Gyurcsányék a pénzosztás győztesei

Hiába végzett az elvárásainál rosszabbul a Demokratikus Koalíció (DK) az áprilisi választáson, az állami pártfinanszírozási versenyt egyértelműen Gyurcsány Ferenc pártja nyerte az ellenzéki térfélen.

– Eddig 132 millió forintot kaptunk egy évben, ami 2019-től 207 millióra nő. Az alapítványunknál 40 millió forint volt az éves támogatás, ez 76 millióra növekszik – tájékoztatta lapunkat Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója. Ezekhez jön még a frakciótámogatás is: tavaly ez saját képviselőcsoport híján nem járt nekik, most viszont nagyjából 200 millió forintra számíthatnak. Ez két részből áll: az alkalmazotti keret nagyjából évente 110 millió forint, a működési keret pedig 90 millió körül jön ki.

– Komoly parlamenti munkára készülünk, már a bizottságokban is jelen vagyunk. Rengeteg olyan alkalom lesz, amikor szükséges szakértők segítségére is. Aktív frakciót képzelünk el, amihez bizony pénz kell – mondta Sebián-Petrovszki arra a kérdésünkre, hogy mire költi a plusz pénzt a DK. Gyurcsány Ferenc pártjában egyébként egyelőre azt mérik fel, miként kell a szervezetet úgy segíteni, hogy a jövő évi önkormányzati választáson hatékonyabbak legyenek.

Ez nem az a kétharmad

A Fidesz-KDNP kétharmados többsége nem jelenti azt, hogy a kiosztható állami támogatás kétharmada is a kormánypártoknak jár. A törvény szerint ugyanis a költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban kell felosztani az országos listán mandátumot szerző pártok között. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg pedig a választások eredménye – tehát nem a megszerzett mandátumszám – alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott egyéni és listás szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

Az LMP sem panaszkodhat, a pártnál 25-26 százalékos növekedés várható, tehát negyedével lesz több forrásuk, mint a legutóbbi ciklusban – tudtuk meg Kanász-Nagy Mátétól, az ellenzéki párt titkárától. Szél Bernadették eddig 174 milliót kaptak az adófizetői pénzekből, míg az alapítványuk 68 milliót. Kanász-Nagy szerint a kormánypártok sokkal több forrásból gazdálkodhatnak az oligarcháik révén, mint amennyit az állami kasszából pártfinanszírozás címen kapnak. Arra a kérdésünkre, hogy az LMP mire költi a plusz pénzt, a titkár azt mondta: a meglévő szervezeti, hálózati és szakértői bázisukat bővítik. – A helyi ügyeket akarjuk felkutatni, feldolgozni, bevinni a parlamentbe és megoldásokat találni. Most állt fel az új elnökségünk, lesz új költségvetésünk, de ezek a fő irányok – mondta Kanász-Nagy Máté. A titkár arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a kampányban százmilliós nagyságrendű hitelt vettek fel, amelynek a részleteit évekig kell törleszteniük.

– A Jobbik állami támogatása is nőni fog, az eddigi 476 millió helyett nagyjából 510 millióval tervezhetünk – fogalmazott lapunknak Schön Péter. Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 331 millióra büntette a Jobbikot és további 331 millióval csökkentenék a párt állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt. Schön leszögezte nincs új információjuk az eljárásról. – Utoljára a kampány elején kaptuk azt a tájékoztatást, hogy júliustól vonják le a büntetést, de ennek módjáról azóta sem kaptunk értesítést az Államkincstártól – mondta a politikus.

A szocialistákat éri majd a legnagyobb anyagi veszteség. A pénteki Magyar Közlöny szerint ugyanis az MSZP és a pártalapítványa összesen csaknem 120 millió forinttal kap kevesebb támogatást az év hátralévő hét hónapjában. A Párbeszéd, illetve a hozzá tartozó Megújuló Magyarország nevű alapítvány esetében a kiesés 15,5 millió forint lehet.

Kerestük a kormánypártot is, de nem válaszoltak lapzártánkig, így esetükben is a 2018-as frissen megjelent adatokra hivatkozunk. Eszerint Orbán Viktorék 53 millió forinttal költhetnek többet, a Balog Zoltán leköszönő humán-miniszter vezette pártalapítványunk pedig 22 millió pluszt kap.

Ennyiből nem lehet

Ennyi pénzből nem lehet biztosítani egy országos hálózat működését – mutatott rá Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint valójában a pártok egyéb bevételekhez is jutnak. Azt is megjegyezte, hogy a kormánypárti politikusok korábban azt nyilatkozták, a civil szervezetek külföldi támogatása azért aggályos, mert ezeknek az egyesületeknek alulról kellene szerveződniük, azaz az állampolgároknak kellene őket eltartaniuk. - Ez az érvelés azonban a pártok esetében is sántít, hiszen kizárólag tagdíjakból nem képesek fenntartani magukat, a valós tagság létszámát pedig rendre felülbecsülik – fogalmazott a jogi igazgató.

Ezt egyébként az is alátámasztja, hogy az április 8-i választások idején az ellenzéki pártok nem tudtak mind a csaknem 11 ezer szavazókörbe szavazódelegáltat küldeni, emiatt pedig voltak olyan helyek, ahol kizárólag kormánypárti küldöttek ellenőrizték a voksolás tisztaságát. A pártok bevételeiket tekintve igen korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek, nem fogadhatnak el például cégektől, más országoktól támogatást, így az állami juttatásokon és a tagdíjakon felül csak az általuk

Ligeti Miklós szerint az is árulkodó, hogy a pártok a választások évében ugyan nagyobb büdzsét vallanak be, ám ez korántsem fedezi a kampányok becsült értékét.

Az idei kampányköltések egyébként majd csak 60 nappal a választások után lesznek nyilvánosak, a pártoknak ugyanis addigra kell elkészíteniük a beszámolójukat. Ezek a hivatalos adatok azonban már 2014-ben is jelentősen eltértek a valóságtól: a Transparency International adatai szerint például csak a kormányoldal kampányköltségei – az általuk bevallott 984 millió forinttal szemben - elérhették a 4 milliárd forintot. A Jobbik kampánya a hivatalos 838 millió forint helyett 1,2 milliárd forintba kerülhetett, a baloldali pártok pedig a hivatalos adat majdnem kétszeresét, 1,6 milliárd forintot költhettek erre a célra. A törvény értelmében egy párt a parlamenti választási kampányára legfeljebb 995 millió forintot költhetett, és ebből legfeljebb 703 millió forint származhatott állami forrásból.