Bihari utca - Felújítás helyett bontás vár a bérházra

Publikálás dátuma
2018.05.31 21:10
Fotó: Vajda József
Fotó: /

Korábbi számítások szerint nagyjából 1-1,2 milliárd forintért lehetne felújítani azt a Bihari utcai 73 lakásos bérházat, amelyet a X. kerületi önkormányzat életveszélyre hivatkozva bontana el - derült ki Kovács Róbert polgármester a városrész önkormányzati lakásairól, illetve a szegregátumok felszámolási tervéről tartott csütörtöki beszámolójából. Elmondása szerint 600 millió forintba kerülne az épület rendbetétele, és további 400-600 millió forintot kellene szánni a lakások felújítására. A lakók átköltöztetése 200 millió forintos kiadást jelentene.

Az önkormányzat egyébként egy másik szakértői jelentést is megrendelt, ezt május végére ígérték, de az eredménytől függetlenül biztos, hogy több mint egymilliárdot nem költenek az épület felújítására.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

A polgármester szavai szerint tehát a házban élőknek biztosan költözniük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő állapotban lévő cserelakást. Kovács Róbert a bérleti szerződések megszüntetését azzal magyarázta, hogy a szociális bérlakás „nem jár élethosszig”, azaz a lejárt szerződéseket nem kötelesek meghosszabbítani. Azt is megjegyezte, hogy a Bihari utcai épület olyan szegregátum, amelyet mindenképpen le kell bontani a gettósodás veszélye miatt. Kőbánya a szociálisan legérzékenyebb kerületek közé tartozik - jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány renitens lakó teljesen lepusztult állapotban hagyja ott az önkormányzati lakást a kiköltözéskor.

A hajléktalanság ellen küzdő a Város Mindenkié csoport aktivistája, Udvarhelyi Tessza szerint a kerületvezetőnek arról is kellett volna beszélnie, hogy mindez nem vonatkozik a Bihari utcaiakra, akik a saját pénzüket ölték a felújításba.

A polgármester állítása szerint a kerület több mint 2500 bérlakásában élők 90 százalékával nincs probléma, de néhányan különleges bánásmódot követelnek maguknak. Ők többször azért nem fogadták el a felkínált lakást, mert az gettósodó területen vagy kifejezetten rossz állapotban volt. Az önkormányzat szerint azonban az ingatlanokat felújították volna, a cserelakás visszautasítása után pedig bekeményített a kerület vezetése, a bérlőkre hárítva a felelősséget nem kínál másik lakást, sőt - miután az érintettek a Bihari utcában maradtak -, jogszerűtlen lakáshasználat miatt jogi eljárásra is számíthatnak.

A kerületben összesen 336 lakást bontanak majd le a következő években, a Bihari és a Hős utcán kívül a Vaspálya utcában, a Hölgy utcában, a Román utcában, az Alkér utcában, valamint a Maglódi és a Gyömrői úton. A polgármester szerint 2017-ben 133 lakásbérlet járt le, ezek közül csak nyolcat nem újítottak meg különböző okok miatt.

Kovács Róbert megerősítette, hogy a Hős utcai gettó helyén sportkomplexumot alakítanak ki. A majdnem 150 magántulajdonossal egyenként akarnak megállapodni, ha pedig valaki nem fogadja el a felkínált megoldást, akkor kisajátítják az ingatlanát. Ebben az esetben csak a lakás piaci értékét, azaz nagyjából 3-5 millió forintot kap a tulajdonos. Kovács arra is rámutatott, hogy sok ingatlanra 10 milliós jelzáloghitelt jegyeztek be a vásárláskor, így ha valaki csak a piaci árat kapja meg, biztosan nem tud másik lakás venni. A polgármester további, de nem pontosított segítséget ígért azoknak, akik együttműködnek az önkormányzattal.

lásd még: Hatszáz ember megy, sportpálya jön és  "A gyerekemért foggal-körömmel küzdeni fogok"

Szerző
2018.05.31 21:10

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45