Kína nem fél a kereskedelmi háborútól

Publikálás dátuma
2018.06.04 07:37
Kína évente 375 milliárd dollárral többet ad el Amerikának, mint amennyit vásárol. FOTÓ: AFP
Fotó: /
Peking figyelmeztette Washingtont, hogy sutba dobja az eddig létrejött elvi egyetértést, ha az amerikaiak érvényesítik vele szemben a kilátásba helyezett vámelőírásokat.

A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség vasárnapi közleménye emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban elvi megállapodás született Kína és az Egyesült Államok között a kétoldalú kereskedelemben mutatkozó igen jelentős, évi 375 milliárd dolláros kínai többlet csökkentéséről. A kínaiak megígérték, hogy az eddiginél több amerikai árut és szolgáltatást fognak vásárolni.

Az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folytatott egymással Washingtonban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter és Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, akiről tudni érdemes, hogy a Harvard egyetemen végzett, és nagyon jól ismeri az ameriki gondolkodásmódot.

"Annak érdekében, hogy ezt a konszenzust valóra váltsuk, a két fél számos területen, így például a mezőgazdaságot és az energetikát illetően jó párbeszédet folytatott egymással, és konkrét haladást sikerült elérni" - írta a Hszinhua, hozzátéve, hogy a részleteket még mindkét félnek hivatalosan meg kell erősítenie.

A kínai hírügynökségi közlemény azonban kitért arra is: az elért eredmények alapja az a kiindulópont volt, hogy a két partnernek félúton kell találkoznia, és nem folytatnak egymással kereskedelemi háborút. Ha viszont az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezet be, ide értve a vámtarifaemelést, akkor "érvényét veszti minden olyan gazdasági és kereskedelmi eredmény, amire a felek a tárgyalások során jutottak".

A felek kölcsönösen mintegy 150 milliárd dollár összértékű extra vámtétel kiszabásával fenyegetik egymást, miközben mindketten azt állítják, hogy céljuk a kereskedelmi háború elkerülése. Kína azt is hangoztatja, hogy következetesen törekszik importjának növelésére minden országból, beleértve az Egyesült Államokat is. A reform, illetve a bővülő belföldi kereslet igényeinek a kielégítése a kínai nemzeti stratégia részét képezi - állítják Pekingben.

A múlt héten már úgy látszott, hogy Wilbur Ross és Liu He megbeszélései nyomán a két gazdasági óriás között "kereskedelmi tűzszünet" köttetik, amikor a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy 50 milliárd dollár értékben kíván behozatali vámmal terhelni bizonyos kínai cikkeket, továbbá az a szándéka, hogy korlátozza a kínaiak amerikai beruházásait, illetve szigorúbb ellenőrzést vezessen be a Kínának szánt amerikai exportcikkek vonatkozásában.

A Global Times című, kínai állami ellenőrzés alatt álló angol nyelvű lap ezután vezércikkben tett szemrehányást az Egyesült Államoknak, amiért az hajlamos saját véleményének a megváltoztatásásra, és arra, hogy újabb és újabb követelésekkel álljon elő. A Global Times szerint az nem fog menni, hogy Amerika importvámokat is bevezessen, valamint ugyanakkor bővíthesse is exportját Kínába.

A Hszinhua hírügynökség ezzel párhuzamosan olyan kommentárt tett közzé, amely szerint az Egyesült Államoknak nem kellene ismételten próbára tennie, provokálnia Kínát. A pekingi kormány nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél attól, és ez az álláspont semmit nem változott - írta a Hszinhua.

Wilbur Ross, aki eddig Washingtonban folytatott egyeztetéseket Liu He kínai kormányfő-helyettessel, a hét végén Pekingbe érkezett, hogy ott folytassák az eszmecserét. "Eddigi találkozóink barátiak és őszinték voltak, és lefedtek néhány hasznos témakört az egyes specifikus exportügyek közül" - fogalmazott érkezési nyilatkozatában az amerikai miniszter.

Eközben Steven Mnuchin, az amerikai pénzügyi tárca irányítója arról beszélt: Washington "strukturális változásokat" is szeretne látni a kínai gazdaságpolitikában, túl azon, hogy több amerikai árut és szolgáltatást akarna eladni Kínának. Ez alatt elsősorban azt értik az amerikai fővárosban, hogy Kína a joint venture előírások révén ne erőltesse az amerikai technológia átadását úgy, ahogyan eddig.

Trump megkegyelmezhet önmagának?
Hajmeresztő állítást tett Rudy Giuliani, Donald Trump egyik jogi tanácsadója vasárnap az ABC tévéhálózatnak nyilatkozva, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos orosz beavatkozási kísérletek - és a republikánus elnökjelölti kampánystáb, illetve az oroszok közötti esetleges összejátszás - ügyében folyó különleges ügyészi vizsgálatról. Giuliani szerint lehetséges, hogy az elnöknek jogában állna kegyelemben részesítenie önmagát, de nincs ilyen terve. Egy nappal korábban kitudódott: ha Robert Mueller külünleges ügyész nagyesküdtszék elé idézné az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, akkor Trump jogászai ez ellen tiltakoznának. Giuliani nem osztja azt a nézetet, hogy az elnök beidézése semmilyen körülmények között nem lenne elképzelhető, de amellett kitart, hogy Trump nem követett el semmi felróhatót.

2018.06.04 07:37

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16