Merkel: kell az afrikai "Marshall-segély"

Publikálás dátuma
2018.06.07 19:09
Angela Merkel a WDF Europa Forum pódiumbeszélgetésen, 2018. június 7. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Fotó: /
Rugalmas szolidaritásra van szükség az Európai Unió (EU) új menekültügyi rendszerében - mondta Angela Merkel német kancellár az MTI beszámolója szerint.

A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum című rendezvényén kiemelte, hogy nem az európai szolidaritás megnyilvánulása, ha egy EU-tagország "soha, senkit" nem fogad be a közös menekültügyi rendszer keretében. Azonban "nagyon rugalmasan" el lehet osztani a feladatokat, és ki lehet építeni a "rugalmas szolidaritás rendszerét" - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: a legfőbb cél az illegális migráció visszaszorítása, mert megengedhetetlen, hogy az embercsempészek döntésék el, ki jöhet Európába, ezért gondoskodni kell a külső határ védelméről. "Aki illegálisan érkezik, annak vissza kell térnie a hazájába" - mondta a német kancellár. Hozzátette, a legális migráció lehetőségét viszont biztosítani kell, például a tanulás, a szakmai képzés vagy továbbképzés céljából.

A határvédelem önmagában nem elég, a nemzetközi fejlesztési politika eszközeit is használni kell, így ki kell dolgozni egy "Marshall-tervet" Afrika fejlődésének támogatására, együtt kell működni a tranzitországokkal az illegális migráció elleni küzdelemben, a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért folytatott küzdelemmel pedig jobb életkilátásokat és biztonságot kell teremteni a származási országokban - fejtette ki Angela Merkel.

Soros György: Hogyan mentsük meg Európát?
A megoldást a menekültválságra Soros is egy „afrikai Marshall-segélyben” látja, derül ki múlthéten közzétett leveléből. Ennek eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is, fogalmazott.

Az új menekültügyi rendszerről alkotott elképzeléseiről a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának müncheni tanácskozásán is beszélt. A szerdán, zárt ajtók mögött tartott előadásában a Bayerische Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság értesülése szerint kiemelte, hogy nem bizonyult praktikusnak a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszer - ezt váltaná a "rugalmas szolidaritás rendszerével". Mint mondta, az EU alapjait kérdőjelezné meg, ha nem sikerülne választ találni a migráció kérdésére.

Az EU és az euróövezet tervezett reformjának egyéb elemeiről is szólt Angela Merkel a WDR csütörtöki berlini rendezvényének egy pódiumbeszélgetésén. Hangsúlyozta, hogy a közös menekültügyi rendszertől az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítéséig valamennyi területen kompromisszumokra lesz szükség.

Ameddig nem sikerül megújítani az ENSZ működését, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai között helyet szerző EU-tagországoknak az egész EU-t képviselő tagként kellene tevékenykedniük, szorosan együttműködve az állandó tag Franciaországgal, mondta még Merkel, az utóbbi napokban ismertetett német terveket megerősítve. A közös, EU-s haderő megteremtésének kilátásairól úgy nyilatkozott, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne csökkenteni az EU-tagok által használt fegyverrendszerek számát. Rámutatott, hogy a 28 tagállamban jelenleg 178-féle különböző fegyverrendszer működik, míg például az Egyesült Államok haderejében csak 30.

Szerző
2018.06.07 19:09

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22

Elsüllyedt egy kacsahajó, tizenegy halott Missouriban

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:14
Mentőcsapatok keresik a Table Rock-tavi tragédia túlélőit és áldozatait
Fotó: AFP/ Southern County Fire Protection Disctrict/
Elmerült egy kétéltű turistahajó Missouri állam egyik taván, a balesetben gyerekek is meghaltak.
A helyi hatóságok eddig hét embert mentettek ki a vízből, további 13 személyt pedig eltűntként keresnek, de az idő múlásával egyre kevesebb az esély arra, hogy életben találják őket.  Az amerikai hírcsatorna idézi a Stone megyei Doug Rader helyi seriffet, aki szerint egyértelműen az időjárás állt a tragédia hátterében – a megyében helyenként 101 kilométer/órás szél fújt, a tavon pedig semmi sem tompíthatta erejét; Rader elmondta, jelenleg is folynak a mentési munkálatok búvárok, és önkéntes felderítő csapatok kutatnak az áldozatok után. A CNN úgy tudja, hogy a hajó helyi idő szerint csütörtök este hét körül merülhetett el, a tragédia előtt félórával pedig ismételt viharjelzést adtak ki Branson város térségére. A szeles-viharos időben ráadásul több turista hajó is tartózkodott a Table Rock vizén, ezek azonban biztonságban visszaértek a kikötőbe.  
2018.07.20 08:14
Frissítve: 2018.07.20 08:20