Zsolnay-ügy: fordul a kocka

Publikálás dátuma
2018.06.13 18:03
Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
A bíróságokon eddig nyerésre állt Péccsel szemben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. gazdája, most viszont két ügyben fordulni látszik a kocka.

Egyelőre még se kényszerülnek arra a Zsolnay volt dolgozói, hogy kártérítést fizessenek egykori cégüknek. Mint arról írtunk, a Zsolnaytól 2016-ban rendkívüli felmondással távozó 117 dolgozó jogerősen pert vesztett a porcelángyárral szemben, mivel a bíróság nem találta indokoltnak az azonnali felmondást, s az alkalmazottak távozása leállást és kárt okozott a cégnek. A dolgozók – a jelek szerint - azért távoztak az üzemtől, mert Pécs kormánypárti vezetése – a Zsolnay kisebbségi tulajdonosaként - át akarta játszani a céget egy, a Fidesszel jó kapcsolatban álló gazdasági érdekkörnek. Ennek érdekében a dolgozók 80 százalékát átcsalták egy, az önkormányzat által létrehozott kft.-be. A Zsolnay einstandját a cég többségi tulajdonosa, Bachar Najari meghíúsította, s beperelte az őt cserben hagyó dolgozókat. A pert meg is nyerte, ám a 150-300 ezer forintos kártérítésre ítélt dolgozók a Kúrián felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A Kúria ezt befogadta, s úgy döntött, hogy saját ítéletének megszületéséig felfüggeszti a kártérítés fizetéséről szóló határozatot.

Mindeközben egy másik ügyben első fokon pert vesztett a Zsolnay tulajdonosa Pécs városával szemben. Tudni kell, hogy a svájci állampolgárságú, szír származású Bachar Najari 180 millió forintért vette meg Pécstől a folyamatosan veszteséges Zsolnay részvénycsomagjának 49 százalékát 2013-ban. Később Najari – a szindikátusi szerződés értelmében – 500 milliós tőkeemeléssel jutott többségi tulajdonba: ebből 200 milliót készpénzben teljesített, 300 milliót viszont úgy, hogy egy vitatható értékű hajmáskéri telket apportált a Zsolnayba. Pécs 2016-ban megtámadta az aránytalannak érzett apportálást, s a Fővárosi Törvényszék a közelmúltban úgy döntött, hogy a hajmáskéri telek nem ér meg 300 milliót, ezért Najari 300 milliós kötbért kell fizessen Pécs önkormányzatának.

Az ítélet nem jogerős, mivel a Zsolnay tulajdonosa fellebbez. Bodnár Imre, a Zsolnay jogi képviselője elmondta: az ítélettel nem értenek egyet, hisz Pécs városa először elfogadta hajmáskéri telek-apportot, át is adták Najarinak a tőkeemelés után járó részvényeket. A város csak akkor indított pert az ügyben, amikor elhatározták, hogy a gyárat átjátsszák Najaritól a saját érdekkörüknek. A történethez tartozik, hogy Najari azért próbálta a vitatható értékű telekkel letudni a tőkeemelést, mert úgy vélte, Pécs vezetői becsapták őt. A Zsolnay eladásakor ugyanis szóban azt ígérték neki (s ezt a városvezetők sem tagadták): mindent megtesznek azért, hogy a céget megszabadítsák a Magyar Fejlesztési Bankkal szemben fennálló 400 milliós hiteltartozásától. A pécsi politikusok azonban eredménytelenül lobbiztak, ezért a hiteltörlesztés miatt Najari kevesebb pénzt tudott fordítani a cég fejlesztésére. Úgy gondolta hát, hogy spórol a tőkeemelésen. Miután Najari kifizette a hitelt, hozzájutott a tartozás jelzálogához, négy pécsi, önkormányzati ingatlanhoz, melyek értéke 300 millió forint. Ez utóbbi ügyet a város már jogerősen elbukta a bíróságon.

2018.06.13 18:03

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33