Ígéretes ötös

Publikálás dátuma
2018.06.19 07:48
KREATÍV ÉS INSPIRÁLÓ Ebben a felállásban muzsikáltak a zenekari gyakorlat órán – együtt is maradtak (középen a zenekarvezető, B
Fotó: /
A hazai jazzélet legfiatalabb nemzedékének kimagasló csapata a Bille Gergő trombitás vezette BG5. Most a BMC-ben, az Opus Jazz Clubban adnak rádiófelvétellel egybekötött koncertet.

Bille Gergő családjában nincsenek muzsikusok, de szülei pártolták, hogy zeneiskolába járjon. A gimnáziumi évek közepén ébredt rá, hogy komolyabban szeretne zenével foglalkozni; két év klasszikus trombita után nyergelt át a jazzre, s végül elvégezte a Zeneakadémiát. Mesterei között Bera Zsoltot, Winkler Balázst, Subicz Gábort és Hámori Jánost említi – mindannyiuktól sokat tanult.

„A BG5 a Zeneakadémia falai között jött létre. Ebben a felállásban muzsikáltunk a zenekari gyakorlat óra keretében, s mivel a kvintettet kreatív és nyitott személyiségek alkotják, érdemesnek láttuk, hogy a diploma után is együtt maradjunk” – mondja a trombitán és szárnykürtön játszó zenekarvezető. A zenekart még egy fúvós (Almássy Márton tenorszaxofonos), a Miskolczi Márk (bőgő) és Szabó Sipos Ágoston (dob) alkotta ritmus-szekció, valamint Bécsy Bence alkotja, aki Gergő szerint „az ország egyik legjobb gitárosa, s idővel talán majd ő is elhiszi magáról”. A fiatal zenekar első díjat nyert a 2016-os Müpa Jazz Showcase tehetségbörzén, ami számos hazai fellépést hozott magával. Jól szerepeltek a Get Closer Jazzfesztiválon, amelynek eredményeképpen Richard Bona előtt léphettek fel a MOMKultban. Megfordultak a Sziget Fesztivál jazz-színpadán is. „Jelentős mérföldkőnek tekintem zeneakadémiai koncertünket, ahol Borbély Mihály volt a vendégünk, és hatalmas élmény volt vele játszani.” – mondja Gergő. A kvintett saját szerzeményekkel lép színpadra, amelyeket stilárisan lehetetlen besorolni. Az amerikai mainstream éppúgy hat rájuk, mint az avantgárd vagy a modernebb groove-os irányzatok: a funk, a hip-hop, a drum and bass.

Lélegeztetőgépen a műfaj?
Néhány hete a Népszavában Gyémánt Bálint gitáros optimistán nyilatkozott a fiatal magyar jazz-zenészek helyzetéről. Azzal érvelt, hogy a rengeteg tehetséges muzsikusunk van, akik ma már méltó körülmények között – Müpában, a Zeneakadémián, a BMC-ben vagy a Budapest Jazz Clubban – mutathatják meg tudásukat, ezért meg kell becsülni a hazai lehetőségeket. Bille Gergő nem ennyire optimista. A felsorolt színtereken évente csak 1-2 fellépési lehetőség adódik, az egisztenciális helyzet nagyon bizonytalan, rengeteget kell dolgozni, játszani a jobb megélhetésért. A tisztán kulturális szempontokat gyakran gazdasági érdekek írják felül, hiányzik egy jól működő szakszervezet, s ezért a műfaj bizonyos szempontból még mindig „lélegeztetőgépen van” Magyarországon – véli Bille Gergő.

Zenekara mellett Bille Gergőt vonzza a komponálás és a tanítás is. „Közhelyesen hangzik, de szerintem majdnem minden jazz-zenésznek fontos a zeneszerzés, mint egyfajta önmegvalósítás. Nem hittem volna, hogy egyszer majd szeretek tanítani – nagy kihívás inspirálónak lenni. Főképp felnőttek járnak hozzám” – mondja. A BG5 mellett még számos zenekarban játszik: „Group’n’Swing, Ruby Harlem, Gras&Fyah Rebels, Guca Partizans, Junk” – sorolja az állandó csapatokat. Rendszeres kisegítőként hívják a Budapest Jazz Orchestrába, a PASO-ba, olykor a Modern Art Orchestrában is zenél, valamint különböző session-projektekben, ahol éppen szükség van trombitásra. „Szeretek sok helyen játszani, mert a műfaji sokszínűség feltölt, a sok próba, készülés pedig nem enged ellustulni” – mondja.

Infó:
Június 20. szerda 20:00, BMC – Opus Jazz Club
Jazzy Live – a BG5 koncertje

Témák
2018.06.19 07:48

Arctalan emlékmű a vallásszabadságnak

Publikálás dátuma
2018.07.22 14:55

Fotó: /
Hogyan lesz az ötletből köztéri szobor? Mennyire szab határt az alkotói fantáziának a megrendelő? Melyik pályázat a győztes és miért?
Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos szobrának elkészítésére hirdetett pályázatot a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. évfordulóján. Ennek apropóján egy szoborállítás folyamatát kísérjük végig a gondolat megszületésétől a köztéren felavatott alkotásig. Cikksorozatunk második részében a döntésről beszél az egyik elbíráló Kovács István, és a győztes alkotó, Bocskai Vince is megszólal.

A püspökre emlékeznek

Dávid Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke meghatározó módon járult hozzá a Tordai országgyűlés döntéséhez, amelyben a világon elsőként ismerték el a vallásszabadsághoz való jogot. A vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján 2018. január 13-tól 2019. január 13-ig szerteágazó ünnepségsorozattal emlékeznek meg. 

- Tíz pályamunka érkezett, három az anyaországból – közülük ketten erdélyi származásúak – és hét Erdélyből – meséli Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója, aki egyike volt a döntéshozóknak. - A pályázatokban különböző értelmezési szempontok érvényesültek, egész alakos, figuratív megjelenésre összpontosító, konkrét arcot és alakot kreáló tervek, nagyon realisztikus, a XIX. századra jellemző megjelenítésű, és egy teljesen elvont, Dávid Ferenc gondolatiságát, üzenetét geometriai formákban megfogalmazó elképzeléssel is találkoztunk. Volt, aki plasztikai megoldásokban gondolkodott és volt, aki a megvilágítást is a műalkotás részeként gondolta el – részletezi az ötleteket Kovács István. - Az egyházközség ragaszkodott a szakmai szempontokhoz, és végül hosszas parázs vitákat követően egy határokat feszegető mű, Bocskai Vince pályaműve mellett döntöttünk, bár még mindig vannak különvélemények zsűriben – beszél a döntésről Kovács István. - A győztes terv nagyon érdekes értelmezésben ötvözi a plasztikai megjelenítést Dávid Ferenc gondolatiságával, a püspök egy kerek kövön áll, reverendájának redői orgonaszerűek, kezében pedig egy könyv látható, ami lehet a Biblia, de lehet a maga által írt teológiai vitairat is. Bocskai Vince nem talált ki konkrét arcvonásokat, nem az arckifejezés a fontos, hanem amit – többek között – a testtartás sugall. Igaz, ez kissé kockázatos döntés, mert a gyülekezeti közösség szeretne tekintetet is látni vallásalapítójáról. De a legfontosabb, hogy az igazságkereső, megalkuvásra képtelen reformer, a vallásszabadság a világon elsőként való törvénybe iktatását elősegítő Dávid Ferenc szellemisége megjelenjen Sepsiszentgyörgyön, az unitárius templom közeli parkban – teszi ki a hangsúlyokat Kovács István.

Költségek:

A szobor összköltsége 45 ezer euró (nagyjából 14,6-14,7 millió forint). Ebből tízmilliót a magyar kormány biztosít a jubileumi emlékév keretéből, a többit az egyházközség és Sepsiszentgyörgy városa állja. 

Tisztelet a bátorságnak

A szobrász névjegye

Bocskai Vince erdélyi magyar szobrászművész Szovátán született 1949-ben. 1990 óta terrakottában készült szobraival foglalkoztatott köztéri szobrásszá vált Erdélyben, s Magyarországon is. Köztéri portrészobrait gondos mintázás és az úgynevezett "groteszk realizmus" jellemzi. Többek között Gyulán látható Báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspökről készült szobra, Kolozsváron Márton Áron püspök egész alakos szobra, Bod Péterről készített mellszobra pedig Felsőcsernátonban, Bod Péter szülőhelyén.

– Római katolikus vagyok, de inkább ökomenikusnak tartom magam, mindig érdekelt Dávid Ferenc személyisége. Kihívás ábrázolni mindazt, amit létrehozott, amin keresztülment katolikus pap korától az unitárius egyház megalapításáig. Rendhagyónak tartom és csodálom, hogy volt bátorsága kiállni a meggyőződéséért annak ellenére, hogy a katolikus egyház kirekesztette azokat, akik nem értettek egyet – indokolta Bocskai Vince szorbrászművész, hogy mi vette rá a jelentkezésre. Egy nagyjából 10X2,7 méteres bronzszobrot képzelt el pályázatában, amelyben hangsúlyos, hogy Dávid Ferenc arcvonásait nem ábrázolja. – Két ok vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy arcvonások nélküli alkotás készül, egyrészt mert hiteles ábrázolás nem maradt az utókorra, másrészt pedig mindenképpen el akartam kerülni, hogy bárki ismert emberre hasonlítson a művem. A középtengelyben egy arcél lesz, a szemüreg helyét diszkréten érzékeltetem, és menet közben még készítek tanulmányokat, hogy minél inkább közvetítsem a sejtelmességet, amelyet ez a rendkívüli személyiség sugároz. De a szobrász tudja, minden makett egy kísérlet, ezért decemberig, amikor az agyagváltozatot bemutatom a bírálóknak, még alakulhat a mű – mondta Bocskai Vince.

A zsűri:

Vécsi Nagy Zoltán – művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője Gazda József - író, művészeti író, szociográfus, tanár, művelődésszervező Gergely Zoltán – szobrászművész Vargha Mihály – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Ütő Gusztáv – festőművész, grafikus Élthes Barna – szobrászművész Czimbalmos Kozma Csaba – műépítész, Sepsiszentgyörgy városgondnoka Gazdag Éva – a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség gondnoka Kovács István - a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója 

2018.07.22 14:55

A csúnya is esztétikai gyönyörrel kecsegtet

Publikálás dátuma
2018.07.22 08:19

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum/ Deim Balázs
A művészet bevett formáiról és kifejezőeszközeiről, a széphez fűződő viszony átalakulásáról is szól a Csiszolatlan gyémántok című kiállítás Szentendrén
A mindennapjaink során magunk körül tapasztalható bizonytalanságot, változékonyságot, az értékvesztést, és mindezek a művészet által újraértelmezett nagyon új, és sajátos hangvételű alkotásait mutatja be a Csiszolatlan gyémántok című kiállítás a szentendrei MűvészetMalomban. Az elmúlt évtizedekben új műfajok jelentek meg a művészetben, s a korábban abszolútnak tartott perfekció helyébe a nyerseség, valamint az esztétikai fogalmának megváltozására rávilágító művek megalkotása került. A határok elmosódnak, és a keleti diktatúrákban vagy a szabad kapitalizmusban élő alkotók elképzelései a politika és a technológia változásainak megfelelően alakulnak. A tárlat egyaránt állít a néző elé a korábbi művészeti konvenciókat kétségbe vonó, a múlt, az emlékezés, a megörökítés létjogosultságát feszegető, valamint a kiútkereséshez kapcsolódó, nagyon is aktuális kérdéseket.
A korábban bevett hagyományok megkérdőjelezésére tesz kísérletet Daniel Pitín cseh festőművész is, aki a képzőművészet egyik kiemelkedő műfaját, a csendéletet idézi fel Határvidék című munkájában, ami használaton kívüli, felismerhetetlen, fiktív formákból áll. „Az egész világunk erről szól: a folyamatos alkalmazkodásról az újhoz, a még nem látotthoz, vagy a teljesen érthetetlenhez, amit nem tudunk logikával felfogni. Ez a világ már túlnőtt azon, hogy az emberek változtatni tudnának rajta” – hangsúlyozta Muladi Brigitta, a kiállítás egyik kurátora, az ArtCapital programsorozatának keretében zajló tárlatvezetésen. A művészettörténész kiemelte, nem csupán a megjelenítésben, a technikai megvalósításban is felmerülnek új megoldások. Ennek példái a galéria terében is helyet kapott gipsz szobrok, amelyek magukon viseli a kéz nyomát is. - Az, ami sokáig a művészek hátsó udvarában volt kidobva, egy új gondolkodás mentén helyet kap az alkotások között is. Egy olyan fázist örökít meg, amikor a művész még keresi önmagát, és kifejezőképességét. Ez annak lenyomata, ahogy az alkotó egy pusztulási folyamat után, egy új formát, az apokalipszisből új életet hoz létre – részletezte Muladi Brigitta. A kiállított művek nagy része e gondolat mentén épül fel, valami elfeledett, de emlékeinkben elevenen élőt idéz, egy a megszokottól eltérő, olykor szürreális formában. Szűcs Attila grafikai alkotásai is múlt és jelen, az elmosódott emlékek, de egyúttal a nagyon is pontos antropológiai megfogalmazásmódok meglétére mutatnak rá. Az EXIST (élni, létezni) felirat soraiból lecsúszott S betű, az EXIT (kijárat, kiút) is egy nagyon sajátos megjelenítése annak, ahogy a mindennapi életünk felépülni látszik: a létezés – ha csak ökológiai mértékben gondolunk is rá – határán egyensúlyozunk.
Az átalakulás, a világról való gondolkodás megváltozása, a szépségeszményhez fűződő sztereotípiáink lebontása leginkább Makai Mira Dalma művein keresztül jelenik meg. - Számos művész próbálta megfogni a virág szépségét, annak múlékonyságát. Nagyon hosszú ideig e tematika szerint dolgozván készítettek virágcsendéleteket, itt viszont a pusztulás szélén álló növényt láthatjuk. A művész a szép, finom kerámiát és mázat a hagyományos esztétika megváltozásának megfelelően alakítja masszaszerű, amorf anyaggá – hangsúlyozta Muladi Brigitta. A kiállítás műveire egyaránt jellemző az eddig megszokott értelmezési keretektől és sémáktól különböző megközelítés. A természet és ember, ember és állat viszonya, az ember önmagával, saját testének legapróbb építőelemivel való kapcsolata, a múlthoz, a történelmi korokhoz, a politikai gondolkodás megváltozásához adaptálódott felfogások egyaránt megjelennek az egyes műveken. A színek és a formák elegyéből kibontakozó alkotások gyakran elidegenítő, megakasztó hatással bírnak, s felteszik azokat a kérdéseket, amelyeket igyekszünk magunktól távol tartani, és szemet hunyni felettük. A távolságtartás igénye a kíváncsisággal ellentétesen változik a kiállítás során a nézőben, rávilágítva a kortárs művészetek talán egyik legfontosabb jellemvonására: minden, ami elsőre idegen, válhat néhány perc elteltével nagyon közelivé és otthonossá.

Infó:

Csiszolatlan gyémántok Kurátor: Alexander Tinei, Muladi Brigitta Helyszín: Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalom (Bogdányi u. 32., Szentendre, 2000) Nyitva: szeptember 2-ig  

2018.07.22 08:19
Frissítve: 2018.07.22 13:29