Terítéken a kettős élelmiszer-minőség

Publikálás dátuma
2018.06.08 07:20
A visegrádi országok korábban több terméknél is feltételezték, de bizonyítani nem tudták a minőségi eltérést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A "visegrádiak" vélelme a Keleten és Nyugaton is forgalmazott termékek eltérő összetételéről nem volt bizonyítható, most az unió indít sorozatvizsgálatot.

Győrben fognak bevásárolni a jövő héten az Európai Bizottság kettős minőségű élelmiszereket vizsgáló szakértői, hogy megkezdhessék a kiválasztott készítmények összehasonlító elemzését — hallottuk a testület tudományos kutatóközpontjának belgiumi részlegében. Hogy pontosan mit fognak a kosárba tenni, azt beszélgetőpartnereink nem árulták el; csak annyit mondtak, hogy alkoholos és alkoholmentes italokat, mirelit termékeket, valamint édességet. A magyarországi árukat osztrák és németországi boltokban beszerzett, azonos termékekkel fogják összevetni.

A Brüsszeltől 100 kilométerre fekvő Geel városában működő intézményben dolgozó kutatók és szakemberek a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak nyújtanak tudományos támogatást az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásához, illetve végrehajtásához. Tavaly óta feladatuk a kettős minőségű élelmiszerek problémájának a feltárása is. Már elkészítették az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant, amire támaszkodva hamarosan megkezdik a több tagországra kiterjedő tesztelések megszervezését. Eredmény az év végére várható.

Franz Ulberth csoportvezető emlékeztet rá, hogy közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság tavaly kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint a nyugatin. Ha az elemzések során beigazolódik a gyanú, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket példásan megbüntethetik.

A szakember szerint a minőségi különbséget általában nehéz megállapítani, hiszen sok függ az egyéni ízléstől, elvárástól, érzékeléstől. A panaszosok által eddig bemutatott bizonyítékok sem állták ki a hitelesség próbáját, mivel eltérő mintavételi, tesztelési előírásokat követtek, és a kapott adatokat sem értelmezték egységesen. Az uniós kutatóközpont geeli részlegében ezért először egy módszertani útmutatót készítettek, amelynek alapján most már el lehet végezni a termékek összehasonlító tesztelését, majd az eredmények megbízható összevetését. A vizsgálandó élelmiszerek listáját az érintett országok hatóságai állítják össze, és a vizsgálatokat is ők fogják elvégezni a közösség pénzügyi támogatásával. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) vár ez a feladat. Előtte azonban az EU kutatóközpontjának korszerű berendezésekkel felszerelt geeli részlegében kipróbálják a Győrben és másutt vásárolt termékeken, hogy mennyire megbízhatóan működik a módszer.

A geeli laboratóriumokban hosszú ideje fejlesztenek és állítanak elő hitelesített összetételű vizsgálati anyagokat laboratóriumi mérésekhez, többek között élelmiszerek teszteléséhez. “Európa egyetlen országában sincs ekkora kapacitással bíró és hasonló feladatokat ellátó laboratórium” — mondja Hakam Emteborg csoportvezető, miközben a munkatársa épp bekészít egy halszeletet a centrifugába vizsgálati célokból.

A kutatórészlegben behatóan elemzik azokat a csomagolóanyagokat is, amelyek valamilyen módon érintkeznek az élelmiszerekkel. A műanyag palackok veszélyességéről már nem kell meggyőzni a közvéleményt, de a laborlátogatáson kiderült, hogy nemcsak a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol, hanem például az itallal érintkező kristálypohár is ártalmas lehet az egészségre. Az Európai Unióban egyelőre nem követelmény a csomagolóanyagok vagy főzőedények egészségbiztonsági felcímkézése, ez azonban változhat a közeljövőben, nem utolsó sorban a Geelben folyó tudományos vizsgálatok eredményeként.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban elkövetett csalások évi 8-12 milliárd euróval rövidítik meg az uniós termelőket és forgalmazókat. A csalók egyik kedvence a bor, amit előszeretettel vizeznek vagy cukroznak. A megtévesztés leleplezésében élen járnak az EU egyetlen bor-adatbankját kezelő kutatórészleg szakértői. A geeli laboratóriumban őrzött borminták alapján bármely termelő vagy forgalmazó megállapíthatja, hogy a boltokban kapható nedű valóban onnan származik-e, ami a címkéjén olvasható, illetve hogy a gyanúsan híg vagy édes borba szabálytalanul “belenyúltak-e”. A kutatók csak a kémcsövek tartalmát vizsgálják, érzékszervi ellenőrzés nincs — hallottuk, megismerkedve a borkóstolás tudományos szakkifejezésével is.

Kötelező lesz a fő összetevők eredetének jelölése
Az élelmiszergyártóknak egy június elejétől hatályos uniós rendelet alapján kötelező lesz feltüntetni, honnan származik az élelmiszerek fő összetevője, ha az eltér a termék származási helyétől. A szabályozás célja, hogy megakadályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos félrevezető tájékoztatást, amely egy bizonyos eredet látszatát keltené, noha az élelmiszer valójában máshonnan származik - írta a Magyar Idők.
Bár a rendelkezés már hatályos, a kötelezettség csak 2020 április elsejétől kell alkalmazni. Az uniós előírás szerint a tájékoztatásnak tartalmilag kellően pontosnak és informatívnak kell lennie, az érintett országot, régiót, térséget pedig egyértelműen, tényszerűen kell jelölni, a különböző fantázianeveket nem használhatják a gyártók.

2018.06.08 07:20

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00