Érthetetlen helyszínen, rekord költséggel startol a foci-vb

Napra pontosan egy hét múlva kezdődik az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. A torna megítélése közel sem egyértelműen pozitív.

A pályán fantasztikus mérkőzéseket, emlékezetes csatákat élvezhetnek majd a futballrajongók, ebben senki sem kételkedik. A 32-es létszám miatt persze lehetnek kevésbé színvonalas mérkőzések is a csoportküzdelmek során, de az egyenes kieséses szakasztól fokozódnak az izgalmak. Lapunk ezúttal a futballszakmai fölvezetés helyett a vb-t kísérő mellékzöngéket gyűjtötte össze.

A helyszínről 2010. december 2-án született döntés, Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) – azóta már korrupciós ügyel miatt leváltott – svájci elnöke ekkor jelentette be, hogy 2018-ban Oroszország, 2022-ben pedig Katar lesz a házigazda.

„Ez a futball vége” – reagált a döntésre Jérome Valcke, a FIFA akkori főtitkára, arra utalva, hogy a következő két tornát diktatórikus ország rendezi. Utoljára erre 1978-ban volt példa, amikor Argentína lehetett házigazda.

Az amerikai titkosszolgálat,az FBI a FIFA működési mechanizmusát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a nemzetközi szövetség egy maffia. Ha valaki lebukik, és esetleg el is ítélik, a utódja ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint elődje, mert az euró milliárdokat megmozgató - és ebből az összegből rengeteget a tisztségviselők zsebeibe juttató – rendszer így tartható életben. Ebből a megvilágításból különösen érdekes Csányi Sándornak, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének FIFA-alelnöki kinevezése. Az alelnöki pozícióra Csányi volt az egyetlen pályázó.

A FIFA egyik főszponzora az orosz Gazprom, a világ legnagyobb gázszolgáltató cége. Ezzel természetesen a helyszínről döntő végrehajtó-bizottsági tagok is pontosan tisztában voltak. Ezek után pontosan tudták, melyik pályázóra kell leadni a voksukat. A rendezési jogért harcba szállt még Belgium Hollandiával, Spanyolország (1982-ben volt már házigazda) Portugáliával közösen, illetve önállóan Anglia (1966-ban rendezett vb-t). Az első szavazási fordulóban két vokssal kiesett Anglia, a másodikban az oroszok megszereztek a 22-ből 13 szavazatot, ezzel megvolt a rendezési jog elnyeréséhez szükséges ötven százalék feletti voksszám.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szavazásnál nem tartózkodott a helyszínen, de az eredmény kihirdetése után azonnal a FIFA zürichi központjába repült.

Oroszország rendezi az eddigi legköltségesebb világbajnokságot, tízmilliárd euróba kerül a torna lebonyolítása. Sportszakmai szempontból a helyszín kiválasztása érthetetlen, hiszen Oroszország mindössze 66. a FIFA világranglistáján.

Üzletileg viszont megérte a tűz közelében lévőknek: a tizenkét vb-stadionból négy teljesen újonnan épült, kettőt felújítottak, kettőt bővítettek. Az arénák építési költségei ellenőrizhetetlen és követhetetlen módon emelkedtek, közpénzből gazdagítva a kormánybarát kivitelezőket.

Ismerünk olyan országot, ahol ez megvalósult, megvalósul világbajnokság rendezése nélkül is...

Tizenegy évig épült az egyik aréna

Alighanem a maga nemében egyedülálló rekordot mondhat magáénak a szentpétervári Zenit Aréna, melyet tizenegy évig építettek. Az építési költségek ennyi idő alatt az eredetihez képest a hatszorosukra (!) emelkedtek, végül tavaly nyáron, átszámítva több mint 200 milliárd forintért adták át az arénát.

A szentpétervári stadion az eredetihez képest többszörös áron készült el

Hiányzó szakmai előírások, akadozó kommunikáció, mindent ellepő bürokrácia, egymás hibáztatása, lomhaság és elővigyázatlanság jellemezte a Zenit Aréna építését, nem is beszélve a nyilvánvaló korrupciós ügyekről, amelyeket azonban lehetetlen visszafejteni. A stadion kivitelezője háromszor cserélődött.

Az átadás után is akadtak komoly problémák, a 2017. májusában rendezett tesztmeccseken ugyanis repkedtek a gyepdarabok – már ahol egyáltalán kinőtt a fű –, és az első félidő után nemcsak a labda, de a játékosok lába is meg-megakadt a mélyülő gödröcskékben. Annyira minősíthetetlen volt a pálya állapota, hogy két mérkőzés után a harmadikat át kellett szervezni a Zenit régi stadionjába. Mivel így az egy évvel ezelőtti Konföderációs Kupa nyitómeccsének rendezése is veszélybe került, ezért több mint negyven millió forintnak megfelelő rubelért rögtön új gyepszőnyeg-tekercseket fektettek le, valamint tartalékba helyeztek még két pályányi tekercset arra az esetre, ha az első széria nem válna be.

Voltak egyéb gondok is, a mozgatható gyepszőnyeg sínjeit ferdén rakták le, a fűtésrendszer tesztelésekor pedig az egyik helyiséget forró víz lepte el. Komoly emberjogi aggályokat vetett fel az a tény is, hogy az építkezésen észak-koreai munkásokat foglalkoztattak, akiket szögesdróttal körülvett, zsúfolt konténerekben szállásoltak el, és állandó megfigyelés alatt, szabadnap nélkül dolgoztattak nevetséges összegekért. - B.P.

A WADA kizárná a házigazdákat

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szabályai szerint Oroszország nem rendezhetné meg a labdarúgó-világbajnokságot és a válogatott sem vehetne részt a tornán az országban államilag kialakított és működtetett doppingrendszer miatt.

A WADA a “non compliant” jelzéssel látta el Oroszországot, ami leminősítést jelent. Az oroszországi doppingellenőrzés fel van függesztve, a moszkvai WADA akkreditált doppingellenőrző labornak teljes egészében megszüntették az akkreditációját.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség nem engedte az oroszokat világbajnokságot rendezni, az idei pjongcsangi téli olimpián az orosz sportolók csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) színeiben állhattak rajthoz. Ez azzal járt, hogy az aranyérmeseknek a NOB himnuszát játszották el.

A FIFA nem járt el ilyen szigorúan az oroszokkal, semmilyen szankcióval nem sújtotta a rendezőket.

A Daily Mail című brit lap tavaly nyáron arról írt, hogy a 2014-es világbajnokságon szerepelt orosz labdarúgó-válogatott összes tagja doppinggyanúba keveredett. A játékosok közül azonban senki sem akadt fenn a vb-n hivatalból elvégzett ellenőrzéseken. - B.P.