profit;közmű;nonprofit;
2018-06-01 07:22:00
Tavaly csoportszinten hárommilliárd forint, egymagában pedig pont feleekkora nyereséget ért el a NKM Nemzeti Közművek (Nkm) – derül ki az közműcsoport frissen leadott mérlegéből. Az állami tulajdonosok – 50-50 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek – nem vontak ki osztalékot. Tavalyelőtt még 1,2 milliárdos veszteséget mutatott az évvégi elszámolás.
Habár tehát a működés nyereségbe fordult, a nemzeti közműcsoport 2015-ös megalapításakor még nonprofit működést ígértek. Mindazonáltal az ellentét áthidalására a cég kiegészítő melléklete is kísérletet tesz. Eszerint „az állami közműszolgáltatás átfogó közösségi szempontok alapján piaci tevékenységet végez, a nonprofit elvet is képviselve”, illetve a nyereség „nem elsődleges szempont”: azt ugyanis a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére fordítják.
Az Nkm tavaly kétségkívül jelentősen kibővült. Miközben átvették a teljes lakosság gázellátását, a francia EDF-től megvásárolták a dél-magyarországi, az áramhálózatot és lakossági ellátási tevékenységet is magába foglaló szolgáltatócéget, egy idén év elején záruló ügylettel pedig a fővárosi mellé megvették a francia Engie-től az észak-dunántúli és a dél-magyarországi gázhálózatot is.
Magára az Nkm-re ugyanakkor leányvállalataival szemben már kevéssé volt elmondható a tulajdonosi önmérséklet. A fővárosi gázszolgáltatást és -hálózatot képviselő NKM Földgázszolgáltató (az egykori Főgáz) tavaly kiugró, 7,4 milliárdos nyereséget ért el. Ezt az Nkm mint egyedüli tulajdonos teljes egészében kivonta a cégből. Ugyanez történt a dél-magyarországi NKM Áramszolgáltató (az egykori Démász) tavalyi 5,4 milliárdos nyereségével is. Igaz, az észak-dunántúli, illetve dél-magyarországi gázhálózat, az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. (az egykori Égáz-Dégáz Földgázelosztó) félmilliárdos eredményét az Nkm bennhagyta a társaságban.
Habár tehát az – önálló tevékenységet nem végző - anyacég most milliárdokat gyűjtött magához, szakértők szerint a csoport a nemzetközi energiaárak megugrása esetén ismét veszteségbe csúszhat. Mivel ugyanis a rezsi szinten tartása megingathatalannak tűnő politikai szándék, az esetleg magasra szökő beszerzési árakat az állami ellátók saját forrásból lesznek kénytelenek ellensúlyozni. Igaz, ennek terhei első körben a gáz- és áramnagykereskedelmet végző MVM-re hárulnának. A két cég ugyan egymás között megoszthatná a terheket, több jel szerint a két társaság közötti együttműködés akadozó, mivel mind az Nkm, mind az MVM a nemzeti közműközpont szerepére pályázik. Habár korábbi információink szerint az MVM tavalyi nyeresége kissé mérséklődött, az állami energiacsoport beszámolója tegnap lapzártánkig nem volt elérhető az elektronikus mérlegtárban.
Az állam előretörése után a hazai közműrendszerben két nagyobb külföldi – egyaránt német - csoport maradt még talpon: a német E.ON, illetve az Elmű-ÉMÁSZ-t működtető RWE-EnBW. A Dunán-, illetve Tiszántúli áramszolgáltatást végző, valamint két dunántúli gázhálózatot birtokló E.ON Hungária tavaly 10,6 milliárdos nyereséget ért el, amiből a külföldi tulajdonos 9,4 milliárd forint osztalékot vont ki. Az Elmű és az ÉMÁSZ tőzsdei jelenléte nyomán már korábban közölte: a fővárosi áramszolgáltató tavalyi 17,6 milliárdos nyereségéből 9,7 milliárdot, míg az észak-magyarországi ellátó 4,8 milliárdos nyereségéből 4,6 milliárdot vesznek fel a tulajdonosok.
A kelet-magyarországi gázhálózatot birtokló Tigáz, mire azt a magyar hátterűnek mondott MET-csoport svájci cége az olasz ENI-től megveszi, a korábbi évtizedek tízmilliárdos veszteségei után tavaly már pozitív eredményt mutat fel. A közgyűlés a másfélmilliárdos nyereség kiosztására vonatkozó javaslatot elvetette, így a pénz a cégben marad.