Simicskának még mindig jól megy

Publikálás dátuma
2018.06.03 13:26
FOTÓ: Népszava
Fotó: /

Ahogy arra számítani lehetett, megroggyant a Közgép bevétele 2017-ben, arról azonban nincs szó, hogy megsemmisült volna az állami megbízások egykori kedvence. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég 4,87 milliárd forintos bevétellel zárta az évet, ez negyede az előző évi 19 milliárdnak. Ennek ellenére nőni tudott a profit, ami részben betudható annak is, hogy a 80 fősre fogyatkozó cég személyi jellegű ráfordításai 2,77 milliárdról 1,16 milliárdra estek vissza, az anyagjellegű kiadásai pedig még durvábban, 17,5 milliárdról 3,06 milliárdra csökkentek - írja a hvg.hu.

Így összességében 679 milliós plusszal zárta az évet a Közgép, ezt a pénzt a tavaly év végén már 7,39 milliárdos eredménytartalék hizlalására benntartják a cégben.

Nem tudott profitálni a hirdetési piac tavalyi szárnyalásából Simicska érdekkörének köztéri reklámozással foglalkozó cége. A Publimont bevétele azonban nem esett olyan drasztikusan, mint a Közgépé: a 2016-os 4,17 milliárd után 3,99 milliárdot ért el. Ez 409 millió forintos profitra volt elegendő, ami bő húszmillióval kevesebb az előző évinél – ebből 300 millió forintot vettek ki a tulajdonosok.

Kevesebb pénzt szerzett tavaly az érdekeltségi kör másik hirdetési cége, az Euro Publicity Kft., amely a 2016-os 399 millió után 314 millió forintot könyvelhetett el. Felére, 143 millióról 71 millióra apadt a nyereség is, az osztalékfizetéshez így igénybe vették az eredménytartalékot is, és 275 milliót osztanak szét a tavaly 293 millió forintra növelt eredménytartalék terhére.

Nőtt viszont a bevétele a Mahir Cityposter Kft-nek, 676-ról 743 millió forintra – a 88 milliós nyereség ehhez képest szerénynek tánhet a 2016-os 157 millió mellett. Ez persze nem akadályozta meg a tulajdonosi kört, hogy 100 millió forint osztalék kifizetéséről döntsenek.

Jó éve volt a Hung-Ister Zrt-nek is, amely még most is profitál egy korábbi állami megbízásból. A cég 2,34 milliárdról 2,39 milliárdra növelte bevételét, profitja viszont 722 millióról 551 millióra csökkent – a jó időkre tekintettel ebből 550 milliót vesznek ki osztalékként.

Szerző
2018.06.03 13:26

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49