megvárják a törvényjavaslat végleges szövegét.

A KSH kiadványa egyébként részletesen kitér a nonprofit szervezetek típusaira és bevételi forrásaira is. Ennek alapján a legtöbb szervezet valamilyen hobbitevékenységhez, kultúrához, sporthoz, vagy oktatáshoz kapcsolódik, ezek teszik ki az összes egyesület nagyjából 60 százalékát. Politikai vagy jogvédő tevékenységet viszont a szervezetek elenyésző része (összesen mindössze 1,6 százaléka) végez. A civil szektor egyébként összesen több mint 1600 milliárd forintos bevétel mellett működött 2016-ban, ebből a külföldről származó összeg – benne az uniós támogatásokkal - mindössze 118 milliárd forint volt.

Eddig ismertté vált részek az új "Stop, Soros!"-ban
  • Büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése
  • Kikerül belőle a bevándorlásszervezési illeték
  • Az Alaptörvénybe bekerül, Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani

Szerző
2018.05.26 07:00

Elsüllyedt egy kacsahajó, tizenegy halott Missouriban

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:14
Mentőcsapatok keresik a Table Rock-tavi tragédia túlélőit és áldozatait
Fotó: AFP/ Southern County Fire Protection Disctrict/
Elmerült egy kétéltű turistahajó Missouri állam egyik taván, a balesetben gyerekek is meghaltak.
A helyi hatóságok eddig hét embert mentettek ki a vízből, további 13 személyt pedig eltűntként keresnek, de az idő múlásával egyre kevesebb az esély arra, hogy életben találják őket.  Az amerikai hírcsatorna idézi a Stone megyei Doug Rader helyi seriffet, aki szerint egyértelműen az időjárás állt a tragédia hátterében – a megyében helyenként 101 kilométer/órás szél fújt, a tavon pedig semmi sem tompíthatta erejét; Rader elmondta, jelenleg is folynak a mentési munkálatok búvárok, és önkéntes felderítő csapatok kutatnak az áldozatok után. A CNN úgy tudja, hogy a hajó helyi idő szerint csütörtök este hét körül merülhetett el, a tragédia előtt félórával pedig ismételt viharjelzést adtak ki Branson város térségére. A szeles-viharos időben ráadásul több turista hajó is tartózkodott a Table Rock vizén, ezek azonban biztonságban visszaértek a kikötőbe.  
2018.07.20 08:14
Frissítve: 2018.07.20 08:20

A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.19 15:13
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker egy 2015-ös, rigai találkozón
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Uniós bírósághoz fordul Brüsszel a energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében; a kormánynak felelnie kell a harmadik országból érkező állampolgárok munkajogi sérelmei, sőt, a tengeri közlekedés szabályainak megsértése miatt is.
Egymást érik a magyar kormány politikája miatt kirótt kötelezettségszegési eljárások: alig derült ki, hogy a Brüsszel eljárást indított a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, és már bírósági szakaszban van a hazai menekültügyi szabályozás kapcsán indított vizsgálat – az Európai Bizottság most fél tucat másik ügyben is kérdőre vonja Magyarország vezetőit.
Az EB az Európai Unió Bíróságához fordult a hazai energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt, ami szerintük kizárnak bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából – másrészt, korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.
Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Utóbbi pont kapcsán Brüsszel felszólító levelet küld az Orbán-kabinetnek: szabálysértésnek tekintik, hogy magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát. Jogsértő az is, hogy a magyar állam – 15 más uniós tagállamhoz hasonlóan –nem számolt be arról, hogyan ültette át saját jogszabályi rendszerébe a nem uniós állampolgárok beutazásának és tartózkodásának uniós irányelveit; ez azokra vonatkozik, akik tanulni, kutatni, esetleg diákcsereprogram keretében érkeznek az országba. 
Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.  
Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, írja az MTI.
2018.07.19 15:13