A demográfiai helyzet javítására koncentrál a kormány az elkövetkező esztendők társadalom- és gazdaságpolitikájában - ezt ígérte Orbán Viktor miniszterelnök. A remélt pozitív változás egyik alapfeltétele a nők foglalkoztatásának növelése. Nemzetközi példák ugyanis azt bizonyítják: a fejlett országokban ott születik több gyerek, ahol nagyobb a nők szerepe a munkaerőpiacon. Más statisztikák szerint szoros a kapcsolat a születésszám és a férfiak házimunkából vállalt mind nagyobb szerepvállalása között. Vagyis az átlagos hazai – és nem ritkán a parlamentben is elhangzó – állásponttal szemben nem azért alacsonyabb a születésszám, mert a nők túl sokat dolgoznak, hanem, mert nem kapnak elég segítséget, hogy munka mellett vállaljanak gyereket.
- A magasabb születésszám elérése nemcsak szociális kérdés, hanem gazdasági is – mondta Szabó János szociológus. Az érintett nőket nem klasszikus, 8 órás munkával, hanem atipikus munkahelyekkel, rugalmas munkaidővel lehet visszacsábítani a munkaerőpiacra, ami mellé olyan szociális programot kell társítani, hogy a családok hosszú távra tervezhessenek.
A szociológus szerint értelemszerű, hogy kiszámítható munka mellett nő a gyermekvállalási hajlandóság, hiszen a biztos munkahely, s a családi kasszában megjelenő ezzel járó anyagi többlet olyan létbiztonságot jelent, mely pozitív hatással van a családtervezésre.
Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya komolyan elmaradt a nyugat-európai átlagtól, ám az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint sikerült valamelyest javítani a helyzeten: 2010 és 2017 között hatvanról hetven százalékra emelkedett a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága, köszönhetően néhány olyan szociális intézkedésnek, mint a gyed extra bevezetése.
Árnyalja viszont a pozitív képet, hogy komoly területi egyenlőtlenségek mutathatók ki az anyák foglalkoztatásában. Azokon a településeken, ahol nincs elegendő bölcsődei vagy óvodai hely, jóval kevesebb nő tért vissza a munkaerőpiacra: a statisztika szerint 2610 településen 70 ezer kisgyerek számára nincs napközis ellátást biztosító intézmény. Ezen a területen változást hozhat, hogy tavaly óta az önkormányzatoknak kötelező bölcsődét létesíteniük, ha az adott településen negyvennél több 3 évesnél kisebb gyerek él, vagy ha legalább öt család igényli azt.
A gyerekek biztonságos elhelyezése persze csak egy a női foglalkoztatottság növelésének szempontjai közül, legalább ennyire fontos, hogy az érintetteknek akár több év kihagyás után is legyen esélyük munkát találni. Ebben nyújtanának segítséget egy uniós pályázatnak köszönhetően az országszerte megszervezett Családi és Karrier Pontok (CSAK Pont), melyek projekthelyenként ötszáz nőt segítenének vissza a munka világába.
- Pályakezdőknek, gyesről vagy gyedről visszatérőknek, sérült gyermeket nevelőknek vagy időseket gondozóknak szeretnénk megteremteni a lehetőséget – állította Boldizsár Szilvia, a Vöröskereszt működtetésében létrejött CSAK Pont projektmenedzsere. – A tapasztalat szerint azok az aktív korú nők, akik valamilyen okból kikerültek a foglalkoztatásból, s otthon ragadtak, nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Ebben segít a program: motivációs, életvezetési, mentálhigiénés tréningekkel, képzésekkel, tanácsadással készítjük fel őket. Emellett a munkaadókat is megkeressük, s megpróbáljuk megértetni velük a rugalmas munkaidő vagy éppen a távmunka előnyeit.
A 10,2 milliárd forintos uniós projektre tavaly nyáron lehetett pályázni, s országosan 71 CSAK Pont felállítását támogatták a döntéshozók Az érdemi munka azonban még csak most kezdődhet, ugyanis a helyszínek auditálása csak idén tavasszal kezdődött meg, s a program módszertana is nemrég készült el.
- Országosan nagyjából 35 ezer nőt érhet el a projekt – jegyezte meg Gyarmati László, a kaposvári CSAK Pont szakmai vezetője -, s ha nem is sikerül mindenkit visszasegíteni a foglalkoztatásba, látványos sikert lehet elérni. A szakmai vezető hozzátette, az eddigi programokkal ellentétben ezúttal a résztvevőket anyagilag nem motiválják, vagyis elsősorban az érintettek belső késztetésén múlik a projekt sikere. No és a munkaadói hozzáálláson.
- Mindenképpen változtatni kell azon a beidegződésen, hogy csak az dolgozik, aki szem előtt van, és ebben komolyan segíthet az állami szerepvállalás – tette hozzá Szabó János. – Olyan gazdasági intézkedéseket kell hozni, melyekkel motiválni lehet a munkaadókat, hogy a megszokottól eltérő, adott esetben könnyített, de legalábbis rugalmasabb feltételekkel alkalmazzák a gyerekes nőket. Ennek gyakorlati megvalósítása viszont nem egyszerű. Éppen ehhez kellenének hosszú távú programok, hiszen a gyerekvállalás nem egy-egy kormányciklusra szóló választás.