Macron szívességei a jobboldalnak

Egyre többen vádolják Emmanuel Macron elnököt azzal, hogy mindinkább jobbra tolódik, és ő is kiaknázza a menekültkérdést.

Az egész világot bejárták a képek, amint Maliból érkezett Mamoudou Gassama két hete halált megvető bátorsággal mentett meg egy gyermeket, aki kint ragadt az ablakpárkányon. A videóra több millióan klikkeltek. A 22 éves fiatalembert nemzeti hősként ünnepelték Franciaországban. Merészségét busásan meg is jutalmazta a francia köztársasági elnök: Macron gondoskodott arról, hogy elképesztő gyorsasággal megkapja a francia állampolgárságot. Hogy mennyire lenyűgözte az államfőt a fiatalember hőstette, az is jelzi: személyesen fogadta az Elysée-palotában, s biztosította továbbá arról is, hogy állást kap majd a francia tűzoltóságnál. Aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a Maliból származó férfiú kivételes történetéből mozifilm lesz majd.

Feszültség az elnök pártjában

A jobboldalnak kedvező törvény azonban Macron saját pártjában, az En Marche-ban sem talált kedvező visszhangra. Már az is sokatmondó, hogy rekord hosszúságú, 24 órás vita előzte meg a végszavazást, s az államfő politikai mozgalmának összesen 17 képviselője maradt távol a voksolástól. Embertelennek tartották a szöveget, s nem akarták hozzá a nevüket adni. A pártvezetés mindent elkövetett az elhajlók ellen, s a mozgalomból való kizárással fenyegették meg azokat, akik a nem gombot merészelik megnyomni. Végül egyvalaki mert nemmel szavazni, ő be is jelentette az En Marche-ból való kilépését.

Csakhogy sokan nem akarnak hinni a saját szemüknek, s inkább a hajmeresztő összeesküvés-elméletek hozzák lázba őket. Jobb- és szélsőjobboldali portálokon is megjelent az a feltételezés, amely szerint az egész mentőakció nem is volt valód, egyszerűen csak megrendezték. Gassama így akart francia útlevélhez jutni – írták a „mintentudók”. Nehezen képzelhető el, hogy bármi is igaz lenne ebből, hiszen a fiatalember nem is ismerte a családot, az pedig végképp kizárható, hogy a szülők vállalják az életveszélyt kisgyermekük számára csak azért, hogy egy ismeretlen francia dokumentumokra tegyen szert. Ugyanakkor azt már a történelem is megmutatta, hogy az emberek előszeretettel elhiszik az álhíreket még akkor is, ha azokat pillanatok alatt meg lehet cáfolni.

Emmanuel Macronnal kapcsolatban egyre erősebb a vita, melyik oldalon is áll. A választási kampányban centristaként lépett fel, akit megvetett a szélsőjobb, ám akivel a Jean-Luc Mélenchon által fémjelzett radikális baloldal sem volt elégedett. Az ultrajobboldaliak attól tartottak, hogy Macron tömegesen engedi be a menekülteket, a baloldaliak viszont kevesellték mindazt, amit a bevándorlóknak ígért.

Az eltelt egy év alatt a francia köztársasági elnök, menekültpolitikája alapján legalábbis, sokkal inkább nevezhető jobboldalinak, mintsem baloldalinak. A „Menedékjog és migráció” című, néhány héttel ezelőtt elfogadott törvénycsomagjával elsősorban az volt a cél, hogy elrettentsék a bevándorlókat attól: Franciaország felé vegyék az irányt.

Párizsban óta nem hoznak létre kellő számú menekültszállást, aminek drámai következményei vannak. A fővárosban jött létre az a nemrégiben lebontott sátorváros, ahol egészen elképesztő állapotok uralkodtak. Múlt héten emiatt mintegy 2500 ember veszítette el ideiglenes, s az életre egyébként teljesen méltatlan lakhelyét. A menekülteket ezért ideiglenes otthonokban, például sportcsarnokokban helyezték el. 2015 óta összesen 37 ilyen tábort számoltak fel országszerte, de újak és újak jönnek létre.

Anne Hidalgo párizsi polgármester azzal vádolja a kormányt, hogy szörnyű állapotokat teremt, nem gondoskodik ivóvízről és wc-ről a menekültek számára. A kabinet viszont visszadobta a labdát, szerinte a polgármesteri hivatal a felelős az áldatlan állapotokért.

A franciák többsége azonban inkább egykedvűen szemléli, milyen állapotok uralkodnak ezekben a táborokban. Olyannyira, hogy még a saját életét kockáztató Gassama is védekezésre kényszerült. Folyamatos támadások érik Cédric Herrou-t is, aki Nizza mellett, a francia olasz határnál évek óta fogad be menekülteket saját parasztházának udvarán. Mint a Die Zeit megírta, a napokban több lapban tett közzé felhívást, amelyben kifejtette, mindenkinek joga van ahhoz, hogy segítsen a bajba kerültek számára. A dokumentumot 123 sztár írta alá, köztük Juliette Binoche világhírű színésznő, a korábbi francia labdarúgó válogatott, Lilian Thuram, vagy az író, Fred Vargas.

Herrou rangos kitüntetést kapott Grenoble városától, s sokan elismerik jótékonysági akcióiért. A jobboldali radikálisok szerint azonban illegális, amit csinál, ezért szerintük börtönbüntetéssel kellene sújtani. A rendőrség – a jobboldali radikális dél-franciaországi prefektus utasítására – már tucatnyi alkalommal fésülte át kúriáját azzal a céllal, hogy bizonyítsák: törvénytelen ott tartózkodásra ad lehetőséget. Már több alkalommal állították bíróság elé.

Macron a választási kampányban még azt közölte, az emberség és a keménység nem zárja ki egymást. Az említett új törvény azonban nem igazán nevezhető humánusnak. Előírja például, hogy a menekülteket 90 napig tarthatják a táborokban, ezen idő alatt előkészítik az országból való kiutasításukat. Gyakran teljes csalások tengődnek a siralmas állapotú táborokban, ami miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága is figyelmeztette már Párizst. A jogszabály alapján hamarabb utasíthatják ki azokat, akik menekültkérelmét elutasították. Gérard Collomb belügyminiszter azzal indokolta a törvény elfogadásának szükségességét, hogy a közvélemény nem támogatja új menekültek felvételét.

Macron mindeddig azt az ígéretét sem tudta teljesíteni, hogy jobban integrálják a társadalomba a menekülteket. Bár az új törvény előírja, hogy a bevándorlók az eddigi 200 helyett 400 francia nyelvórát kell teljesíteniük, s az álláskeresésnél is több segítséget kapnak, arról egy sor sincs a jogszabályban, miként legyen tető a fejük felett.

Dráma a Földközi-tengeren

Megoldódni látszik az Aquarius nevű hajó földközi-tengeri kálváriája, miután a spanyol kormány bejelentette, felveszi a fedélzetén tengődő menekülteket. Olaszország és Málta előzőleg egymásra mutogatott, egyikük sem volt hajlandó felvenni a 629 menekültet. Joseph Muscat máltai miniszterelnök Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje során kifejtette, hazája „teljes mértékig tartja magát a nemzetközi kötelezettségeihez”, s ezért nem engedi kikötőjébe a hajót. Utalt arra, a menekülteket líbiai felségvizeken vették fel, ezért a máltai kormány nem illetékes az ügyben. Az új római kormány viszont azzal vádolja La Vallettát, hogy nem a nemzetközi szerződések szerint cselekszik. Lapértesülések szerint Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke azzal fenyegetőzött, hogy ha Málta nem veszi fel a menekülteket, hazája lezárja kikötőit. A 629 menekültet szombaton vették fel az SOS Mediterranee segélyszervezet munkatársai.

lásd még: N em az Aquarius az utolsó, tengeren veszteglő hajó