„Ha újra születnék, szupervizor lennék…!”

Publikálás dátuma
2018.06.19 14:00
Kerecsend - Fotók: Sivák Zsófia
Fotó: /
Látszólag feloldhatatlan az ellentmondás: a mélyszegénység ellen küzdő uniós projektben 30-40 ezres óradíjjal vesznek részt mentális karbantartók . Lenyúlás, úri huncutság vagy nagyon is indokolt kiadás?

Képalá: SZOCIÁLIS MELLÉKHATÁSOK A szakértő szerint elkél a segítség a segítőknek is: aki például hányatott sorsú gyerekekkel foglalkozik, nagyon hamar képes „elmerülni a bajban”, érzelmileg "belebonyolódni a munkájába"

„Konfliktuskezelés, mediáció. A rendszeresen előforduló konfliktushelyzetek megoldása érdekében konfliktuskezelési workshopok szervezése, illetve mediáció biztosítása a problémák megoldása érdekében. A projekt legnagyobb kockázatát adja a településen élők részéről ennek a projektnek az elfogadása.

Kiből lehet segítő?
A szupervizor képzést a művelődési és közoktatási miniszter 1997-ben akkreditálta. Az első kurzus 28 hallgatóval 1998 szeptemberében indult a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék és a Népjóléti Képzési Központ közös szervezésében. A következő képzési évfolyam 2001 szeptemberében indult a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Tanszékén, 2012 szeptemberétől pedig az intézmény évente folyamatosan indítja ezt a szakot. A jelentkezés feltétele minimum öt éves szakmai tapasztalat, 60 óra igazolt önismereti munka, saját élményű, csoportos vagy egyéni szupervízió.

 Ugyanakkor a szegregátumon belül is számtalan konfliktus helyzet keletkezik majd, amiket kezelni szükséges szakemberek bevonásával. 80.000 Ft / alkalom (25 alkalom). Szupervízió biztosítása a terepen dolgozó megvalósító szakemberek számára évente 2 alkalommal, alkalmanként 4 órában. 100.000 Ft / alkalom (6 alkalom)”

Íme néhány sor a sokat vitatott, s épp a túlárazásokra, felesleges kiadásokra hivatkozva leállított, s a Népszava által elsőként megírt kerecsendi szegregációellenes pályázatból. Sokak számára ebből a dokumentumból derült ki, hogy egyáltalán létezik „szupervizor” foglalkozás, ami – mint a fenti tarifákból is kiderül –, nem tartozik az alulfizetett szakmák közé. A pályázatot kiveséző fórumon többek szájából is elhangzott: ha újra születnének, szupervizornak tanulnának, ilyen óradíjakkal vígan élnének, nem kéne a szőlőben kapálniuk.

De mi is a dolga egy ilyen segítőnek, s valóban elengedhetetlen-e a munkájuk a szociális szférában? Szajkó Mária, roma származású kerecsendi szociálpolitikus szerint azok, akik nap, mint nap szembenéznek a szegénységgel, a problémákkal, a kilátástalansággal, családsegítők vagy terepen dolgozó szociális munkások, netán önkéntesek, nagyon hamar képesek „elmerülni a bajban”, s ez a munkájuk hatékonyságát is csökkentheti. Túl hamar kifáradnak, kiégnek. Ő maga már az egyetemi évek alatt tapasztalta, milyen jól jön egy segítő kéz: másodévesen egy gyermekotthonban volt gyakorlaton, s egy idő után annyira kötődni kezdett a kicsikhez, hogy magára már nem maradt ideje, bent töltötte a szombat-vasárnapokat is, s akadt gyerek, aki nélküle már zuhanyozni sem akart. Ekkor avatkozott közbe a szupervizor, aki figyelmeztette, hogy érzelmileg nagyon belebonyolódott munkájába, és segített kissé hátrébb lépni a történetből. Szavai szerint a szociális munkások egyébként is érzékenyebbek az átlagnál, enélkül nem tudnák jól végezni a dolgukat, ugyanakkor emiatt lelkileg sérülékenyebbek is.

A terepen dolgozó szociális munkások nap mint nap szembesülneka kilátástalansággal, szegénységgel

A terepen dolgozó szociális munkások nap mint nap szembesülneka kilátástalansággal, szegénységgel

– Igazságtalan a rendszer: egyik oldalon ott vannak a piaci alapon számlázó szupervizorok, velük szemben pedig a szinte minimálbérért dolgozó, a munkaidejükön túl is a problémákon gyötrődő szociális munkások. Ennek nem az a megoldása, hogy akkor ne legyenek szupervizorok, vagy csökkentsük drasztikusan az óradíjukat, hanem az, hogy a periférián dolgozókat igenis meg kell fizetni. Már most nagy az elvándorlás, s kevés fiatal tervezi úgy a jövőjét, hogy a cigánysoron élő, ezer bajjal küzdő családokon szeretne majd segíteni. De emiatt nem a szakmai segítőket kellene hibáztatni – hallottuk egy észak-magyarországi városban dolgozó szupervizortól, aki korábban szociális munkásként dolgozott, s az elsők között képezte át magát. Szavai szerint az óradíjuk mindig az adott megbízástól függ, tartott már negyvenöt perces foglalkozást hétezer, de harmincezer forintért is. Coach-ként, vagyis vezetőket segítő szakemberként ennek többszörösét is megkereshetné – tette hozzá –, a piaci szféra ugyanis elismeri, hogy a külső szemmel történő „rálátás” – mint azt a latin supervisio is jelenti – hasznos, pénzben is mérhető tevékenység.

Sokan benne vannak a mókuskerékben
Wiesner Erzsébet a rendszerváltás idején, pedagógusként iratkozott be a németországi Kassel egyetemének szupervizor szakára, 1993-ban kapott diplomát. Több ciklus óta a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága elnöke.
- Minden pályázatban lennie kell szupervizornak?
- A szociális területre irányuló uniós pályázatoknak ez már kötelező eleme, vagyis nem valamiféle választható úri huncutság. Lényege, hogy a jellemzően periférián, hátrányos helyzetű családok mellett dolgozók is tudjanak segítségért fordulni egy külső szakemberhez, aki látja, ha túlságosan belevonódnak egy problémába, elfásulnak, kiégnek. Nyugat-Európában már szinte minden szakmaterület igénybe vesz ilyen támogató szakembert, aki egyfajta mentális karbantartást végez.
- Bárki, aki emberekkel foglalkozik, annak jól jönne egy ilyen „támaszték”.
- A tanároknak, ügyvédeknek, lelkészeknek, tűzoltóknak, rendőröknek, katonáknak, orvosoknak, védőnőknek, ápolónőknek, de akár az újságíróknak is szükségük lenne arra, hogy kívülről lássák magukat, és időnként „letegyék” a magukkal cipelt emberi sorsokat. Sokan benne vannak a mókuskerékben, nem találják a megoldást. Például nem tudják, mikor kell abbahagyni a munkát, vagy mikor kérjenek másoktól segítséget.
- Ha Ön azt tanácsolja egy elfáradt szociális munkásnak, hogy most pihennie kellene, ő meg azt feleli, hogy sajnos, nincs erre ideje, azzal mit tud kezdeni?
- A szabadságát természetesen nem tudom megsokszorozni. De rávezethetem arra, hogyan pihenjen két munka között, hogyan szálljon ki egy túl hosszúra nyúló, olykor parttalan beszélgetésből, s hogyan gazdálkodjon az önmagára fordítandó idővel.
- Nem visszás egy kicsit, hogy egy havi nettó száz-százharmincezer forintért dolgozó szociális munkásnak óránként tizenöt-húszezer forintos óradíjért adnak tanácsot?
- Talán nem igazságos ezt így összehasonlítani. A szupervizorok általában vállalkozók, s csak ebből a tevékenységből meg sem tudnának élni, mert ez nem heti negyven órás elfoglaltság, így tréningeket tartanak, oktatnak is. Az óradíjba pedig bele kell érteni az utazási, időnként a szállásköltségeket, s azoknak a továbbképzéseknek a díjait, amelyeken egy lelkiismeretes szakember igyekszik önmagát is fejleszteni. Azért is jó, ha ezt a fajta tanácsadást vállalkozóként végzi valaki, mert így tud független maradni. Ma Magyarországon nagyjából 400 végzett szupervizor van, az érdekképviseletükre létrehozott egyesületünk 147 tagú.
- A honlapjukon közzétett tarifatáblázat is az érdekvédelmet szolgálja?
- Ez egy ajánlás, amivel orientálni szeretnénk, de dolgozunk az ottani áraknál olcsóbban és drágábban is.
- A pályázatok nélkül lenne megbízásuk?
- Jóval kevesebb. Budapesten még csak-csak előfordul, hogy saját erőből finanszíroznak a cégek vagy az intézmények ilyen szolgáltatást, de az ország északi részében, vagy épp a dél-dunántúli aprófalvakban reménytelen lenne elvárni a fenntartóktól az üzleti alapú megrendeléseket. Pedig a mi munkánk gyakran épp abban segít, hogy az alulfizetett szociális munkások ne hagyják el a pályát.
D. J.



 

2018.06.19 14:00

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30

Hős vagy főellenség – távozott a román antikorrupciós főügyész

Publikálás dátuma
2018.07.10 14:00

Fotó: AFP/ Daniel Mihailescu
Három volt miniszterelnök is a dicsőséglistáján szerepelt a román korrupcióellenes főügyésznek, akit hosszú harc után távolított el posztjáról a kabinet. A kormánykoalíció szerint Laura Codruta Kövesi elfogult volt és párhuzamos államot működtetett. Persze ezt az a párt állítja, amelynek vezérét már jogerősen elítélték korrupció miatt.
Románia évek óta a korrupcióellenes harc mintaországa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és annak vezetőjét, Laura Codruta Kövesit pedig követendő példaként emlegetik Európa-szerte. Nem véletlenül, a DNA-nak köszönhetően megteltek a román börtönök, országos és politikusok, magas rangú köztisztviselők százszámra kerültek rács mögé , legtöbbjük azt követően, hogy Kövesi 2013-ban átvette az intézmény vezetését. 
A sikeres főügyészt azonban hétfőn menesztette tisztségéből Klaus Johannis államfő. Az elnök sokáig halogatta a döntést, de nem volt választása, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az igazságügyi miniszter javaslata nyomán ezt kötelessége megtenni, annak ellenére, hogy a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a miniszter javaslatát.  A szaktárca vezetője februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, de akkor Johannis még nem fogadta azt el. Az alkotmánybíróság döntése után azonban nem volt választása, egy hónap hezitálás után hivatala hétfőn bejelentette a menesztés tényét. 
A DNA és Kövesi tevékenysége hosszú ideje megosztja a román politikát és közvéleményt, mára már egyre áthidalhatatlanabbnak tűnő árkokat ásott Romániában, szabályosan két táborra szakítva az országot. A jelenlegi kormányoldal, a szociáldemokrata PSD és a szociál-liberális ALDE koalíció politikai elfogultsággal vádolja a DNA-t, azt hangoztatja, hogy Románia ügyészállammá vált, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az országot pedig a titkosszolgálatok és vádhatóságok összefonódásából létrejött obskurus erők irányítják egy „párhuzamos állam érdekeit szolgálva”. Ezt látták igazolódni akkor, amikor év elején a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyilvánosságra hozta az ügyészséggel kötött paktumokat, amelynek létezését addig következetesen tagadta Kövesi is.

A DNA legnagyobb fogásai

-Adrian Nastase volt miniszterelnököt kétszer ítélték letöltendő börtönbüntetésre – először illegális pártfinanszírozás, majd zsarolás és kenőpénz elfogadás miatt. - Victor Ponta volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki ellen 2015-ben eljárást indított a DNA többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával. Pontat nemrég felmentették. - Calin-Popescu Tariceanu, volt kormányfő, a szenátus jelenlegi elnöke ellen hamis tanúzásért indítottak eljárást. Első fokon felmentették Tariceanut.   

Az addig rendkívüli népszerűségnek és lakossági bizalomnak örvendő DNA és Kövesi pozíciói tavaly kezdtek meginogni, az egykori 60 százalékot is meghaladó bizalmi index mára felére csökkent és az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom is megrendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos hangfelvételek, amelyeken a főügyész „kilövési parancsot” ad ki bizonyos személyekre. Tudorel Toader miniszter a Kövesi által elkövetett állítólagos alkotmánysértésekre és hivatali visszaélésekre hivatkozva javasolta leváltását. Toader szerint Kövesi a jogállamiságot sértő módon - „minden áron” elmarasztaló ítéleteket próbált kicsikarni, előnyben részesítette a nagy médiaérdeklődésre számot tartó, híres emberekre vonatkozó ügyeket, interjúiban félretájékoztatta a külföldet, lejáratva ezzel Romániát. A konkrét vádak között szerepelt, hogy a DNA - Kövesi vezetésével - tavaly háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét, beavatkozott a törvényhozás folyamatába, elmarasztalta a főügyészt azért, mert megtagadta, hogy a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság elé járuljon.

2015- a rekordév

Ebben az évben vádolták meg a legtöbb politikust. Köztük volt egy miniszterelnök (Victor Ponta), 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor, 97 polgármester és alpolgármester, 15 megyei tanácselnök és helyettes, 32 nagy állami vállalat vagy ügynökség vezetője.   - A vádemelésekben szereplő csúszópénz összege 431 millió eurót tett ki, ami a 2016-2017 és 2018-ra, az autópálya építésre előirányzott költségvetés mértékével egyenlő.  

Ez azonban a kormányoldal olvasata. A hetek óta újra, az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntetők kiállnak a DNA és Kövesi mellett, ők úgy látják, nincs szó párhuzamos államról, csupán arról, hogy a hatalmon lévők próbálják menteni saját korruptjaikat, köztük a PSD elnökét, Liviu Dragneat, akinek már van egy jogerősen felfüggesztett börtönbüntetése korrupció miatt, és egy első fokú, letöltendő börtönbüntetést előirányzó bírósági ítélete. Kövesi leváltása minden bizonnyal újabb olaj lesz a tűzre, az elkövetkezőkben Románia-szerte ismét tüntetések várhatók. 
A romániai magyar lakosság viszonyulása a DNA-hoz és Kövesihez igencsak megosztott. A vegyes lakosságú nagyvárosokban sok magyar csatlakozott a tüntetőkhöz, mások viszont úgy vélik, hogy a DNA több esetben magyarságuk miatt hurcolt meg ártatlan RMDSZ-es politikusokat, mindenekelőtt Nagy Zsolt volt távközlési minisztert, Markó Attila volt államtitkárt és Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét.

A 2017-es mérleg

- több mint 3 800 ügyet oldottak meg  - több mint 11 200 ügyet vizsgáltak ki - több mint 23 100 személyt hallgattak ki, naponta átlagosan 85 személyt  - több mint 200 millió euró értékben rendelt el vagyonzárat, a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.   

Elfogultsági vádak

Nem volt politikailag elfogult a román korrupcióellenes legfőbb ügyész – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. 
– Kritikusai – többek között az Orbán-kormány részéről – rendszeresen azzal vádolták a most leváltott román tisztviselőt, hogy politikai boszorkányüldözést folytatott. Mennyire megalapozottak ezek a vélemények? – A kritikának van olyan eleme, aminek lehet valóságalapja. Nem arról van szó, hogy Laura Codruta Kövesi politikai megrendeléseket teljesített, hanem arról, hogy a munkája közben időnként feszegette a román a korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkotmányos hatásköreinek határát. – Ez lehetett a leváltás oka? – Nem tartom valószínűnek. A DNA eredményességi mutatója meglehetősen magas, 80 százalék körüli volt, vagyis az általa emelt vádak döntő többsége a bíróság előtt is megállt. Ha ezt összehasonlítjuk mondjuk a volt elszámoltatási kormánybiztos mutatóival - 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, 7 ügy jutott el a vádemelésig, érdem elmarasztaló ítéletet pedig egyetlen esetben hoztak –, akkor egyrészt kiderül, hogy a román főügyész hatékonyan dolgozott, másrészt inkább a magyar kormánnyal kapcsolatban fogalmazódik meg a boszorkányüldözés gyanúja.  – Hogyan vonható meg a DNA eddigi tevékenységének mérlege? – Kétségtelen, hogy hozzájárult a román közélet tisztulásához. A tevékenysége a politika teljes spektrumát érintette, számos korábbi vagy regnáló politika vezetőt juttatott bíróság elé, de elfogultságot nem lehet kimutatni a munkájában. Inkább az a vehemencia tekinthető jelzésértékűnek, amellyel a Fidesz kritizálta a munkáját, nyilván aggasztja a magyar kormánypártot a példa, hogy van a szomszédban egy erős és független intézmény, amely képes fellépni a korrupt politikusokkal szemben. Orbánékat az sem zavarta, hogy a DNA támadásával leginkább a román szocialistákkal kerül azonos platformra. Ugyanígy a korrupt szocialisták oldalára álltak egyébként a szlovákiai maffiagyilkosság esetében is, jelezve, hogy az elvek és a világnézet helyet a politikai korrupció zavartalanságának biztosítása a közös nevező.  
Témák
Románia
2018.07.10 14:00
Frissítve: 2018.07.10 14:25