Vesszük a drága benzint

Magyarországon a korábbiaknál magasabb üzemanyagárak még nem okoznak számottevő keresletcsökkenést.

Holnaptól ismét 2, illetve 3 forinttal olcsóbb a benzin és a gázolaj. A két termék literenkénti átlagtarifája így számításunk szerint 390, illetve 400 forint körül áll be. Június eleje óta már 6, illetve 8 forinttal lettek olcsóbbak az üzemanyagok a március közepe óta tartó 43-47 forintos dráguláshoz képest. Igaz, tegnap a nemzetközi tőzsdéken kissé drágult a nyersolaj és gyengült a forint is a dollárhoz képest.

Az olajár jövője szempontjából perdöntő a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) jövő hét végi közgyűlése, ahol napi 0,8-1 millió hordóval mérsékelhetik a 2016 novembere óta tartott napi 1,8 millió hordós önkéntes termeléscsökkentési mértéket – véli ennek kapcsán Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. (Az érintett államok napi össz-kitermelése közel százmillió hordó.) Jelenleg az – alapvetően továbbra is olajvásárlásokra szoruló, de az Irán elleni szankciók érvényesítését szorgalmazó - Egyesült Államok, illetve a kartellen kívüli legerősebb kitermelőnek számító Oroszország egyaránt a kvóta mérséklését, vagyis a termelés növelését szorgalmazza: az elmúlt félév során ugyanis az olaj hordója a 60 dolláros szintről egészen 80 dollárig emelkedett. Kérdés, mit szól ehhez a leginkább fajsúlyos Szaúd-Arábia.

Pletser Tamás szerint a termelésbővítés nem rengetné meg alapjaiban a piacot: a szankciók miatt az iráni kitermelés ettől függetlenül is mérséklődhet és a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Venezuela is rendre alulteljesít. Bár a 2014 utáni olajárzuhanást alapvetően az amerikai palaolajkitermelők térnyerésével magyarázták, időközben az ő költségeik is nőttek és az egyre több palaolaj elszállítása is nehézkes. Ráadásul az emelkedő árak ellenére a befektetések még mindig nem közelítik a 2010-2014-es szintet. A kedvező tényezők – például a koreai béke közeledte – inkább a változatlanság irányába mutatnak és akkor nőne a kurzus, ha újabb válság ütné fel a fejét. A világgazdasági kereslet - a fogyasztók hatékonyságjavulása és a helyettesítő energiaforrások terjedése ellenére is - élénk. Mindezek nyomán szerinte a termelésvisszafogás visszametszése csak a további drágulásnak vet gátat.

Az Erste elemzője a hazai kutakon továbbra is a mostani, 400 forint körüli üzemanyagárakra számít. Igaz, a dollárerősödés nem kedvez az autósoknak. Bár egyes fejlődő piacokon – mint például India, Brazília vagy épp Szerbia - már hallani az árak miatti tömegmegmozdulásokról, a hazai árak még nem vetik vissza a keresletet. Noha 2012-2014 között is 400 forintnál drágább volt a hazai üzemanyag és a kereslet is esett, ezt alapvetően mégsem az ár, hanem a gazdasági válság okozta – véli Pletser Tamás.

Még bírjuk pénztárcával

Az áprilisi üzemanyag-fogyasztási adatok alapján a 400 forint körüli literenkénti tarifa a megfogalmazódó félelmek ellenére se vetette vissza érezhetően a keresletet - tájékoztatott megkeresésünkre Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A benzinnél drágább dízelt továbbra is alapvetően a gazdaság - például a szállítmányozás vagy a mezőgazdaság - használja. Az elmúlt hónapok során emelkedő árakat a cégek beépítik termékeik árába, ami hosszú távon a kasszánál is érezteti hatását. A lakosság véleményét sokkal inkább a benzinforgalom tükrözi. Benzinből a gázolajnál kevesebb is fogy és az emelkedés mértéke is jóval szerényebb. De itt sincs visszaesés. Ha nehéz is, el kell fogadni, hogy a kereslet alapvetően nem az ártól, hanem a lakosság anyagi körülményeitől függ. Hisz amikor az ár megfeleződik, nem autózunk kétszer annyit és ez visszafelé is érvényes. Pontosabban, akkor veti vissza először a keresletet az ár, amikor a megszokott üzemanyag-keret már nem fér bele a családi költségvetésbe. Ez a pont azonban a lakosság legszélesebb rétegei számára még nem jött el - állítja a MÁSZ-főtitkár. Igaz, azért a növekedési ütem kissé mérséklődhet - véli Grád Ottó.