Bank nélkül nem megy

Publikálás dátuma
2018.06.19 08:09

Fotó: /

Így adott látleletet a maffiaállam terjeszkedésének öt évvel ezelőtti stációjáról Várhegyi Éva: "A takarékszövetkezeti szektor lenyúlásának 2013 nyarára megérő koncepciója már leplezetlenül mutatta meg, hogy az orbáni retorika szép szlogenjei (mint amilyen a 'nemzeti tulajdon', vagy a 'vidék' és a 'magyar ember' érdekei) üres szavak csupán". Könnyen lehetséges, hogy 2018 nyarát felidézve viszont majd úgy emlékszik vissza a hazai bankrendszer mindennapjainak egyik legfelkészültebb kutatója, hogy az Orbán-Matolcsy tandem újabb jelentős lépést tett azért, hogy 2020-ra a szövetkezeti összefogás lehetőségétől végképp megfosztott takarékok - egy "nemzeti és magyar" tulajdonban lévő gigabankcsoport tagjaként - szolgalelkű kiszolgálója legyenek a pártvezér-kormányfő és a forint gyengülésével (végeredményben a felfelé kúszó inflációval) megbirkózni képtelen jegybankelnök önös érdekeinek.

Ha nem tartanánk attól, hogy minősítésünk rossz időket idéz fel, akkor ezt az ördögi tervet valójában nemzetietlennek és magyarellenesnek tekintenénk. Hiszen ha a takarékszövetkezeti tagságnak esetleg maradt még némi illúziója afelől, hogy a "magyar ember érdekének védelmébe" belefér-e néhány százezer ember kicsiny vagyonának elporlasztása, most végképp feladhatta a reményt. (Persze ne feledjük, hogy a takarékszövetkezeti mozgalom érdekeiért és fennmaradásáért mindig harcosan kiálló Demján Sándornak is beletört ebbe a bicskája.) A takarékok kistulajdonosainak az volt a "pechjük", ami egyébként a szövetkezést az egyes kormányok politikai hovatartozásától függetlenül mindenütt élteti: hogy még olyan településeken is jelen vannak, ahol a nagyobb pénzintézeteknek ez nem kifizetődő.

A hazai - egyébként eredményesen működő - bankvilágban szinte mindenki biztosra vette, hogy egy 2018-as Fidesz-győzelem esetén az Orbán-Matolcsy-tandem számára a következő kilövésre szánt "nagyvadat" nem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyomában, a skandináv vagy a kanadai vadászmezőkön érdemes keresni, hanem a Nádor utcai OTP-székház elnök-vezérigazgatói dolgozószobájában, esetleg a kiemelt mérkőzések lelátóinak VIP-páholyában. A különbség ugyan máris látványosan csökkent a leggazdagabb magyarok élcsoportjának első két nagyvállalkozó tagja, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc között, de ahogy a közgazdászok mondják, "szerves fejlődéssel" esetleg még évek telhettek volna el addig, amíg a helycsere megtörténik. Lázár János kancelláriaminiszterként még csak Csányi Sándor lejáratásával próbálkozott (a nemzet uzsorásának titulálva őt), eredménytelenül. Az OTP és vezére vagyona ettől magát mit sem zavartatva, folyamatosan nőtt.

Így juthattak Orbán-Matolcsyék arra a következtetésre, hogy gyúrjuk egy konglomerátumba a takarékszövetkezetek (és az egykori FHB Bank) bázisán az állami Budapest Bankot a részben Mészáros érdekkörébe tartozó MKB-val. Ahhoz kétség sem fér, hogy ezt képesek végrehajtani. Mert Bertolt Brechttől tudjuk: "Mit számít egy bankrablás egy bankalapításhoz képest?" Évi 20 milliárd forint a tét.

Szerző
2018.06.19 08:09

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00

Kácsor Zsolt: Népi-nemzeti tárca

Publikálás dátuma
2018.07.21 09:30

Fotó: Fortepan/
„A jó plebejus falusi ember gyerekkori barátja 2010-ben miniszterelnök úr lett, és egyszeriben csoda történt a szegény emberrel: még a hangyák is búzaszemeket kezdtek hordani a szájába.”
Körülnéztem otthon, hogy népibb, plebejusabb értékek alapján milyen alapanyagokból tudnék tárcát írni, de nem találtam odahaza más értéket, csak könyveket. Egy rakás izét, hogy is mondják, úgynevezett prózát, ami eleve gyanús, mert a próza nem is magyar plebejus szó, ugye. Ráadásul az otthoni prózák között van egy csomó Esterházy, Nádas és Spiró – mindannyian súlyosító körülmények nemzetpolitikailag. Puff neki, én hülye. Hagytam, hogy a saját ízlésemet kövessem, nem pedig a Párt mögé beállt magyar csordáét. És ez lett belőle. Most aztán megnézhetem magamat. Vakarhatom a fejemet, hogy miképpen lesz ebből népi, plebejus tárca, ami nem csak szexi és menő, de forradalmi is, és be kell látnom, hogy alkalmasint sehogy. Pedig a Párt mögé beállt magyar csorda veszettül bőg, ki van nagyon éhezve a népibb, plebejusabb mondanivalóra, hát meg kellene valamivel etetni, én meg itt állok korszerű konzervatív tárca nélkül. Mit adjak a magyar dolgozó tömegeknek enni?
Csak tudnám, hogy a népi mérce hangadói miért éppen az írókat pécézték ki maguknak. Kipécézhették volna például a kortárs grafikusokat is. Biztosan köztük is vannak népi plebejusok és liberális urbánusok, akiket az állami támogatások ügyes variálásával egymásnak lehetne ugrasztani azzal az indokkal, hogy másképpen húzgálják azokat az izéket, a kontúrokat. Merthogy valahol az is művészet, ugye. Össze-vissza húzgálni azokat az izéket, miket is, kontúrokat. Ja, ez nem jó, ez nem magyar szó, ez a kontúr, valami népibb, plebejusabb, szexibb és menőbb szó kellene helyette. De persze pont most nem találok egy jó magyar szót se, amikor a népi-nemzeti tárcámat írom. Jellemző. Ülök az eleve gyanús fővárosban, mint egy urbánus liberális, és igazi magyar proli-plebejus létemre nem találom sehol a jó magyar szavakat. A spájzban nem néztem, hahaha, mert az se magyar. Spájz kihúzva, helyette beírni: kamra. Az olyan jó népi, plebejus szó így elsőre. Milyen kár, hogy eredetileg latin. Tessék, ez is milyen jellemző, hogy belekötök minden szóba. Ahelyett, hogy a Párt minap elhangzott felszólításának megfelelően csöndesen tudomásul venném "a baloldali-liberális gondolat összeurópai kimerülését", és elfogadnám, hogy "a konzervativizmus, a kereszténydemokrácia, a populizmus, a polgári, nemzeti-keresztény felfogás manapság az egyetlen számottevő gondolati erő".
Azt mondja, gondolati erő. Na, ez jó, ezzel lehetne valamit kezdeni. Írhatnék egy számottevő népi-nemzeti tárcát a szegény falusi emberről, a jó plebejus Mészáros Lőrincről, és az ő nagy gondolati erejéről.
A jó plebejus falusi ember gyerekkori barátja 2010-ben miniszterelnök úr lett, és egyszeriben csoda történt a szegény emberrel: még a hangyák is búzaszemeket kezdtek hordani a szájába. Így lett belőle egy új magyar plebejus Midász király. Csak ül odahaza Mészáros Lőrinc tátott szájjal, míg a hűséges, gyerekkori barát, akinek az Isten (a magyaroké!) felvitte a dolgát, ott dirigál a sok-sok magyar hangyaboly fölött, és keze intésére az apró kis állatkák buzgón masíroznak az érett kalászokkal ringó búzamezőkről a jó magyar búzaszemekkel Mészáros Lőrinc tátott szájához. És a hangyáktól még el is várják, hogy ennek ők is örüljenek. Azért ebből a buzgólkodásból jó kis népi, nemzeti, plebejus tárcát lehetne írni. Mi az, hogy tárcát! Regényt! Olyan izét, mit is, prózát. Persze, egy akárki nem tudna ebből jó magyar irodalmat csinálni. Az ásatag múltat képviselő urbánus és liberális szerzők nem jöhetnek szóba, mert igen gyanús ez a posztmodern irodalom. A magyar csorda számára minden posztmodern, ami érthetetlen, és szeretik a liberális buzik. A posztmodernekre, bárkik is azok, és bármi szentségtörőt művelnek ebben a hazában, ki lett adva a kilövési engedély. Mármint az írókra. Felkészülnek: képzőművészek, zeneszerzők, filmesek, csepűrágók, balett-táncosok. Ja nem, ez utóbbiak már meg lettek fingatva, mert buzik. Akkor maradnak a képzőművészek, zeneszerzők, meg esetleg a fényképészek, ha fotóművésznek merik magukat nevezni. Pedig valahol az is művészet, ugye. Kattintani egyet, kinyomtatni A3-as papírra fekete-fehérben, oszt’ kész is. Biztosan vannak népi, nemzeti, plebejus fotóművészek, ezekre mostantól nem ártana odafigyelni, nehogy elkapja őket az urbánus ragály. Ki kéne hajtani mindet a magyar pusztába, hadd fotózzák a fenséges magyar szürkét a lemenő nap fényében. Esetleg hajnalban. És ki kéne hajtani a pusztába a filmeseket is, hadd forgassák újra a Szegénylegényeket, ha már az a gyanús, liberális, urbánus Jancsó elrontotta. Új Szegénylegényeket a népi, plebejus magyar hazának! Sorstalanság helyett sorsot! Nehezet, keményet, férfiasat, magyart! Művésztelepeket a magyar pusztába, ahová nem elutazni kell, hanem áhítattal el-za-rán-do-kol-ni. Hittel, hűséggel, bátorsággal, igaz magyar szívvel, kipödört bajusszal. És slambuccal kell betömni a pusztába kihajtott művész urak pofáját, hadd tudják meg, milyen az igazi magyar élet a lemenő nap fényében. Esetleg hajnalban.
2018.07.21 09:30
Frissítve: 2018.07.21 09:30