Kincsek az M76-os építésénél

Publikálás dátuma
2018.06.19 11:33
Fotó: MTI/Varga György
Fotó: /
Öt régészeti korszak leleteit tárták fel a tervezett M76-os gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett ásatásokon. A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel 6000 évesek - közölte a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze az MTI-vel.

A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik. Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el.

Az ásatáson talált legkorábbi, 6000 éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak. A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak.

A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket. A 2500 éves edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak. Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő. A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

A feltárás területén talált a 2200-2300 évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak. Magyarország területén 400 esztendőn át élt kelta lakosság, az M76-os autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták.

<span>Római kori pénzérmék</span>Fotó: MTI/Varga György

Római kori pénzérmék Fotó: MTI/Varga György

Az ásatáson természetesen római kori leleteket is találtak. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, amelynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István. A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő.
A fenékpusztai lelőhelyen talált kerámialeleteket és az állatcsontokat a Göcseji Múzeumban restaurálják, a fémleleteket a keszthelyi Balatoni Múzeum restaurátora tisztítja és konzerválja. A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményébe kerülnek és a tervek szerint Zalaegerszegen és Keszthelyen időszaki kiállításon mutatják majd be.

Szerző
2018.06.19 11:33

Széttépett egy csillagot egy óriási fekete lyuk

Publikálás dátuma
2018.06.30 12:10
Árapályerők általi szétszaggatás, azaz TDE-jelenség illusztrációja Forrás: AFP
Fotó: /
Rádió- és infravörös-detektorok segítségével először sikerült közvetlenül megfigyelni egy sok millió naptömegű fekete lyuk által széttépett csillag nagy sebességgel mozgó maradványát.

A galaxisok magjában lévő, hatalmas (több millió, vagy esetenként akár több milliárd naptömegű) fekete lyukak közvetlen környezetében a gázból és porból álló anyagokon kívül csillagok is keringenek. A szakemberek régóta feltételezik, hogy ezek közül néhány annyira közel kerülhet a kozmikus “szörnyetegekhez”, hogy azok rendkívül erős gravitációs teréből többé nem tudnak szabadulni, és egy idő után az – egyre szorosabb közelítés miatt folyamatosan növekvő – árapályerők szó szerint szétszaggatják a tragikus sorsú égitesteket - olvasható a csillagaszat.hu-n.

Az angol szakkifejezéssel TDE-knek (Tidal Disruption Event, azaz árapályerők általi szétszaggatás) nevezett események létére eddig csak közvetett bizonyítékok léteztek, ráadásul általában ezek sem bizonyultak mindig perdöntőnek. Egy távoli galaxisban bekövetkező TDE a látható vagy ultraibolya tartományban készített képeken ugyanolyan, a “semmiből” előbukkanó fénypontnak tűnik, mint egy szupernóva-robbanás; a különbséget a fényesség-változás időbeli menete és a színképek jellege jelentheti. Ugyanakkor az sem számít közvetlen bizonyítéknak, ha egy fénygörbe vagy egy spektrum nem hasonlít egyetlen ismert csillagrobbanás-típuséhoz sem, de a TDE-k elméleti modelljeivel jól leírhatók – ezek a modellek ugyanis több bizonytalan tényezőt is tartalmaznak, ráadásul más, eddig ismeretlen folyamatok is állhatnak ezen megfigyelt jelenségek hátterében.

Egy, a Science folyóiratban közölt friss tanulmány eredményei szerint viszont úgy tűnik, közvetlen bizonyítékot is sikerült találni egy fekete lyuk által történt csillaganyag-szétszaggatásra. A csaknem egy évtizedig tartó megfigyelésekkel sikerült eljutni a közvetlen bizonyítékig: a rádiómérések idővel egy elnyúlt alakot kezdtek mutatni, ami a fekete lyuk körül pályára állt csillaganyagból származó, igen nagy sebességgel mozgó, töltött részecskék nyalábjának tipikus nyomjelzője.

Az eddigi, nagy léptékű felmérések alapján meglehetősen kevés TDE jelenlétére lehetett következtetni. Mivel azonban ezek a felmérések jellemzően a látható tartományban zajlanak, valószínűsíthető, hogy számos TDE észrevétlen maradhat. Komolyabb előrelépést a következő évtizedekre tervezett infravörös-égboltfelmérésektől lehet várni.

2018.06.30 12:10
Frissítve: 2018.06.30 19:25