Orbán kijelölte az ellenzék szerepét

Publikálás dátuma
2018.06.05 07:06
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Fotó: /

Az Orbán-kormány permanens kampányt folytat már 2010 óta, ez velünk is marad, mert alapvető fontosságú a Fidesznek, hogy mindig ők alakítsák a napirendet, ők határozzák meg a belpolitikai törésvonalakat, és az ellenzéket folyamatosan reaktív szerepre kényszerítsék – így foglalta össze lapunknak két szakértő Reiner Roland, az Integrity Lab és Juhász Attila, a Political Capital munkatársa, Orbán Viktor miniszterelnök kötcsei beszédének üzenetét.

A kormányfő – legalábbis Havasi Bertalan sajtófőnök tolmácsolása és az MTI tudósítása szerint – arról beszélt zárt körben, hogy rendkívül fontos lesz a 2019-es EP-választás, mert „ma európai léptékű harc zajlik értékek és kultúrák közt.” Orbán szerint az unió sokat gyengült, „mert a globalista bevándorláspárti kultúrát képviselő Brüsszel nem tudta megállítani a Brexitet”, sőt szerinte a britek távozása az unióból a migráció és az európai kultúrharc miatt következett be. Ennek ellenére a miniszterelnök újra leszögezte, hogy az unión belül képzeli el az ország jövőjét, de számára Magyarország és annak szuverenitása az első, ezért az egyenrangú nemzetek Európájáért dolgozik.

– A 2019-es EP választással kapcsolatos narratíva három szempontból fontos: egyrészt tovább építi azt a kultúrharcot és migránsellenességet, ami az országgyűlési választáson is nagyban hozzájárult a Fidesz sikeréhez. Másrészt Orbán ezzel aktívan hozzájárul, hogy európai színtéren is minél inkább ez legyen a jövő évi választás tétje. Harmadrészt pedig, ezzel Orbán azonnal ki is jelöli az ellenzék szerepét, álláspontját, ahogy ezt több esetben is megtette már, innentől kezdve az ellenzék kommunikációs tere eleve adott, ebből kitörni az elmúlt években jellemzően nem sikerült – hangsúlyozta Reiner Roland. Arra a kérdésünkre, hogy folytatódik-e az EU-val kapcsolatban Orbán pávatánca, a szakértők nem értettek egyet. Reiner Roland úgy vélte, a pávatánc nem ér véget, hiszen a magyarok EU-pártisága továbbra is egyértelmű, az ellenzék pedig hiába riogat EU-s kilépéssel, ez a választók nagy többségének véleményével nem találkozik. Egy tavalyi Integrity Lab mérés ugyanis azt mutatta, a többség nem gondolja reálisnak, hogy a Fidesz ki akarná vezetni Magyarországot az EU-ből. Juhász viszont úgy látta, nyilvánosan egyre kevesebb már a pávatánc, legfeljebb zárt ajtók mögött üthet meg más hangot Orbán Viktor EU-val kapcsolatban, mint a nyilvánosan. – Orbán, jórészt a szélsőjobboldali tematika átvételével, a konzervatív (saját definíciója szerint a „kereszténydemokrata”) politika sikermodelljeként, megújítójaként láttatja magát, és ezzel akar mintát szolgáltatni a gyengélkedő európai jobbközépnek – hangsúlyozta a Political Capital főmunkatársa.

Az atv.hu kiszivárgott információkra hivatkozva arról írt, hogy Orbán újabb gazdasági válságot is vizionált, s jelezte épp ezért miniszterei ne is kérjenek tőle plusz milliárdokat, mert úgy sem ad.

– Orbán gazdaságilag egyre nehezebb helyzettel számol a következő években, és napirenden van a magyarországi uniós támogatások csökkentése is. Ezeket a negatívumokat a kormányfőnek érdeke egy nagy kulturális harc keretében megindokolni. Ha a kormányzás tétje a „nemzet, valamint az európai keresztény értékek védelmezése”, akkor nem érdekesek a napi problémák az oktatás, az egészségügy és a gazdaság terén. Ez a politikai stratégia eddig is bejött a kormánynak – vélekedett Juhász Attila.

2018.06.05 07:06

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49