Kötelezővé teszi a kormány a keresztényvédelmet

Publikálás dátuma
2018.06.18 07:03

Fotó: /
A katolikus Beer Miklós árnyalná a szöveget. A református Bogárdi Szabó István az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni.

A Fidesz az alaptörvény hetedik módosításával az állam minden szervének kötelességévé akarja tenni a keresztény kultúra védelmét. A nagy keresztény egyházak vezetőit arról kérdeztük, mit szólnak ehhez. Kikérték-e a véleményüket, összeegyeztethetőnek tartják-e javaslatot az állam és az egyház szétválasztásának elvével? Milyen formában látják megvalósíthatónak, hogy az „állam minden szerve” védje a keresztény kultúrát?

A katolikus egyház részéről elsőként Veres Andrást, a püspöki kar elnökét kerestük. Munkatársának elmondása szerint Veres püspök elfoglaltságai miatt később tud válaszolni.

Beer Miklós váci püspök kérdésünkre közölte: a napi sajtóból értesült az alaptörvény módosítására benyújtott javaslatról. Feltételezi, hogy volt valamiféle konzultáció egyházi vezetőkkel is.

„Az első gondolat, ami erről eszembe jut, az az Európai Unió alkotmányának szövege, amelyből sajnálatosan kimaradt Európa keresztény gyökereire való utalás annak idején” – folytatta Beer Miklós. Úgy gondolja, hogy a magyar kormány ezt próbálja saját hatáskörben orvosolni. Szerencsésebb lenne – jegyezte meg –, ha a vallásszabadság összefüggésében szerepelne a „keresztény kulturális örökség” is a többi mellett.

Ami az egyház és az állam szétválasztásának elvét illeti, a keresztény jelző nyilvánvalóan más értelemben szerepel társadalom-politikai szóhasználatban és más, vallási szövegkörnyezetben. Beer Miklós szerint mindenképpen elkerülhető lenne bármiféle félreértés, ha a szöveg valamiféleképpen árnyaltabb lenne. Például: „kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a vallási kultúra védelmét, beleértve természetesen hazánk keresztény ihletésű örökségét is”. Ezzel nem sértenénk más vallási kultúra képviselőit sem – tette hozzá a váci püspök.

Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke előrebocsátotta, hogy „természetesen” tud a módosítás tervéről. „A jogi procedúráról nem egyeztettek velünk, de nem is kell, hiszen »keresztény kultúráról« van szó. Nyilván, ha szükséges, egyeztetni fognak. Szoktak” – állapította meg.

Az alaptörvény-módosító javaslat tételes szövegét még nem ismerik, de nyilván – jegyezte meg a református püspök – idejében és szükség szerint meg fogják ismerni. Addig a részleteiről meglehetősen felelőtlen dolog lenne bármit nyilatkozni. „Mindazonáltal a keresztyén kultúra védelme, véleményem szerint, semmiképpen nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányba foglalt elvét, törvényekkel és megállapodásokkal szabályozott gyakorlatát. Mi több, az állam és az egyház megkülönböztetésének elve maga is a keresztyén kultúra része. Érdemes védelmezni” – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke Nigériában tartózkodik, ezért Krámer György országos irodaigazgatóhoz irányította lapunkat. Az irodaigazgató elmondta, hogy az evangélikus egyház – mivel a témát kulturális kérdésnek tartja – nem kíván nyilatkozni.

2018.06.18 07:03

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39