Veszélyben a bírói függetlenség?

Az európai ernyőszervezet vezetője szerint megfelelő egyensúlyt kellene találni a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács között

A közigazgatási bírákkal kapcsolatos követelmények semmiben sem különböznek a polgári vagy büntető bírákétól, ugyanúgy érdemeik és képességeik alapján, a többi államhatalmi ágtól független igazságügyi testületnek kell őket kineveznie – nyilatkozott a Népszavának a holland Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (ENCJ) újonnan megválasztott elnöke, aki júliusban Budapestre látogat.

Megválasztása utáni első nyilatkozatát – mint most a Népszavának elmondta – félreértelmezték, és olyan kijelentést tulajdonítottak neki, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT), az ENCJ magyar tagja az európai ernyőszervezet beavatkozását kérte a magyar igazságszolgáltatási rendszer változtatásai miatt. A hírt a Magyar Idők című kormánylap hozta nyilvánosságra június elején a New York Times egyik írására hivatkozva, mondván, hogy a magyar bírói testület hadat üzent az Orbán-kormánynak.

Ahogyan most Kees Sterk kifejtette, az ENCJ nem arra van, hogy „beavatkozzon”, hanem arra, hogy együttműködési hálózatként segítséget nyújtson tagszervezeteinek, és párbeszéd útján elősegítse a független, elszámoltatható és magas színvonalú igazságszolgáltatást.

Kees Sterk azért tervez budapesti látogatást, hogy megismerkedjen az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjaival, és tájékozódjon az igazságüggyel kapcsolatos friss magyar fejleményekről. Eddigi ismeretei szerint – tette hozzá – a fő probléma a megfelelő egyensúly megtalálása a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az OBT között.

Lengyelországot illetően már súlyosabb aggályok megfogalmazásáig jutott el az ENCJ. Kees Sterk felidézte, hogy a május végén tartott lisszaboni tisztújító közgyűlésen megállapították: a lengyel tagszervezet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) bíró tagjait az új szabályozás nyomán immár nem maguk a bírák választják meg, hanem a parlament. Márpedig ez ellentmond annak az elvnek, hogy az ENCJ tagszervezeteinek függetlennek kell lenniük a törvényhozói és a végrehajtói ágtól. A lengyel reform során nem konzultáltak megfelelően a bírákkal, és a KRS korábbi tagjainak a mandátumát idő előtt megszüntették. Mindezekre figyelemmel az ENCJ felülvizsgálja az új összetételű KRS tagsági jogosultságát, és ez a vizsgálat néhány hónapig eltarthat.

A lisszaboni állásfoglalás arra is kitért, hogy a KRS ügye nem elszigetelt, hanem együtt kell szemlélni a rendes bíróságokról és a legfelső bíróságról szóló lengyel törvénnyel. A módosításokat áttekintve megállapítható, hogy az igazságszolgáltatás új lengyel szabályozása a jelek szerint teret enged a végrehajtói és a törvényhozói hatalmi ág azon törekvéseinek, amelyek az igazságszolgáltatási ágazat fölötti ellenőrzés gyakorlását célozzák. "Ez riasztó, és hatással lehet a lengyel igazságszolgáltatásnak az európai jogi közösségen belüli helyzetére és az iránta megnyilvánuló bizalomra” – foglalt állást az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata.

Az ENCJ elnöke a Népszavának kifejtette: az európai populista mozgalmak nem kötődnek nagy meggyőződéssel azokhoz a hagyományos koncepciókhoz, amelyek szellemében a demokratikus államokat a jogállamiság alapján kormányozzák. A hatalmi ágak szétválasztása és az igazságszolgáltatás függetlensége nem állandó, adott tényező, hanem folyamatos karbantartást és erősítést igényel – tette hozzá. Úgy véli, hogy a bírói hatalmi ág sérülékenyebb, mint a törvényhozói, illetve a végrehajtói ágazat, még akkor is, ha az alkotmányos garanciák adottak.

Az egyes országok igazságügyi tanácsainak – folytatta Kees Sterk – nagyobb szerepet kell vállalniuk a hatalmi ágak közötti egyensúly megszilárdításában, a bíróságok helyzetének megerősítésében, például úgy, hogy elmagyarázzák a független ítélkezés szerepének a fontosságát a jogállami viszonyok között. Segíteniük kell a társadalom tájékoztatását, például azt is, hogy a bírák ellátogassanak az iskolákba, és elmagyarázzák a gyerekeknek, miért fontos a bíróságok függetlensége a demokráciában.

Az egyes nemzeti igazságügyi tanácsok végső esetben kérhetik ennek az európai ernyőszervezetnek az együttműködését és segítségnyújtását az irányelvek és normák érvényre juttatásában, problémáik megoldásában – igyekezett megvilágítani a különbséget Kees Sterk az ENCJ tényleges lehetőségei és a vele kapcsolatban tévesen megfogalmazott „beavatkozási” igény között.

Harmadolnának

Két hét múlva, július 3-án nyugdíjba kellene vonulnia a lengyel legfelsőbb bíróság 72 bírója közül 27-nek, mert az igazságügyi reform keretében a mai tagokra vonatkozó nyugdíj-korhatárt 65 évre csökkentik. Jelenleg ez a legvitatottabb részlete a lengyel reformnak, amely ellen Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke is fellépett.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy reagált, a reform a kommunista rendszer maradványaitól tisztítja meg a bírósági rendszert. Hozzátette: a legfelsőbb bíróságnál máig dolgoznak a Jaruzelski tábornok által 1981. decemberi hadiállapot idején tevékeny bírák.

Magyar példa a lengyel kormánypárt előtt

A lengyel kormánypárt vezetői, így a pártelnök Jarosław Kaczyński soha nem csináltak titkot abból, hogy a magyar igazságügy - 2011-12 között, az új alaptörvény megalkotásával párhuzamos - átalakítását tekintik példának a maguk számára. A Jog és Igazságosság (PiS) ugyanúgy az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével, és az alkotmánybírák cseréjével kezdte a "reformot", mint itthon a Fidesz-KDNP.

Magát a bírói igazgatási rendszert is teljesen felforgatták Orbánék. 2012-ig a legfőbb bírói szerv Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt, az igazgatás pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) alá tartozott. Az LB elnöke egyben az OIT elnöke is volt, az OIT-t pedig - informálisan - a megyei bírósági elnökök uralták, ami azt is jelentette, hogy a vezető bírák tudta, hozzájárulása nélkül nem lehetett a bírósági szervezetet befolyásolni. Ezt a helyzetet nem tűrve, a Fidesz-KDNP a 2012. január 1-jén életbe lépett új alaptörvényben elválasztotta egymástól az ítélkezés szakmai felügyeletét és a központi igazgatást. Az LB-ot, némi hatáskör-módosítással átnevezték Kúriává (a szervezeti átalakításra hivatkozva menesztették elnökét, Baka Andrást), amely az ítélkezés egységességét és szakmai színvonalát biztosítja, a bíróságok központi igazgatása pedig egy új, Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) nevezett szervezet elnökének kezébe került, tehát az OIT-t - a tanácsot - egyszemélyes igazgatás váltotta. Az OBH elnöke az Orbán családhoz közelálló Handó Tünde bírót választották 9 évre, aki egyben Szájer József felesége.

A bírósági igazgatási rendszer reformja mellett szükséges volt Magyarországon is a bíróságok "lefejezése": 2011-ben egyik napról a másikra 70-ről 62-re szállították le a nyugdíj-korhatárt, aminek következtében mintegy 300 bírót - a legtapasztaltabbakat - nyugdíjaztak, utóbb minden lehetséges fórumon megbukott a döntés, a bírókat ugyan "kárpótolták", de korábbi, vezetői állásukat nem kapták vissza. Ehhez két államfő, Schmitt Pál és Áder János is asszisztált.

Az OBH-elnöknek kiterjedt jogköröket adott az új, 2011-es bírósági törvény: onnan kezdve, hogy - a kúriaiak kivételével - valamennyi bírói vezetői pályázatot személyesen bírál el egészen odáig, hogy a bíróságok költségvetési, felújítási és képzési ügyeiben dönt. Ezt a óriási hatalmat ellensúlyozandó hozták létre az alaptörvényben az Országos Bírói Tanácsot (OBT), amelynek jogkörei végül az uniós szervezetek és a velencei bizottság nyomására valamelyest bővültek, de komolyabb funkciói nincsenek.

Az alaptörvény szerint: "A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását." A 15 tagú OBT legfontosabb feladata az OBH-elnök személyi, szervezeti döntéseinek ellenőrzése, de szankciókat nem alkalmazhat, a törvény szerint az ellenőrzés mellett indítványozási, véleményezési és jóváhagyási jogai vannak. Ám az OBT tagjait a bírák - elektori rendszerben - maguk választják (14 tagot választanak, a Kúria elnökét a törvény delegálja), ezért a szervezet legitimitása elég nagy. Ugyanakkor a tagok bírósági "beosztása" az OBH-elnök döntésén múlik. Így fordulhatott elő, hogy az új, idén januárban hat évre választott OBT tagjai (és póttagok) közül - Handó nyomására - tucatnyian lemondtak, amire hivatkozva az OBH-elnök (Handó) nem tartja legitimnek az OBT-t, amelynek egyetlen bűne, hogy komolyan vette ellenőrzési jogkörét, s elkezdte vizsgálni Handó pályázati/kinevezési gyakorlatát. Kees Sterk ezekre a két szervezet közötti konfliktusokra hivatkozhatott.

A mai hazai alkotmányozási lázban létrehoznának egy új Közigazgatási Felsőbíróságot, amely - a Kúriához hasonlóan - várhatóan nem kerül majd az OBH-elnök személyzeti felügyelete alá (nem az OBT-ről van szó tehát, mint pénteki számunkban írtuk). A kormány a Közigazgatási Felsőbírósággal egy "házi bíróságot" hozna létre, ahol az állam minden ügyében döntenének, bíráikat pedig a bírói tapasztalattal nem, csak közigazgatási gyakorlattal rendelkező jogászok közül (is) választhatnák. (S. Z.)