Újabb milliárdos csalási ügyet találtunk az OLAF jelentésében

Az Elios-botrány mellett egy másik, nemzetközi horderejű visszaélést is feltárt nálunk az európai csalás elleni hivatal, kilencmilliárd forintos visszafizetést tartanak szükségesnek.

Közzétette 2017-es éves jelentését az OLAF, kimutatás pedig nem mutat túl fényes képet Magyarországról. Az európai csalás elleni hivatal tavaly 197 csalásgyanús ügyet zárt le, ami alapján az EU összesen 3,1 milliárd euró visszafizetését kérheti a tagállamoktól.

A lezárt ügyek közül Románia a csúcstartó, náluk 11 esetben zárt vizsgálatot az OLAF, míg az ezüstérmes Magyarországon és Lengyelországon 10-10 ilyen ügy volt.

A szervezet név említése nélkül kitér az Elios közvilágítási mutyijára , ami után közel 14 milliárd forintot kell majd visszafizessünk az EU-nak, jelentésük egyik bekezdésében, a 17. oldalon pedig bemutat egy eddig sosem látott csalásgyanús ügyet is.

A dokumentum alapján az OLAF Magyarországon, Lettországban és Szerbiában kutatott 31 kutatás-fejlesztési projekt ügyében, amikhez jelentős uniós forrást hívtak le. Az OLAF a projekteknél sajátos, alvállalkozói szerződésekre épített visszaélés-sorozatot talált, amivel mesterségesen lehetett feltornászni a projektek költségeit, a csalásgyanús ügy szervezői pedig így azt is leplezni tudták, hogy a végső beszállítók valójában saját céghálójukhoz tartoznak.

Az OLAF-jelentés nemzetközi céghálóról szóló része Forrás: ec.europa.eu

A trükkös cégek két esetben regionális irodákat is létrehoztak, hogy megfeleljenek az uniós pályázatok kritériumainak, a munkaszerződésben szereplő nyilatkozatok viszont valótlanságokat tartalmaztak. Az OLAF az ügyben 28, 3 millió euró – mintegy 9 milliárd forint – visszahívására tett javaslatot az EU felé. Nem egyértelmű, hogy kik a cégháló valódi tulajdonosai, de az sokat elárul, hogy a csalás elleni hivatal ebben az esetben is a magyar hatóságokhoz fordult.

Levélben kérdeztük meg az OLAF-ot, hogy mely cégek beruházásairól van szó, hogyan kapcsolódnak ezek a vállalkozások Magyarországhoz, és pontosan hol működtettek Patyomkin-irodákat az uniós források reményében. Megkerestük a Miniszterelnökséget, mint a hazai cégekhez érkező uniós forrás elosztás legfőbb felelősét – Polt Péter legfőbb ügyésztől és az ORFK-tól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy mikor kapták meg az OLAF-nyomozásra buzdító ajánlását, hány magyar cég ellen indítottak eljárást az ügyben, és milyen jogcímen. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az említett 9 milliárd forintból mennyit kellene visszafizetnie a magyar államnak.

A NAV már nyomoz az ügyben

A Legfőbb Ügyészség válasza szerint az OLAF ajánlása december 29-érkezett meg hozzájuk; az üggyel később a Fővárosi Főügyészség foglalkozott, ami január 9-én különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást. A vizsgálatot a NAV folytatja le, de eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként – az pedig majd szintén a nyomozás során derülhet ki, hogy a cégek mekkora kárt okozhattak a visszaélésekkel.

Az ügyészség pontosításként hozzátette, a 2010 és 2017 között beérkeztő 37 OLAF-ajánlással összefüggésben eddig nyolc esetben emeltek vádat (korábban tévesen írtuk, hogy mind a 37 jelzés tavaly érkezett a magyar vádhatósághoz.) Húsz ügyben jelenleg is zajlik a nyomozás, kilenc esetben pedig megszüntették az eljárást, ám a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válasza szerint ez egészen jó arány – mivel a vádemelések és megszüntetések OLAF által kimutatott uniós átlaga 42 százalék, szemben a magyar 47 százalékkal.

Magyarország mindenesetre több szempontól is gyengén szerepel a 2017-es OLAF- jelentésben: kiugrónak számít, hogy a tíz magyar ellenőrzésből hét után az OLAF nyomozási ajánlást küldött a magyar hatóságoknak, vagyis ezekben az ügyekben jó eséllyel csaltak az uniós források lehívásánál vagy felhasználásánál. az uniós hivatalhoz eljuttatott 27 tavalyi bejelentésből pedig mindössze egy érkezett állami szervtől, a többi ügyre magánszemélyek hívták fel az OLAF figyelmét.

Polt Péter pedig ott sem lát feltétlenül bűnügyet, ahol már a Pest megyei Főügyészség is nyomozást rendelt el: mint azt Ingeborg Gräßle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének írt levelében kifejtette, a közvélemény félrevezetése lenne azt mondani, hogy az OLAF csalássorozatot talált az Elios beruházásainál, hiszen az uniós hivatalnak nincs nyomozati jogköre, nem gyanúsíthat, legfeljebb ajánlást tehet gyanúsnak gondolt ügyek kivizsgálására.