Csökkentené az EB Magyarország uniós agrártámogatását

Publikálás dátuma
2018.06.01 18:25
Illusztráció: Németh András Péter
Fotó: /
Magyarország számára a korábbinál 5 százalékkal kevesebb, 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) mezőgazdasági támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - számol be az MTI a brüsszeli bejelentésről. Az EB azt is bejelentette: közel 60 százalékkal növelnék a "LIFE" uniós környezetvédelmi és klímapolitikai program finanszírozását ebben az időszakban, mely büdzséje így elérné az 5,4 milliárd eurót. A javaslat az EP jóváhagyására vár.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 365 milliárd eurót fordítanának az unió közös agrárpolitikájára (KAP). A közvetlen kifizetésekre 265 milliárd eurót, piactámogató intézkedésekre 20 milliárdot, vidékfejlesztésre 79 milliárdot fordítanának. Ehhez hozzájön még 10 milliárd euró a Horizont Európa kutatási és innovációs program keretében.

Magyarország számára 2018-as árakon 10,4 milliárd eurót irányoztak elő, ezen belül a közvetlen kifizetésekre 7,6 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 2,6-ot. Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 11,7 milliárd eurót tesz majd ki, figyelembe véve a jövő évi inflációt. A jelenlegi költségvetési ciklusban az összeg folyó áron 12,4 milliárd euró.

A brüsszeli testület a KAP korszerűsítését, egyszerűsítését javasolja, illetve azt, hogy a tagállamoknak biztosítsanak nagyobb szubszidiaritást és rugalmasságot, továbbá növeljék a környezeti és klímapolitikai ambíciókat. A tervezet értelmében a tagországok rugalmasabban dönthetnek majd a források felhasználásáról, ezáltal pedig a helyi viszonyoknak megfelelő programokat tudnak kidolgozni. Lehetőség lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. A bizottság fokozott figyelemmel fogja követni az előrelépést az elfogadott célok felé.

Kiemelték: az uniós agrárpolitikának továbbra is lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, emellett elsőbbséget fog élvezni a kis és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal termelők támogatása. A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ vonatkozik majd. A kis és közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagországoknak pedig közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékával a fiatal termelők indulását lesz kötelességük segíteni.

Az új KAP a mostaninál szigorúbb környezeti és klímapolitikai célkitűzéseket követel meg a termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedésekkel kíván elérni. Ezek a feltételek a közvetlen kifizetések előfeltételét képzik majd. A vidékfejlesztésre szánt tagállami forrásoknak pedig legkevesebb 30 százalékát környezeti és klímapolitikai intézkedésekre kell fordítani.

"A közös agrárpolitika az egyik legfontosabb szakpolitikánk, amely minden európai polgár életére hatással van. Ezen javaslatok hozzájárulnak a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez, erősítve annak fenntarthatóságát is" - jelentette ki Jyrki Katainen, az EB munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Ugyancsak pénteken az EB bejelentette: közel 60 százalékkal növelni kívánják a LIFE nevű uniós környezetvédelmi és klímapolitikai program finanszírozását 2021 és 2027 között, amelynek büdzséje így elérné az 5,4 milliárd eurót. A fókuszban a zöld energia, a természet és a biodiverzitás védelme, a klímaváltozás elleni harc lesz a tervek szerint.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Szerző
2018.06.01 18:25

Milliókkal drágulnak az új otthonok - egy kormányintézkedés miatt

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:11

Fotó: Népszava/
Egy 80-100 négyzetméteres épületet legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni.
Az áfaked­vezmény kivezetése többmilliós áremeléssel fenyegeti a zömmel CSOK-os vásárlói kört - írja a Világgazdaság. Egy átlagos méretű, 80-100 négyzetméteres épületet a mostaninál legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni, ha újból a 27 százalékos áfát kell alkalmazni.
A teljes újlakás-piacinál 50 százalék fölött van a CSOK-os vásárlók aránya.
Az 5 százalékos áfa megszűnése csak tovább rontja az újlakás-piaci helyzetet, ahol egyébként is drágulás várható: 2020-tól csak a közel nulla energiaigényű épületekre fognak használatbevételi engedélyt adni. Márpedig az ilyenek építése áfakulcstól függetlenül is milliókkal kerül majd többe a mostaniaknál. Kész-házas árfolyamon ez azt jelenti, hogy a mostani 300 ezer forint körüli négyzetméterárak pusztán attól 350 ezerre emelkednek, hogy megújuló energiaforrásokkal – hőszivattyúval, napelemekkel és egyéb innovatív, környezetbarát megoldásokkal – kell az épületeket felszerelni.
A 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti ár a fővárosi újlakás-áraknak még így is csak a felét teszi ki.
2018.07.16 08:11

Nőhetnek a törlesztőrészletek, megindult a kamatemelés

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket. Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank kénytelen a növekedést átvezetni a lakossági kölcsönökbe is. Emiatt a hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a lakáshitelek törlesztőrészletei. Június elejéhez képest a kölcsön költségét meghatározó másik összetevő, a kamatfelár változatlansága mellett is 0,14-0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai, ami akár több ezer forinttal is drágítja a havi törlesztőrészleteket.  Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés - utóbbira az elmúlt hónapokban nem igazán volt példa. Ez ugyanakkor a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti, hiszen a fixálás lényege éppen az, hogy történjék bármi a magyar és a nemzetközi gazdaságban, az adott hitel kamata és törlesztőrészlete a választott 3, 5 vagy 10 éves periódus végéig változatlan marad. Azoknak viszont, akik most szeretnének ilyen kölcsönt fölvenni, a korábbiakhoz képest már magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.  A kamatemelés persze leginkább azok számára lesz fájdalmas, akiknek változó kamatozású hitelük van, és éppen mostanában van a periódusváltás (amikor a bank újra megszabja az aktuális kamatot és törlesztőrészletet). Bár a kamatok még csupán 1 százalékpont alatti mértékben emelkedtek, a törlesztőrészletekre nézve ez akár több ezer forintos növekedést is jelenthet – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. 
Konkrét példákon bemutatva, a bank360.hu kalkulációja szerint: az egyik pénzintézet 15 millió forintos, 12 havi BUBOR-hoz kötött, 20 éves futamidejű hitele esetén 2,7 százalékkal, a múlt havi 89 976 forintról 92 466 forintra nőtt a törlesztőrészlet. Egy szintén 15 millió forintos, de a 10 éves futamidőre végig rögzített kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 4 413 forinttal lett több: 168 310 forintról 172 723 forintra nőtt, ami 2,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanez a hitel csupán 5 évre fixált kamatperiódusnál 5495 forinttal, 3,4 százalékkal lett drágább: 156 182 forint helyett 161 677 forintot kell most fizetni. Mindez azt jelenti, hogy a kamatok még ilyen kis léptékű emelése is összességében több mint félmillió forinttal drágítja meg a hitelt: előbbi kölcsönnél a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 529 560 forinttal, utóbbinál 659 400 forinttal lesz több, ha valaki a múlt hónap helyett csak most veszi föl ezt a hitelt.  Veres Patrik megjegyezte: konstrukciótól és banktól függően változó, hogy mennyivel emelkedtek a törlesztőrészletek. Van olyan bank, amelyik még nem is emelt kamatot, vagy nem minden terméke esetében, és van, ahol csak néhány 100 forintra rúg a törlesztőrészletek növekedése. Arra azonban szerinte mindenképpen fel kell készülni, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan emelkedni fognak a kamatok és a törlesztőrészletek, ezért ajánlott a kicsit drágább, de kiszámítható fix kamatozású kölcsönt fölvenni, vagy a meglévő hitelt arra átváltani.  Az MNB jó ideje igyekszik is a lakosságot a fix kamatozású hitelek felé terelni: ezért is vezette be tavaly nyáron a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel "márkát”. Nemrégiben pedig szigorította a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályt, amely miatt októbertől kevesebb kölcsönhöz juthatnak a nem fix kamatozást választók. Az erőteljes kommunikációval is megtámogatott folyamat sikeresnek látszik, hiszen márciusban már az új lakáshitel-szerződések 76 százaléka fix kamatozással köttetett meg. Ezen belül a legnépszerűbb konstrukció az 5 évre rögzített kamat: a fix hitelek több mint felét így vették fel, de a 10 éves kamatperiódusú hitelek is már 25 százalékot tesznek ki.  A mostani kamatemelési hullám ezzel együtt több százezer hitelesnek okozhat fejfájást, hiszen korábban még nem voltak ilyen népszerűek a fix hitelek. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitelszerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB lapunknak küldött tájékoztatása szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.

Egyre erősödik a lakosság hiteléhsége

Rekordösszegű, csaknem 44 milliárd forintnyi személyi hitelt vett fel májusban a lakosság: amióta vezeti a jegybank a statisztikáit, ekkora összegben nem folyósítottak személyi kölcsönt. Miközben 2013-ban egész évben 89 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok, addig 2018 első 5 hónapjában már majdnem 172,2 milliárd forintot. A Bankmonitor szerint a lakosság hiteléhségének az is oka, hogy a lakáshitel felvétele után egyre többen szorulnak rá az ingatlannal kapcsolatos kiadások személyi kölcsönből való fedezésére. Ugyanakkor a személyi kölcsönök feltételei is kedvezőek: néhány év alatt feleződött a kamatuk, így átlagos jövedelemmel már 10 százalékos hiteldíjmutatóval elérhetőek. Jellemzően fix kamatozással, azaz kiszámítható törlesztőrészlettel kínálják a bankok, nincs szükség ingatlanfedezetre, alacsonyabbak a kezdeti költségek, és gyorsabb a folyósítás is.  

2018.07.16 08:00
Frissítve: 2018.07.16 10:19