Bérlakások - Gúzsba kötve táncolnak

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:00
Népszava fotó
Fotó: /
Elköltöznek a fiatalok, a legtöbb önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy saját erőből építsen lakóházakat, a szociális bérlakásra várók listája pedig egyre hosszabb.

Óriási hibának tartják az önkormányzatok a rendszerváltás utáni első kormány által hozott 1993. évi lakástörvényt, amelynek értelmében meg kellett szabadulniuk bérlakásaiktól. A vételi ár a forgalmi érték harminc százaléka volt, de még ezt is 40 kedvezmény könnyítette, ha a vevő egy összegben fizetett. Egy-egy településen fiatalok százainak jelenthetne helyben maradási esélyt az önkormányzati bérlakás, ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első otthonukat. Nemcsak a piaci alapon működő, de a szociális bérlakások terén is sanyarú a helyzet, a temérdek rászoruló közül egy-két családnak tudnak évente valamelyest segíteni – derült ki országos körképünkből.

Sok ember, kis helyen
Az Európai Unió lakosságának 16,6 százaléka túlzsúfolt lakásokban, házakban él, de Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet – idézte az Eurostat adatait a Portfólió. Magyarországon tízből négy ember, azaz a lakosság 40,4 százaléka lakik túlzsúfolt lakásban. A felmérés szerint Romániában a legrosszabb a helyzet, ott 48,4 százalék ez az arány. A legjobb helyzet Cipruson van, ahol a lakosságnak csak 2,4 százalékár érinti ez a gond.

Néhány önkormányzat önerőből próbál úgynevezett „Otthon-házakat” felhúzni, de ez ott perspektíva, ahol az iparűzési adóbevételekből sikerül erre pénzt félretenni. Gyöngyösön is nagy ugrást jelentett, amikor 2001-ben elkészült az Otthonház első szakasza, 71 lakással, majd 2006-ban a második szakasz 54 lakással. Itt a rendszerváltás előtt még 3700 bérlakás volt, a 93-as törvény után ez a szám leapadt 520-ra. A város baloldali polgármestere, Hiesz György szerint az alacsony jövedelmű fiataloknak családi háttér nélkül lehetetlen a lakásvásárlás, s a nagyszámú kivándorlásnak is oka ez a fajta reménytelenség. Hozzátette: törvényi módosítással a vállalkozói szférát is ösztönözni kellene a bérlakásépítésre, az önkormányzatoknak pedig arra kéne lehetőséget és pénzt adni, hogy üres állami ingatlanok, volt iskolákat, üresen álló kórház épületeket alakítsanak bérlakássá.

Szegeden a szocialista Botka László polgármester két éve jelentette be, hogy nagyszabású bérlakás-felújítási és pályáztatási programot indít a város. Akkor hetvenhat önkormányzati bérlakást állítottak helyre, s további 50 városi tulajdonú bérlakás teljes rekonstrukcióját majd pályáztatását tervezték. A szociális bérlakásokba azok a családok költözhettek, akiknél az egy főre eső jövedelem minimum nettó 37 ezer forint olt, de nem haladta meg a 111 ezret.

A jobboldali vezetésű Veszprém közel kétszáz önkormányzati lakással rendelkezik: jogszerűen 167 ingatlant használnak, s nyolc jogcím nélküli bérlő szerepel az önkormányzat nyilvántartásában. Jellemzően hátralék miatt mondták fel a bérleti szerződést – tájékoztatott Moravcsik László, a VESZOL Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A közeljövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től. (MNV) 38 lakást kapnak meg üzemeltetésre, a tervek szerint ezeket is felújítják, s szociális bérlakásként hasznosítják majd. A városban a felhalmozódott lakbértartozás 18,6 millió, a közüzemi díjelmaradás 6,7 millió forint. Veszprémben 109 család vár szociális alapon önkormányzati bérlakásra.

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

Pécsen a fideszes irányítású önkormányzatnak 3950 bérlakása van, ebből 369 üres, 86 pedig lakhatatlan. Vagyis nagyjából 3 és félezer lakásban van bérlő, ebből mintegy ezerben jogcím nélkül. Utóbbiak között 259 az önkényes lakásfoglaló, s 559, akinek lejárt a szerződése, és valamilyen okból eddig nem újították azt meg. A legsajátosabb helyzetben azok vannak, akik jogcím nélkül laknak ugyan, lakbért viszont mégis fizetnek. A lakbér a Pécsett szokásos albérleti díj 25-30 százaléka, ennek ellenére a lakók jelentős adósságot halmoztak fel. A teljes lakbérhátralék közelíti a 800 milliót, emellett a lakók félmilliárd forint közüzemi tartozást görgetnek maguk előtt. A lakások állapota – a kárt okozó bérlők miatt – folyamatosan romlik, mindeközben 1650 család évek óta hiába vár arra, hogy bérlakáshoz jusson. Az önkormányzat gyökeres változást szeretne, ezért a múlt hónapban módosították a város bérlakásokról szóló rendeletét. A cél, hogy megszabaduljanak a renitens és makacsul nem fizető bérlőktől, őrizzék meg az önkormányzat lakásvagyonának értékét, és lakáshoz juttassák az arra érdemes rászorulókat. Készül egy úgynevezett konszolidációs lista, ami megvizsgálja valamennyi bérlő helyzetét, különös tekintettel arra, hogy aki nem fizet, az miért nem teszi ezt. Ez a lista 2021-re lesz kész, így az igazi változások csak azután kezdődhetnek. A problémák kezeléséhez igénybe veszik a szociális munkások és a civil szervezetek segítségét.

A szocialista vezetésű Hajdúdorogon húsz piaci költségalapú, huszonnégy szociális bérlakás, három szociális lakóház és két Otthonteremtési lakóház van önkormányzati tulajdonban – tudtuk meg Csige Tamás polgármestertől. Az összesen 49 ingatlanból 41-ben jogszerűen, a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően élnek, s három jogcím nélküli lakó van a szociális bérlakások használói között, akik közül kettő nem fizeti a lakbért, egy viszont igen. Őket nem költöztetik ki az ingatlanokból, amíg nem találnak más lakhatási megoldást. A meghirdetett szociális bérlakásokra 15-20 család szokta beadni pályázatát, de évente csupán töredéküknek, 1-2 családnak tudnak így segíteni, s előnyben részesültek azok a pályázók, akik egyedül nevelik a gyerekeiket. – Nagyon jó lenne, ha pályázati forrásból további lakások építésére, és fenntartására, vagy legalább a felújítására kapnánk támogatást – mondta a polgármester. Tavaly fogadták el az Otthonteremtési Rendeletet, amelynek keretében két családnak már sikerült lakást biztosítaniuk. A program során a családok havonta 10 ezer forint lakhatási, és 20 ezer forint lakás-takarékpénztári díjat fizetnek, öt év után pedig a felhalmozott befizetésekből már képesek lesznek megvásárolni az általuk lakott ingatlant.

A szintén baloldali irányítású Kazincbarcikán a teljes lakásállomány 3,3 százaléka van önkormányzati tulajdonban, ami 407 lakást jelent: ebből 269 az úgynevezett szociális bérlakás. További 90 ingatlan lakhatatlan, ezek lebontása elkerülhetetlen. Tizennyolc lakás felújításra vár, hat pedig kiadható. A 272 lakott ingatlanból 36-ban tartózkodnak jogellenesen, de önkényes lakásfoglaló nincs közöttük. Olyan bérlőkről van szó, akiknek lejárt a szerződése és felszólítás ellenére sem hagyták el az ingatlant. A felújításra nem alkalmas, bontásra ítélt ingatlanok, háztömbök esetén az utolsó bérlő kiköltözését követően már nem kerül sor új jogviszony létesítésre, az adott ingatlanokból a közműveket kikötötték, a lakások lezárásra megtörtént. Kazincbarcikán tavaly döntött arról a képviselő-testület, hogy az üres lakások közül tízet saját költségvetésükből felújítanak: erre mintegy húszmillió forintot költöttek, a lakások idén április végére el is készültek. A további 18 felújítandó lakásból idén további 4-6, jövőre pedig 10-12 ingatlan felújítását tervezi az önkormányzat várhatóan 30 millió forintot meghaladó értékben, amihez pályázati forrásokat is igénybe vesznek.

3300 üresen álló, többségében romló állagú lakás Budapesten
Az A Város Mindenkié csoport és az Önállóan lakni - közösségben élni kutatócsoport 2015-ös és 2017-es gyűjtései szerint a fővárosban összesen 42.400 önkormányzati lakás van. Ennek nagyjából 53 százaléka, azaz valamivel több mint húszezer a szociális alapú bérlakás. Ezek közül mintegy 3300 áll üresen, zömük felújításra szorul. Az Önállóan lakni - közösségben élni kutatócsoport adatai szerint 2017-ben a fővárosban 1057 végrehajtási eljárás közül 587 végződött lakáskiürítéssel. Az A Város Mindenkié 2015-ös ismeretei szerint – az arányok azóta sem változtak – másfél év alatt 6750 pályázati igénylés futott be az önkormányzatokhoz. Az igénylők nagyjából harmada jutott lakáshoz.
A legnagyobb önkormányzati lakásállománnyal a XIII. kerület rendelkezik. Az év elején 6179 lakás volt a kerület tulajdonában. Az összes fővárosi kerület közül itt épült a legtöbb bérlakás, eddig összesen hatszáz, és jelenleg is tart több építkezés. A kerület szerint hamarosan megkapják az új 23 lakásos passzív lakóház használatbavételi engedélyét és már épül a Klapka központon belül 33 új bérlakás. A kerületben üres lakásról nem tudnak, mivel a felszabaduló ingatlanokat szinte azonnal hasznosítják. 2017-ben összesen 71 bérlakásra írtak ki pályázatot. A lakbért a pályázati kiírás, valamint a pályázó jövedelme alapján állapítják meg, azaz nem minden lakást szociális alapon adnak bérbe. A lakbérhátralékba került lakók többféle segítségre számíthatnak, a XIII. kerületben, a szociális háló része például az, hogy átmenetileg csökkentik a bérleti díjat annál, aki átmeneti fizetési zavarba került.
A bérlakások zöme a kerületeknél van, de a fővárosi önkormányzatnak is vannak lakásai. A főváros 858 bér- és 392 nyugdíjasházi lakása van, amelyek közül 996 lakott. Az üresen álló 254-ből mindössze 52 lakható állapotú, a többit az önkormányzat lehetőségekhez mérten felújítja. A fővárosnak évente átlagosan 4-6 esetben kell bérlőket kiköltöztetnie, ám ezeket az intézkedéseket jellemzően több éves pereskedés előzi meg. A főváros elmaradt bérleti díjak miatti kintlévősége összesen 301 millió forint. Azt, aki két bérleti díjjal tartozik, kétszer felszólítják, ha ekkor sem rendezi a tatozást, akkor a jogi főosztályt fizetési meghagyást kezdeményez.



2018.06.13 07:00

Bölcsődekrízis:Esélyük sincs a családoknak

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00

Fotó: AFP/
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
- Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, azaz elvileg jövőre indítanunk kellene minibölcsődét, szerencsére az érintett szülők nem kérték, mert nem is tudnánk miből fenntartani – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Évi harmincmillió forint az állami normatívánk, nagyjából az egészet elvinné, ha saját bölcsődét kellene kialakítanunk. A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.
A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly augusztus végén kiírt ugyan egy 1,1 milliárdos pályázatot, amelyre azok az tízezer fősnél kisebb önkormányzatok jelentkezhettek, ahol nem volt bölcsődei ellátás, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatt volt. Elvileg hatszáz település felelt meg a kritériumoknak, ezek öt százalék önerő mellett tízmillió forintot nyerhettek.
- Ha egy falunak van megfelelő ingatlana, a beüzemeléshez elég is lehet – jegyezte meg Varga András. – De mi lesz a fenntartással. Kell egy szakképzett kisgyermeknevelő és egy dajka, ott a rezsi, az étkeztetés, ennyi pénzt egy ötszáz fős falu, mint a mienk is, nem tud kigazdálkodni. Önállóan elképzelhetetlen, hogy saját bölcsődénk legyen, jelenleg a közös fenntartású óvodához hasonlóan a szomszédos Somogyjádon van bölcsőde, és egy gyereket hordanak oda a szülők a faluból. Amúgy nemcsak az intézmény fenntartása lenne gond számunkra, de a megfelelő alkalmazottak megtalálása is, mert óriási a szakemberhiány, így akinek megfelelő a képesítése, inkább elmegy városba dolgozni, mint egy kistelepülésre.
Hasonlóképpen vélekedett Angyal Jenő, a nógrádi Vizslás polgármestere is, aki szerint az állami normatíva nem elegendő a fenntartásra, a szegényebb települések viszont nem tudják kipótolni a keletkező lyukakat. - Éppen ezért mi korábban nem bölcsődét, hanem kistérségi családi napközit szerettünk volna létrehozni több településsel karöltve – magyarázta -, ám az akkori fideszes salgótarjáni polgármester elutasította a kezdeményezést. Így aztán nincs ilyen intézmény még a környéken sem, de nem is lesz, ugyanis helyben nincs is akkora igény, hogy önállóan minibölcsődét tartsunk fenn. A faluban nem jellemző, hogy azért nem mennek vissza a nők dolgozni, mert nem tudnak mit kezdeni a gyerekükkel. A drávamenti Vízváron ingatlana lenne az önkormányzatnak, csak éppen nincs elegendő, megfelelő korú gyerek a faluban. - Települési szinten sok helyen nem tudnak foglalkozni a problémával, mert sem a gyerekszám, sem az anyagi kapacitás nem elegendő – jelentette ki Kozma László polgármester. – Ugyanúgy kellene megoldani, mint az óvodákat: két-három-öt falu hozhasson létre akár minibölcsődét.  A fenti három településnél anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő Balatonmáriafürdő polgármestere is úgy gondolja, faluja saját erőből bizonyosan nem tudna fenntartani egy minibölcsődét. - Évente átlagosan 5-6 gyerek születik nálunk, azaz akár lehetne is rá igény – mondta Galácz György -, de eddig nem kérték a szülők. Azt is mondhatnám, szerencsére, ugyanis nem tudom, miből finanszíroznánk. Ingatlanunk talán még lenne, de saját keretből bizonyosan nem tudnánk fenntartani. Ha mindenképpen szükséges lenne, megpróbálnánk összefogni keresztúrral, Berénnyel, Újlakkal, máshogy nem hiszem, hogy menne.

A cégeknek inkább támogatnák az állami intézményeket

Hasonlóképpen nehézkesen halad a munkahelyi bölcsődék felélesztése, és a korábbi tapasztalat azt mutatja, nem sok cég akar saját intézményt üzemeltetni: már 2013-ban is akadt erre a célra pályázati forrás, de akkor országosan mindössze hét cég vágott bele a projektbe. Tavaly újabb, négymilliárdos pályázatot írtak ki, 8-100 milliót nyerhetett egy-egy jelentkező, akik a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére fordíthatta az összeget. Az általunk megkérdezett cégek közül szinte mindenütt arra hivatkoztak, miután három műszakban kell dolgozni náluk, életszerűtlen, hogy egy anya a céges bölcsődébe vigye magával a kisgyerekét, hiszen vagy reggel hatra kellene hoznia vagy csak este tízkor tudná elvinni. Cseppet sem mellékesen az állam csak a fenntartási költségek 30 százalékát állná, a többit a cégnek, illetve a szülőknek kellene megosztaniuk. - Nem is merült fel ilyen igény – mondta Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója –, így nem is terveznek saját bölcsődét. Persze ha szükséges lenne, létra tudnánk hozni, ám mindenkinek jobb és hasznosabb a jelenlegi, bevált forma: a cég támogatja azokat a bölcsődéket, ahová a dolgozók a gyerekeiket hordják.

Sok van, de nem elég

Tavaly 2,8 százalékkal nőtt azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiket hiába akartak volna bölcsődébe íratni a szüleik. A KSH 2017-es Statisztikai Tükre szerint a 3154 hazai településből 2610-ben nem volt semmilyen napközben igénybe vehető ellátási forma. Pedig egy erős visszaesés után ismét egyre több férőhelyet létesítenek országszerte és terjed a kis méretű bölcsődék száma is, mert nő az igény erre a szolgáltatásra.  A nagy múltú magyar bölcsődei rendszer 1980-as években kezdődött visszafejlesztését a gyes és a gyed bevezetésével, majd a gyerekszám csökkenésével indokolták. Ahogy nő a munkaerőpiac kereslete a női dolgozók iránt, úgy indult meg a legkisebbek gyermekintézményeinek bővülése.  Magyarországon most 48 ezer bölcsődei férőhely van, amit az állam idén 3-4 ezer további hely kialakításával akar bővíteni. Csakhogy az önkormányzatoknak nagyon sokba kerül egy gyermekintézmény fenntartása, nem is tolonganak a lehetőségért - olvashatták riportunkban. A kormány reakciója, hogy áttérnek a feladat alapú finanszírozásra. Ahogy Novák Katalin államtitkár a bölcsődék napján, áprilisban fogalmazott: így már nem jelent ráfizetést egy-egy ilyen gyermekintézmény működtetése. Ám ezt nagy valószínűség szerint még mindig csak megköszönik majd a települések, mert ez sem fedezi minden költségüket. A sietséget mérsékli az is, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Az 1870-es első hazai népszámlálás óta soha nem volt olyan kevés kisgyerekünk, mint most. A statisztikák szerint a 15 év alatti népességen belül minden ötéves korcsoport létszáma zuhant az elmúlt öt évben, a legnagyobb mértékben az 5 év alatti gyermekek száma esett vissza - 17 ezer fővel. Azt, hogy a tendencia az állítólagos kormánypárti családbarátság ellenére folytatódik, ékesen bizonyítják az idei adatok: január és április között például 28 476 gyerek született az országban, több mint ötszázzal kevesebb, mint egy éve. Egyre később vállalnak gyermeket a párok, így a bölcsődékben is átalakult a szülők korösszetétele. Budapest gazdagabb kerületeiben a 30-as éveik közepén járó anyukák és a negyvenes apukák jelennek meg legtöbbször, a kor azzal párhuzamosan megy lefelé, ahogy csökken a település lélekszáma.  A bölcsődék leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszer részeként működtek, majd pár évig szociális intézménynek számítottak, most pedig a családügyhöz sorolták őket, amivel az Orbán-kormány azt ismerte el, hogy csak a munkajövedelemből élők számíthatnak erre a kicsik napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásra. A szociálisan rászorulók, munkanélküliek, rokkantak – vagyis akikről a humántárca szociális részlege gondoskodik papíron, majd megoldják a gyerek napközbeni felügyeletét is valahogy, legfeljebb vele a karjukon mennek állást keresni. A zsúfoltabb intézményekbe csak az a kicsi kerülhet be, amelyiknek mindkét szülője dolgozik, vagy egyedül neveli a gyereket. A következő gond az lesz, hogy a közmunka visszaszorításával a gazdaságilag elmaradott térségekben az erre alapult bölcsődék bizonytalan helyzetbe kerülnek. Csak ez egy kicsit rosszabbul hangzó üzenet, mint a családi adókedvezményre vagy a csok-ra hivatkozva kijelenteni: kormány mindent megtesz a gyermekvállaláshoz és neveléshez.   
2018.07.17 11:00
Frissítve: 2018.07.17 13:30

A reményt még nem vesztette el az ellenzék, csak a választásokat

Publikálás dátuma
2018.07.17 06:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sorra nyerték a kormánypártok az időközi választásokat, de az ellenzék szerint dőreség lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy sosem nyerhetnek. Vannak ugyanakkor, akik már lemondták a jelöltséget, mert úgy vélik, teljes bukás lesz az önkormányzati választás.
Bármi lehetséges, egy előre nem látható esemény vagy eseménysorozat jobbra és balra is eldöntheti a jövőre esedékes önkormányzati választásokat – vélekedett több, általunk megkérdezett baloldali településvezető. Buda Sándorné, Tarnaszentmiklós szocialista polgármestere szerint jelenleg a migrációs mantra uralja a közvéleményt, de ha például Trump protekcionista intézkedései ellehetetlenítik  a német autóipart, az Magyarországra nézve is végzetes következményekkel járhat. Ha pedig a gazdaság nem stabil, és az emberek biztonságérzete megrendül, máris megbillenhet a jobboldali fölény - mutatott rá. Buda Sándorné egyelőre nem vont párhuzamot az elvesztett időközi választások és a saját jövőbeli lehetőségei között. Újraindulását az fogja eldönteni – mondta – hogy az elkövetkezendő egy évben mennyire üríti ki az önkormányzatok hatáskörét a kormány. Szerinte sok jel mutat arra, hogy a hetvenes években felszámolt, központosított  járási rendszert állítaná vissza a jobboldal, neki pedig nincs kedve a régi tanácsi rendszerhez, amikor helyben csak bólogatni lehetett, dönteni nem.

Szitka Péter, Kazincbarcika MSZP-s polgármestere már eldöntötte, hogy megméreti magát, szerinte most az a kérdés, hogy „milyen színekben”. Természetesen nem lép ki a pártjából, de szerencsésnek tartaná, ha egy szélesebb összefogás alakulna ki mögötte. Felvetésünkre, hogy ez megvolt a Józsefvárosban és Miskolcon is, mégsem sikerült az áttörés, úgy válaszolt: mindenhol az egyedi körülményeket kell mérlegelni. Miskolcon őt is meglepte a baloldal szereplése, de úgy vélte: talán ennek tanulságai hasznukra lehetnek később.

- Egy faluban eddig megfértek egymás mellett a különféle ideológiák, a képviselő-testületekbe a legritkábban kerültek be pártok jelöltjei – mondta egy somogyi településvezető. Ő eddig minden indulása alkalmával kikérte a „helyi potentátok” véleményét, s most is puhatolózott. A megkérdezett öt véleményvezérből ketten azt mondták: félnek, ha nem a kormánynak megfelelő jelölt kerül a polgármesteri székbe jövőre, kimaradnak a Modern Falvak Programból.

- A parlamenti, majd azt azt követő időközi választások sikertelensége miatt több, korábban szóba jöhető jelölt jelezte, nem vállalja a megméretést – mondta az egyik dél-dunántúli város szocialista prominense. – Úgy vélik, teljes bukás lesz az önkormányzati választás is, és nem akarják, hogy beskatulyázzák őket. Akad olyan, aki megmondta: fél, ha MSZP színekben indul, okot találnak rá, hogy kirúgják az önkormányzati cégtől, ahol dolgozik. Egy vállalkozó pedig azt mondta, a cége sínylené meg az uniós pályázatoknál, ha elindulna akárcsak függetlenként, de ellenzéki támogatással.

Nehéz szerep

Az időközi választások eredményéből csak korlátozottan lehet levonni következtetéseket, ez most sem vesztette érvényét. Egy év múlva akár szögesen ellentétes eredmények is születhetnek - mondta a Népszavának Reiner Roland az Integrity Lab elemzője. Az időközi választásoknak jellemzően csak időnként van igazi a tétje, mint például a veszprémi Kész Zoltán indulásakor, akinek győzelme gyakorlatilag a Fidesz kétharmadának elvesztését jelentette az előző ciklusban.
Fontos jel viszont, hogy a kormánypárt az utóbbi hónapokban rendezni tudta a sorait: míg 2018 előtt sorra bukták el az időközi választásokat, most sorra nyerik azokat. Ez azt mutatja, hogy a rendszer fegyelmezettebbé vált, és a szavazóikat sokkal jobban tudják most mozgósítani, mint az ellenzéki pártok. Utóbbiak számára az a leglényegesebb kérdés, hogyan találják meg jövő őszig azokat a jelölteket, akik eséllyel léphetnek fel ezzel a hatékony gépezettel szemben.

2018.07.17 06:30
Frissítve: 2018.07.17 06:30