Kötelezővé teszi a kormány a keresztényvédelmet

A katolikus Beer Miklós árnyalná a szöveget. A református Bogárdi Szabó István az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni.

A Fidesz az alaptörvény hetedik módosításával az állam minden szervének kötelességévé akarja tenni a keresztény kultúra védelmét. A nagy keresztény egyházak vezetőit arról kérdeztük, mit szólnak ehhez. Kikérték-e a véleményüket, összeegyeztethetőnek tartják-e javaslatot az állam és az egyház szétválasztásának elvével? Milyen formában látják megvalósíthatónak, hogy az „állam minden szerve” védje a keresztény kultúrát?

A katolikus egyház részéről elsőként Veres Andrást, a püspöki kar elnökét kerestük. Munkatársának elmondása szerint Veres püspök elfoglaltságai miatt később tud válaszolni.

Beer Miklós váci püspök kérdésünkre közölte: a napi sajtóból értesült az alaptörvény módosítására benyújtott javaslatról. Feltételezi, hogy volt valamiféle konzultáció egyházi vezetőkkel is.

„Az első gondolat, ami erről eszembe jut, az az Európai Unió alkotmányának szövege, amelyből sajnálatosan kimaradt Európa keresztény gyökereire való utalás annak idején” – folytatta Beer Miklós. Úgy gondolja, hogy a magyar kormány ezt próbálja saját hatáskörben orvosolni. Szerencsésebb lenne – jegyezte meg –, ha a vallásszabadság összefüggésében szerepelne a „keresztény kulturális örökség” is a többi mellett.

Ami az egyház és az állam szétválasztásának elvét illeti, a keresztény jelző nyilvánvalóan más értelemben szerepel társadalom-politikai szóhasználatban és más, vallási szövegkörnyezetben. Beer Miklós szerint mindenképpen elkerülhető lenne bármiféle félreértés, ha a szöveg valamiféleképpen árnyaltabb lenne. Például: „kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a vallási kultúra védelmét, beleértve természetesen hazánk keresztény ihletésű örökségét is”. Ezzel nem sértenénk más vallási kultúra képviselőit sem – tette hozzá a váci püspök.

Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke előrebocsátotta, hogy „természetesen” tud a módosítás tervéről. „A jogi procedúráról nem egyeztettek velünk, de nem is kell, hiszen »keresztény kultúráról« van szó. Nyilván, ha szükséges, egyeztetni fognak. Szoktak” – állapította meg.

Az alaptörvény-módosító javaslat tételes szövegét még nem ismerik, de nyilván – jegyezte meg a református püspök – idejében és szükség szerint meg fogják ismerni. Addig a részleteiről meglehetősen felelőtlen dolog lenne bármit nyilatkozni. „Mindazonáltal a keresztyén kultúra védelme, véleményem szerint, semmiképpen nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányba foglalt elvét, törvényekkel és megállapodásokkal szabályozott gyakorlatát. Mi több, az állam és az egyház megkülönböztetésének elve maga is a keresztyén kultúra része. Érdemes védelmezni” – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke Nigériában tartózkodik, ezért Krámer György országos irodaigazgatóhoz irányította lapunkat. Az irodaigazgató elmondta, hogy az evangélikus egyház – mivel a témát kulturális kérdésnek tartja – nem kíván nyilatkozni.